Kinkelin, német
német Kinkelin |
---|
német Hermann Kinkelin |
|
Születési dátum |
1832. november 11( 1832-11-11 ) |
Születési hely |
Bern , Svájc |
Halál dátuma |
1913. január 2. (80 évesen)( 1913-01-02 ) |
A halál helye |
Bázel , Svájc |
Ország |
Svájc |
Tudományos szféra |
matematika ( matematikai statisztika ) |
Munkavégzés helye |
|
alma Mater |
Zürichi Egyetem |
Akadémiai cím |
Egyetemi tanár |
Ismert, mint |
számos munka szerzője a valószínűségelméletről, a matematikai statisztikáról és a végtelen sorozatok elméletéről; A Svájci Statisztikai Társaság elnöke |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Hermann Kinkelin ( németül: Hermann Kinkelin ; 1832 . november 11. , Bern - 1913 . január 2. , Bázel ) svájci matematikus és politikus.
Életrajz
Származása szerint bajor német (család eredetileg Lindauból ). 1854 -ben diplomázott a zürichi egyetemen , 1865 és 1895 között a bázeli egyetemen tanított . 1867-től állandóan Bázelben élt. A Svájci Statisztikai Társaság és a Svájci Statisztikai és Gazdasági Társaság alapítója Bázelben, 1870-től 1880-ig szövetségi népszámlálást szervezett Bázel kantonjában.
1867-től 1902-ig a Bázeli Kanton Nagytanácsának tagja, 1877-1879-ben a kanton elnöke volt. 1890 és 1899 között a Svájci Nemzeti Tanács tagja is volt .
Tevékenységek
Kinkelin fő tanulmányai a geometriához, a végtelen sorozatok elméletéhez, a valószínűségelmélethez, a matematikai statisztikához és az axonometrikus vetülethez kapcsolódnak. Emellett számos biztosításelméleti mű szerzője. Kinkelin neve az az állandó érték , amelyet Kinkelin használt a munkájában. Arról is ismert, hogy elemezte a Gauss-algoritmust a húsvét dátumának kiszámításához, és minden lépését helyesen tudta megindokolni.
Memória
A bázeli Kinkelinről utcát, egyházi iskolát és sportkomplexumot neveztek el.
Proceedings
Cikkek
- Untersuchung über die Formel Archiv der Mathematik und Physik 22, 1854, S. 189–224 (bei Google Books: [1] archiválva 2013. december 31-én a Wayback Machine -nél , [2] archiválva 2016. október 12-én a Wayback Machine -nél )
- Die Fundamentalgleichungen der Function Γ(x) , Mitteilungen der Naturforschenden Gesellschaft in Bern 385 und 386, 1857, S. 1–11 (im Internet-Archiv: [3] , [4] )
- Ueber einige unendliche Reihen , Mitteilungen der Naturforschenden Gesellschaft in Bern 419 und 420, 1858, S. 89–104 (bei Google Books: [5] Archivált 2013. október 21-én a Wayback Machine -nél )
- Ueber eine mit der Gammafunction verwandte Transcendente und deren Anwendung auf die Integralrechnung , Journal für die reine und angewandte Mathematik 57, 1860, S. 122–138 (beim GDZ: [6] Archivált : 16. január 16. gép , a Wayback1
- Die schiefe axonometrische Projektion , Vierteljahrsschrift der Naturforschenden Gesellschaft in Zürich 6, 1861, S. 358–367 (bei Google Books: [7] Archivált 2013. október 21-én a Wayback Machine -nél )
- Zur Theorie des Prismoides , Archiv der Mathematik und Physik 39, 1862, S. 181–186 (bei Google Books: [8] Archiválva 2013. október 21-én a Wayback Machine -nél , [ 9] Archiválva : 2013. október 21-én, a Wayback Machine - nél ] Archivált : 2013. október 21. a Wayback Machine -nél )
- Beweis der drei Brüder für den Ausdruck des Dreieckinhaltes durch die Seiten , Archiv der Mathematik und Physik 39, 1862, S. 186–188 (bei Google Books: [11] Archivált 2013. október 21-én a Wayback Machine -nél , [12. október 2.]1 . , 2013 at the Wayback Machine , [13] Archivált 2013. október 21-én a Wayback Machine -nél )
- Neuer Beweis des Vorhandenseins komplexképző Wurzeln in einer algebraischen Gleichung , Mathematische Annalen 1, 1869, S. 502–506 (bei Google Books: [14] Archiválva : 2014. október 18. a Wayback Machine -nél ; beim november 15.20 . a Wayback Machine )
- Die Berechnung des christlichen Osterfestes , Zeitschrift für Mathematik und Physik 15, 1870, S. 217–228 (im Internet-Archiv: [16] )
- Vortrag in: Die Basler Mathematiker Daniel Bernoulli und Leonhard Euler , Verhandlungen der Naturforschenden Gesellschaft in Basel 7 (Anhang), 1884, S. 51–71 (im Internet-Archiv: [17] )
- Constructionen der Krümmungsmittelpunkte von Kegelschnitten , Zeitschrift für Mathematik und Physik 40, 1895, S. 58–59 (im Internet-Archiv: [18] )
- Zur Gammafunktion , Verhandlungen der Naturforschenden Gesellschaft in Basel 16, 1903, S. 309–328 (im Internet-Archiv: [19] , [20] )
Monográfiák
- Allgemeine Theorie der harmonischen Reihen mit Anwendung auf die Zahlentheorie. Schweighauser, Basel 1862 ( Google könyvek ).
- Die gegenseitigen Huelfsgesellschaften der Schweiz im Jahr 1865. Les sociétés de secours mutuels de la suisse en 1865. Bonfantini, Basel 1868 ( [21] ; Rezension bei Google books ).
- Kurze Belehrung über das metrische Maß und Gewicht. 1876. Nachdruck: Mächler, Riehen 2006.
Irodalom
Linkek