Cyzicus metropolisz
Kizik metropolisa ( Kizichesky metropolis , görögül Ιερά Μητρόπολη Κυζίκου ) a konstantinápolyi ortodox egyház egyházmegyéje , központja Cyzik városában (akkoriban Turkinkeyishdekkyz , Turkeyishdekkyz ( a mai honosításban: Ball ) Erdek), amely 32-től 1922-ig létezett. Az uralkodó püspök "Cyzicus metropolitája, Ypertim és a Hellészponti Exarch" ( görögül Ο Κυζίκου υπέρτιμος κλΌυυυταρχαος ) címet viseli .
Északon a Márvány -tengerrel, keleten Nicaeával, délen Philadelphiával és Efezusszal , nyugaton pedig Dardanellák és Pergamon metropolisszal határos .
Életrajz
Cyzicust a pelazgok alapították a Márvány -tenger Cyzicus-félszigetén a Kr.e. 2. évezredben, a Kr.e. 7. század közepén (egy másik változat szerint 775 körül) Milétosz lakói kolóniát alapítottak itt. . Cyzicus a kereskedelem, a hajózás és a halászat központjaként virágzott. A városnak 2 kikötője volt, Európából Kis-Ázsiába vezettek az útvonalak. "Ez a város méretében, szépségében és polgári és katonai ügyeinek kiváló megszervezésében vetekszik Ázsia első városaival." Rómában. K. korszaka kiváltságos helyzetben volt: megőrizte autonómiáját és kiterjesztette hatalmát a Daskilitida, Militopolitis és Apolloniatida tavakra. Tiberius császár Assia tartományba foglalta Cyzikust. Diocletianus császár Cyzikust a Hellészpont tartomány részét képező 33 város vezetőjévé tette. Ezt a státuszt Cyzicus a 7. századig megőrizte [1] .
Az első keresztény közösségek megalakulásának ideje Cyzikusban ismeretlen. Valószínűleg Pál és Első Elhívott András apostolok útjai Cyzikuson keresztül vezettek . Az első Kizi püspökökről szóló információk feltételezéseken alapulnak, vagy megbízhatatlan forrásokból ismertek [1] .
Cyzikus metropolisát 325-ben alapították, kezdetben Ephesus tiszteletbeli primátusa alatt, 451-ben a Konstantinápolyi Patriarchátus metropoliszává vált [2] .
Az V. században 12 püspök tartozott Cyzicus metropolitája joghatósága alá, számuk a 20. századra 14-re emelkedett. Az oszmán hódítás után számuk lassan csökkent, és a 20. századra már egy sem maradt. Ezzel egy időben Cyziket elhagyták, és a metropolisz központját a 8 km-re északkeletre fekvő Artakiba helyezték át [2] . Az 1922-es Görögország és Törökország közötti lakosságcsere után az egyházmegye területén nem maradt ortodox lakosság [3] .
Uralkodó püspökök
források [1] [3] :
Cyzic püspökei
- Aphrodisias (Kr. u. 3. század), Hellespont püspöke
- Theodosius (? - nem sokkal 251 előtt)
- Nikon (? - u. 251. körül)
- Sisiny (? - u. 284-305)
- Theon (említve 325-ben), Ázsia, a Hellespont, Lydia és Caria püspöke, az első nikaei zsinat résztvevője
- Akhilleusz vagy A(s)choly (i.sz. IV. század eleje)
- Macedon (344-ben említik)
- Germinius (? - 351), omius, később 351-től sirmiumi püspök
- Eleusius (351-360), homousius
- Eunomius (360-362), anomeus
- Eleusius (362 - 383 után), másodlagosan
Cyzic metropolitái
- Proklosz (426), későbbi konstantinápolyi érsek
- Dalmatius (426 - 431 után), az első efezusi zsinat résztvevője
- Diogenész (említve 449, 451), a második efezusi „rabló” zsinat résztvevője, a kalcedoni zsinat résztvevője
- Ebithius (458-ban említik)
- Baziliszkusz (említve: 494, 518)
- Eusebius (536-ban említik)
- Euprepy (553-ban említik)
- István (610-ben említik)
- János (628-630-ban említik)
- George (említve 681, 689)
- Herman (705/706-715 körül), később I. Herman konstantinápolyi pátriárka
- Miklós (említve 787-ben), a második niceai zsinat résztvevője
- Emilian (787-815 után)
- János (825-ben említik)
- Jacob (9. század 1. fele)
- névtelen († 846)
- Anthony (846-859 után)
- Amphilochius (legkésőbb 861-ben - korábban 878-ban), később Nicaea metropolitája
- Barnabás (említve 869/70)
- Gregory (879-ben említik)
- Daniel (IX-X. század)
- névtelen (906-ban említik)
- Ignác (912 és 925 között)
- Demetrius (említve 920-925-ben)
- Theodore (925 - 959 után)
- névtelen (1019-ben említve)
- Demetrius (korábban 1028 - 1043 után)
- Theophanes (1054-ben említik)
- névtelen (1063-ban említik)
- névtelen (1066-ban említik)
- római (1072-ben említik)
- Simeon (korábban 1079 - 1107 után)
- Konstantin (1116-ban említik)
- Mihály (XII. század)
- névtelen (1140-ben említik)
- Theophilus (1143-ban, 1147-ben említik)
- János (1156-ban említik)
- Bazsalikom (1166-ban említik)
- János (1170-1186-ban említik)
- George (1191-ben említik)
- Konstantin (Stilvis) (körülbelül 1204 óta)
- István (XIII. század)
- György (1254-1261-ben említik)
- Theodore Scutariote (1270-1283 előtt)
- Daniel (1283-1289)
- Metód (1289/1290 óta)
- Nikon (?)
