Clarenz

Ősi város
Clarenz
görög Γλαρέντζα
37°56′26″ é. SH. 21°08′19″ hüvelyk e.
Ország
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Clarence [1] (Clarence [2] , Glarenza [1] [3] , görögül Γλαρέντζα , olaszul  Chiarenza ) az Akháj Hercegség [2] [4] fő kikötője a peloponnészoszi Elisben [3] , közel a modern. Kyllini kikötője Görögországban . _ A Frankokrácia korszakában az Oszmán Birodalom hódítása előtt , a Peloponnészosz egyik legfontosabb városa. Ionia és Levant kereskedői széles körben használták Clarenza mértékeit és érméit. Az akháj hercegek legidősebb fiai Clarence hercege címet viselték [1] . A kikötőt árokkal és falakkal vették körül, és nagy területet (9000 m²) fedtek le. A falak vastagsága elérte a 2 métert, de nagyon sérülékeny anyagból épültek - kő lábazatra sütött tégla brikettből. 1428-ban, miután elfoglalta a várost, XI. Palaiologosz Konstantin bizánci császár elrendelte a falak lerombolását, hogy Clarenza védelmi erődítményeit ne használhassák kalózok [5] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Clarence // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1895. - T. XV. - S. 293.
  2. ↑ 1 2 Tatarintseva R.I. Lovagi ideál és történelmi valóság Angelos Terzakis "Izabeau hercegnő" című regényében  // A fekete-tengeri régió népeinek kultúrája. - 2006. - 93. sz . - S. 29 .
  3. ↑ 1 2 Peloponnészosz // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1898. - T. XXIII. - S. 122-124.
  4. ↑ Bizánc története: 3 kötetben / Szovjetunió Tudományos Akadémia. Történettudományi Intézet; Ismétlés. szerk. akad. S. D. Skazkin. - M. : Nauka, 1967. - T. 3. - S. 20. - 507 p.
  5. ↑ Karpov S.P. Latin Románia . - Szentpétervár. : Aletheya, 2000. - S.  39 . — 256 p. — Karpov példány.  — ISBN 5-89329-247-2 .

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban