Falu | |
Kispek | |
---|---|
kabard.-cherk. Tyzhiy, Chyspech | |
43°38′51″ é. SH. 43°38′27″ K e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Kabard-Balkária |
Önkormányzati terület | Baksan |
Vidéki település | Kispek |
Vidéki település vezetője | Elberdov Artur Khazesevich |
Történelem és földrajz | |
Alapított | 1861-ben |
Korábbi nevek | 1920 -
ig - Tyzhevo |
Négyzet | 47,54 km² |
Középmagasság | 370 m |
Klíma típusa | párás mérsékelt (Dfb) |
Időzóna | UTC+3:00 |
Népesség | |
Népesség | ↗ 4917 [1] ember ( 2021 ) |
Sűrűség | 103,43 fő/km² |
Nemzetiségek | kabardok |
Vallomások | Muszlimok - szunniták |
Katoykonym | kishpekovtsy, kishpekovets, kishpekovka |
Hivatalos nyelv | kabard , balkár , orosz |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | +7 86634 |
Irányítószám | 361 502 |
OKATO kód | 83210000008 |
OKTMO kód | 83610430101 |
Szám SCGN-ben | 0146563 |
adm-kishpek.ru | |
Kispek ( Kabard. -Cherk. Tyzhiy ) egy falu a Kabard-Balkár Köztársaság Baksanszkij kerületében .
Alkotja a község " vidéki település Kishpek ", mint az egyetlen település összetételében. [2]
A falu a Baksan körzet délkeleti részén, a Baksan és a Kispek folyók között található . Baksan regionális központjától 11 km-re délkeletre , Nalcsik városától pedig 30 km-re északra található .
A vidéki település összterülete 47,54 km².
A települések területeivel határos: északon Baksanenok , délnyugaton Chegem II , nyugaton Dugulubgei és Baksan .
A település a köztársaság lábánál található. A terep többnyire dombos. A falusi település területén is számos temetkezési halom található, amelyek a középkori adyghe temetők maradványai. A falu átlagos magassága körülbelül 370 méter tengerszint feletti magasságban van.
A vidéki település vízrajzi hálózatát a Baksan és Kishpek folyók , valamint a forrásvizek kivezetései képviselik. A vidéki település területén, a Baksan folyó túlsó partján termálforrások találhatók - Geduko
Az éghajlat párás mérsékelt, meleg nyárral és hűvös téllel. Az éves átlagos levegőhőmérséklet körülbelül +9,5°С, és a júliusi átlagos +21,5°С és a januári átlag -3,0°С között mozog. A napi átlagos levegőhőmérséklet télen -10°С és +15°С között, nyáron +16°С és +30°С között van. Az átlagos évi csapadékmennyiség körülbelül 650 mm.
Az 1840 -es években Tyzhevs kabard nemesek auljai Tyzhuko (Kabard -Cherk. Tyzhyk'ue ) és Fanduko ( Kabard.-Cherk . Fendyk'ue ) körzetéből költöztek a Kispek folyóba.
1861-ben ezen a helyen egyesültek egy faluba, amelyet Tyzhevonak ( Kabard. -Cherk. Tyzhy ) neveztek el a nemesek Tyzhevs tiszteletére [3] .
1867-ben, a kabardai földreform és a kabard aulok bővítésének programja során Tyzseva falvai közé tartoztak az aulok - Borovo ( Kabard.-Cherk. Borey ), Otpanovo ( Kabard.- Cherk. Uetpanei ), Eltarovo (Kabard) . . -Cherk. Borey) . Ieltar kheble ) és Zhambot Tokhtamyshev falu (kabardian -Cherk. Tokhutemysh Zhambot és kheble ).
Az 1359 lakosú községben 1888-ban 207 háztartás volt.
1920-ban, a szovjet hatalom végleges megalakulásával Kabardában, a Nalcsik Kerület Forradalmi Bizottságának döntése alapján Tyzhevo-t, más kabard falvakhoz hasonlóan, átnevezték, mivel nevükben fejedelmi és nemesi családok szerepeltek. Ennek eredményeként a falu a falu déli részén folyó Kishpek folyóról kapta új nevét.
A Nagy Honvédő Háború idején a falut súlyosan megrongálta a német megszállás. 263 falusi lakost mozgósítottak a frontra, akik közül 177-en a harctereken áldozták életét.
1992-ben a Kishpek községi tanácsot átszervezték, és Kispek község igazgatásává alakították át. 2005-ben a Kispek község igazgatása önkormányzati szervezetté alakult, vidéki település jogállással.
Most a falubeliek felvetik azt a kérdést, hogy visszaadják a falunak történelmi nevét - Tyzhey.
A falu mai neve az azonos nevű Kishpek folyóról származik, amelynek bal partján található.
A 16. század végi történelmi dokumentumokban és Sh. B. Nogmov „Az adikheuszi nép története” című könyvében megemlítik, hogy a Baksan és Chegem folyók között fekvő Kiszsibek területén csata zajlott az adyghe csapatok és az avar kán csapatai között. A csata során a cserkeszek legyőzték a kán seregét, és maga a kán csapatainak maradványaival visszament Dagesztánba. Idővel a terület nevét egy kis folyóhoz rendelték, amely ezen a területen folyt át. Később pedig a folyó nevét kapta a falu, az 1920-as települések átnevezésekor [4] .
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
2002 [5] | 2010 [6] | 2012 [7] | 2013 [8] | 2014 [9] | 2015 [10] | 2016 [11] |
4201 | ↗ 4554 | ↗ 4608 | ↗ 4652 | ↗ 4700 | ↗ 4764 | ↗ 4784 |
2017 [12] | 2018 [13] | 2019 [14] | 2020 [15] | 2021 [1] | ||
↗ 4813 | ↗ 4855 | ↗ 4870 | ↗ 4901 | ↗ 4917 |
Sűrűség - 103,43 fő / km²
Nemzeti összetételA 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [16] :
Emberek | Szám, fő |
Részesedés a teljes népességből, % |
---|---|---|
kabardok | 4524 | 99,3% |
Egyéb | harminc | 0,7% |
Teljes | 4554 | 100 % |
Kishpek vidéki település igazgatása - Kishpek falu, st. Szovjet, 112.
A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:
Társadalmi-politikai szervezetek:
A gazdaság alapja a mezőgazdaság, azon belül is a kertészet.
A község fő költségvetési formáló vállalkozásai:
A község területén 14 utca és 3 sáv van nyilvántartva [17] :
Utcák
|
|
|
|
|
|
Kispekben születettek :
Baksansky kerület települései | |||
---|---|---|---|
Kerületi központ Baksan |
A Baksansky kerület vidéki települései | |||
---|---|---|---|
Atajukino Baksanyonok Felső Kurkuzhin Zhanhoteko Zayukovo Islamey Kispek Kremenchug-Konstantinovskoe Kuba Kuba-Taba Nyizsnyij Kurkuzhin Psykhurei Psychoh |