Augsburgi Fejedelemség-Püspökség

Az Augsburgi Hercegség-Püspökség ( németül  Fürstbistum Augsburg vagy Hochstift Augsburg ) a 10. századtól az 1803 -as német mediatizálásig létező szellemi fejedelemség a Szent Római Birodalomban . A fejedelemség a modern Bajorország területén terült el, és a sváb császári körzet része volt .

Miután Augsburg megszerezte a szabad birodalmi város státuszát , a püspökök elvesztették felette a joghatóságot, és elhagyták a várost. Azóta fő lakhelyük Dillingenben és Füssenben van .

1803-ban a napóleoni szekularizáció következtében az augsburgi püspököt megfosztották világi hatalmától a bajor választófejedelem javára , és a herceg-püspökség rendes katolikus egyházmegyévé vált.

• Dillingen an der Donau püspöki kastélya

• Füsseni herceg-püspöki kastély

Eredet

Az augsburgi egyházmegye szellemi fejedelemséggé alakulásának kezdete a szász dinasztiával rokon I. Ulrich püspök ( 923-973 ) ötvenéves uralkodása idejére nyúlik vissza , aki fokozatosan az ő kezében összpontosult nemcsak lelki, hanem világi hatalmak is a püspökség területén. Alatta Augsburg rémisztő magyar inváziót szenvedett el, a császári csapatok állították meg a híres Lech-folyói csatában (955. augusztus 10.).

I. Ulrich örököse, I. Henrik herceg-püspök apja, Burchard Keleti Márk őrgrófja oldalára állt , aki támogatta II. Henrik bajor lázadását II. Ottó császár ellen 974-ben . A lázadást leverő császár több hónapig börtönben tartotta Henrik püspököt. Henrik császár testvére, Bruno bajor herceg-püspök (megh. 1029.04.24.) alatt érte el a fejedelemség-püspökség legnagyobb fejlődését. Bruno püspök több lerombolt kolostort újjáépített, templomot és St. Moritz College-t alapított .

A fejedelemség területe fokozatosan bővült a földadományok miatt, többek között a herceg-püspököktől: I. Henrik adományozta geisenhauseni birtokait , Bruno pedig visszautasította a straubingi örökséget a püspökségnek . Henrik herceg-püspök (1047-1063) IV. Henrik csecsemő császár régenseitől megkapta a kiváltságot, hogy saját érméit vertesse. Ő alatt kezdődött az augsburgi székesegyház építése , amelyet 1065-ben szenteltek fel. A befektetési harc kezdetén Emmerich (Embrico) augsburgi herceg-püspök nem sokkal 1077-ben bekövetkezett halála előtt IV. Henrik császár oldalára állt . A pápával való konfliktus oda vezetett, hogy 1077-ben egyszerre két püspök állt az állam élén: II. Siegfried és Wigolt ( antipüspökként vonult be a történelembe ). Ez az ellentét sokáig lassította a püspökség szellemi és állami fejlődését.

Herceg-püspökök

• Siegfried IV von Algertshausen (1286.07.19. -  1288.06.26 . ) ;
• Wolfhard von Roth ( 1288. 08. 18.  - 1302. 01. 13. );
• Degenhard von Hellenstein ( 1303  - 1307.11.26. ) ;
• Friedrich I Shpet von Faimingen ( 1309  - 1331. 03. 14. );
• Ulrich II von Schöneng ( 1331  - 1337. 07. 25 );
• Heinrich III von Schöneng ( 1337-1347 ) ;
• Marquard I von Randek ( 1348. 05. 30.  - 1365. 08. 23. ) - kinevezett aquileiai pátriárka;
• Walter II von Hochschlitz (1365.11.19 .  - 1369.10.04 .);
• Johann I von Shadland ( 1371. június 16.  - 1372 ) - domonkos;
• Burkhard von Ellerbach (1373.12.12. -  1404.03.09. ) ;
• Eberhard II von Kirchberg (1404.05.30. -  1413.08.12. ) ;
• Friedrich von Grafeneck (1413.09.24 -  1414.09.24 ) - Brandenburg püspökévé nevezték ki;
• Anselm von Nenningen (1414.09.24 -  1423 ) ;
• Heinrich von Ehrenfels ( 1423 );
• Peter von Schaumberg ( 1424. 02. 27.  - 1469. 04. 12. );
• Johann II von Werdenberg ( 1469. május 15.  – 1486. ​​február 23. );
• Friedrich II von Zollern ( 1486.06.21 .  – 1505.08.03 . ) ;
• IV. Henrik von Lichtenau ( 1505. 07. 05.  - 1517. 04. 12. );
• Christoph von Stadion (1517.04.20 -  1543.04.15 ) ;

Források

• Ernst Friedrich Mooyer: Verzeichnisse der deutschen Bischöfe seit dem Jahre 800 nach Chr. Geb. Minden 1854, S. 3-4 .
• Johann Georg Sauter: Kirchengeschichte Schwabens bis zur Zeit der Hohenstaufen. CH Beck, 1864
• List Augsburger Bischöfe