Acid Karo
| Acid Karo | |||
|---|---|---|---|
| | |||
| Tábornok | |||
| Szisztematikus név |
Acid Karo | ||
| Chem. képlet | H2SO5 _ _ _ | ||
| Fizikai tulajdonságok | |||
| Állapot | színtelen kristályok | ||
| Moláris tömeg | 114,04 g/ mol | ||
| Termikus tulajdonságok | |||
| Hőfok | |||
| • olvadás | 45°C | ||
| • forralás | °C lebomlik | ||
| Osztályozás | |||
| Reg. CAS szám | [7722-86-3] | ||
| PubChem | 2754594 | ||
| Reg. EINECS szám | 231-766-6 | ||
| MOSOLYOK | OS(=O)(=O)OO | ||
| InChI | InChI=1S/H2O5S/c1-5-6(2,3)4/h1H, (H,2,3,4)FHHJDRFHHWUPDG-UHFFFAOYSA-N | ||
| CHEBI | 29286 | ||
| ChemSpider | 2035480 | ||
| Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
A karossav ( peroxomono-kénsav , monoperkénsav ) egy H 2 SO 5 képletû szervetlen vegyület, amely a persavak osztályába tartozik . A Caro-sav sóit peroxomonoszulfátoknak vagy karoátoknak nevezik.
Megjelenés
Színtelen kristályok. Olvadáspont: 45 °C.
Felfedezési előzmények
Heinrich Caro német kémikus fedezte fel a 19. század végén.
Szintézis módszerek
- Klórszulfonsav és hidrogén-peroxid reakciója :
- A kálium-perszulfát és a kénsav reakciója [1] :
- Tömény hidrogén-peroxid és kénsav reakciója :
Reakciók
Alkalmazás
A peroxomono-kénsavat fertőtlenítik (például uszodákban), alkálifém sóit pedig a fa lignifikációjában .
A Caro-sav ammónium-, kálium- és nátriumsóit gyökös polimerizációs iniciátorként , maratószerként, talajjavítóként és olajok színtelenítésére használják.
A KOSO 2 OOH kálium-peroxomonoszulfátot oxidálószerként használják.
Toxikológia és biztonság
A peroxomono-kénsav erős oxidálószer, vele érintkezve sok szerves anyag meggyullad.
Jegyzetek
- ↑ Karyakin Yu. V., Angelov I. I. Pure Chemicals M., Chemistry, 1974, 178-179.