Kluge, Friedrich
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 3-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
Friedrich Kluge ( németül Friedrich Kluge ; 1856 . június 21. – 1926 . május 21. ) germanista filológus .
Életrajz
1874 - től Friedrich Kluge összehasonlító nyelvészetet , valamint klasszikus és modern filológiát tanult a lipcsei , strasbourgi és freiburgi egyetemeken . 1878-ban Strasbourgban doktorált , majd 1880-ban
habilitált német és angol nyelven.
1884-től előbb adjunktus , 1886-tól professzor a jénai egyetemen . 1893-ban elfogadta a meghívást a Freiburg im Breisgau Egyetemre, ahol tanárát, Hermann Pault követte, és a német nyelv és irodalom
professzora lett .
Az első német tudósok egyikeként mind szótárában, mind egyéni publikációiban intenzíven foglalkozott olyan szakmai és szaknyelvekkel, mint a tengerész nyelve, a számkivetettek nyelve és a diáknyelv.
1894/95-ben Kluge Friedrich Pfaffal és Elard Hugo Meyerrel közösen írt tanulmányt a badeni folklórról. Ez képezte a badeni szótár alapját, amelyet tanítványa, Ernst Ochs kezdett el 1914-ben készíteni.
1900-ban Kluge folyóiratot alapított a német szavak tanulmányozására, amely 1914-ig jelent meg. 1892 - től a lipcsei Szász Tudományos Akadémia rendes tagja . 1910 - ben a Heidelbergi Tudományos Akadémia rendkívüli tagja lett .
Hagyatéka a Freiburgi Egyetemi Könyvtár archívumában található .
Kluge egyik kortársa Ernst Wasserzier nyelvész volt.
Proceedings
- Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache . Trübner, Straßburg 1883 (zu Lebzeiten Kluges neun weitere Auflagen bis 1926, postum zuletzt 25. Auflage. De Gruyter, Berlin 2011, ISBN 978-3-11-022364-4 ).
- Von Luther bis Lessing. Sprachgeschichtliche Aufsätze. Trübner, Straßburg 1888 (und weitere drei Auflagen bis 1904; 5. Auflage: Quelle & Meyer, Lipcse 1918).
- Deutsche Studentensprache. Trübner, Straßburg 1895 (Neuausgabe: Studentengeschichtliche Vereinigung des CC , Nürnberg 1984–1985).
- Rotwelsches Quellenbuch . Trübner, Straßburg 1901 (Nachdruck: de Gruyter, Berlin 1987, ISBN 3-11-010783- X ) Quellen und Wortschatz der Gaunersprache und der verwandten Geheimsprachen .
- UnserDeutsch. Einführung in die Muttersprache. Vortrage und Aufsätze. Quelle & Meyer, Lipcse 1907 (und weitere fünf Auflagen bis 1958).
- Seemannsprache. Wortgeschichtliches Handbuch deutscher Schifferausdrücke älterer und neuerer Zeit. Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses, Halle ad Saale 1908 (Nachdruck der Ausgabe 1911: Hain, Meisenheim 1973, ISBN 3-920307-10-0 ).
- Wortforschung und Wortgeschichte. Aufsätze zum deutschen Sprachschatz. Quelle & Meyer, Lipcse, 1912.
- Nominale Stammbildungslehre der altgermanischen Dialekte. Max Niemeyer, Halle (Saale) (3. Aufl., bearbeitet von Ludwig Sütterin und Ernst Ochs) 1926.
Irodalom
- Otto Behaghel (Hrsg.): Festschrift Friedrich Kluge zum 70. Geburtstage am 21. Juni 1926. Englisches Seminar, Tübingen 1926.
- Gerhard W Baur. Kluge, Friedrich // Neue Deutsche Biographie (német) . - Berlin: Duncker & Humblot, 1980, ISBN 3-428-00193-1 . — bd. 12. - S. 140-141.
- Gerhard W. Baur: Kluge, Friedrich, germanista. In: Badische Biographien . Neue Folge Bd. 3, 1990, ISSN 0940-2640 , S. 152-153 ( E-szöveg archiválva 2021. május 5-én a Wayback Machine -nél ).
Linkek
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|
- ↑ 1 2 Friedrich Kluge // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ Brozović D. , Ladan T. Friedrich Kluge // Hrvatska enciklopedija (horvát) - LZMK , 1999. - 9272 p. — ISBN 978-953-6036-31-8