- Halamas (XIII. század)
- Nicetas, a kappadokiai (1300 körül)
- Nifont (1303-1310-ig, 1310-1314-ben továbbra is az egyházmegyét irányította, Konstantinápoly pátriárkája lett)
- Athanasius (1315-1350)
- Arseny (1351-1369)
- Theodoret (1370-ben említik)
- Sebastian (1381-1386-ban említik), pl. Janinszkij metropolita
- Máté (1387-1397), után. I. Máté konstantinápolyi pátriárka
- Theognost (1399-1405-ben említik)
- Macarius (?) (1409-ben említik)
- Mitrofan (1437-1440 előtt), utána. Mitrofan konstantinápolyi pátriárka II
- Parthenius (15. század 40-es évei)
- Theodosius (1528-ban említik)
- Dionysius Palaiologos (Kr. u. 16. század közepe)
- Joasaph (említve 1557/1560-1576)
- Akhilleusz (1580-1586-ban említik)
- Damaszkusz (1593-ban említik)
- Gábriel (a 16. század végén, 1606-ban említik)
- Parthenius (1620-1633)
- Anfim vagy Anempodist (1633-1653)
- Paisius (1653-1654), pl. I. Paisios konstantinápolyi pátriárka
- Mitrofan (1656-1675)
- Cirill (1686-1711), után. IV. Cirill konstantinápolyi pátriárka
- Auxentius (1712-1724)
- Ananias (1725 - 1755 után)
- Gerasimos (Chrysoskuleos) (1769-1778)
- Agapius (Griparis) (1778-1794)
- Joachim (1794. szeptember – 1806. március 14.)
- Macarius (1806. március - 1811. július)
- I. Konstantin (Constantius) (1811. július 12-1822.)
- Zakhary (1823. január-1823.), után. Chalcedon metropolitája
- Máté (Megalos) (1823-1831)
- Anfim (Chrysaphidis) (1831. július - 1841. május 6.), utána. V. Anfim konstantinápolyi pátriárka
- Meletiosz (Pankalos) (1841. május - 1845. április 18.), utána. III. Meletius konstantinápolyi pátriárka
- Joachim (Kokkodis vagy Kursuludis) (1845. április - 1860. október 4.), utána. II. Joachim konstantinápolyi pátriárka
- Jacob (Pankostas) (1860. október 11. – 1861. május 24.), utána. Jakab alexandriai pátriárka II
- Nikodémus (Konstantinidis) (1861. május 24. – 1900. január)
- Konstantin (Hadzimarkou-Alexandridis vagy Alexiadis) (1900. január 18. - 1903. október)
- Athanasius (Megaklis) (1903. október 18. – 1909. május)
- Gergely (Zervudakis vagy Papastavrianos) (1909. május 12. – 1913. február 12.), utána. Gergely konstantinápolyi pátriárka VII
- Konstantin (Araboglu vagy Karadzopoulos) (1913. április 2. – 1922. február 10.), utána. Konstantin konstantinápolyi pátriárka VI
- Callinicus (Delikanis) (1922. február 10. – 1932. július 26.)
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 O. V. L. Kizik // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2013. - T. XXXIII: " Kijev-Pechersk Lavra – az Istenszülő ciprusi ikonja." - S. 401-404. — 752 p. - 33.000 példány. - ISBN 978-5-89572-037-0 .
- ↑ 1 2 3 Kiminas, 2009 , p. 76.
- ↑ 1 2 Kiminas, 2009 , p. 77.
Irodalom
- Demetrius Kiminas. Az Ökumenikus Patriarchátus: Nagyvárosainak története annotált hierarcha katalógusokkal (angol) . - Orthodox Christianity, 1. kötet. - Rockville, MD: The Borgo Press, 2009. - 256 p. — ISBN 978-1434458766 .
- O. V. L. KIZIK // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2013. - T. XXXIII: " Kijev-Pechersk Lavra – az Istenszülő ciprusi ikonja." - S. 401-404. — 752 p. - 33.000 példány. - ISBN 978-5-89572-037-0 .