Kemeny, Ferenc
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 22-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Kemeny Ferenc |
---|
lógott. Kemeny Ferenc |
|
Születési név |
lógott. Kohn Ferenc lógott. Kohn Ferenc |
Születési dátum |
1860. július 17( 1860-07-17 ) |
Születési hely |
Zrenjanin |
Halál dátuma |
1944. november 21. (84 évesen)( 1944-11-21 ) |
A halál helye |
Budapest |
Állampolgárság (állampolgárság) |
|
Foglalkozása |
író, oktató és humanista |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kemény Ferenc ( magyarul Kemény Ferenc ; 1860 . július 17. Zrenjanin - 1944 . november 21. Budapest ) magyar író , tanár , humanista, 1901-ben és 1902
-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték.
Életrajz
Ferenc Budapesten végezte iskoláit, ahol a Pedagógiai Intézetben folytatta tanulmányait. Hamarosan Stuttgartba költözött, hogy továbbtanuljon, különösen azért, hogy javítsa a német nyelvtudását. 1883-ban a budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1884-ben Párizsba utazott, ahol a párizsi oktatási és kutatóintézetben, a Collège de France -ban tartott előadásokat , elsősorban a francia nyelv erősítésére. Diákkörökben találkozott Pierre de Coubertinnel . Pedagógusként Kemenyt lenyűgözte Coubertin oktatási reform ötlete.
A Magyar Nemzeti Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint Kemeny elsőként látta meg a sport nevelő hatása mellett a békemozgalom céljaira való hasznosításának lehetőségét is. Ezért párizsi tartózkodása alatt azt javasolta Coubertinnek, hogy elevenítsék fel az olimpiai játékokat.
A magyar tartományok tanáraként Kemeny német és francia nyelvből szerzett diplomát. 1890-ben Egerben lett tanár, ahol később igazgatónak nevezték ki. Kemény az oktatási rendszer korszerűsítéséről szóló publikációival vált ismertté.
Kemény az olimpiai mozgalom lelkes támogatója volt. Azonnal megpróbált létrehozni egy bizottságot a magyar sportolók részvételének megszervezésére az 1896-os athéni első olimpián. Kemény 1895. december 19-én megalapította a Magyar Nemzeti Olimpiai Bizottságot, és átvette a titkári szerepet. Játékvezetőként is részt vett a meccseken, és számos NOB találkozón vett részt. A játékok után publikációit elismerték, és megbecsült emberré tették politikai körökben.
Kemény kizárólag az oktatáskutatásnak szentelte magát. 1934-ben a Pedagógiai Enciklopédia egyik szerkesztője volt. A második világháború idején Kemény áldozata lett zsidó öröksége miatt. A deportálás fenyegetését úgy úszta meg, hogy 1944-ben lakása pincéjében öngyilkos lett feleségével.
1980. június 1-jén megnyílt Egerben a Kemenyi Sportcsarnok.
Művek
- Die Mittelschulen Ungarns (1896)
- A beke-problema megoldásának egyik modja I-V. Athenaeum , 1899, 1901.
- Gesamstacademie. (Drezda – Lipcse, 1901, 148. o.)
- Világakadémia I-IV. Athenaeum , 10. kötet (1901), 109-119, 273-288, 441-460, 565-586
- Világakadémia (Bp., 1902, 67 p.)
- Szeretek tanítani II. Magyar Paedagogia , 12. kötet (1903) 513-529. 578-594.
- Entwurf einer internationalen Gegenwart und Zukunft der körperlichen Erziehung (Berlin, 1904)
- A békemozgalom pedagogiai jelentősége Magyar Paedagogia , Volume 15 (1906) 593-617
- A békemozgalom és az oktatás jelentősége a világ számára (Budapest, 1907)
- Szexuális problémák. (Szexuális nevelés). (Budapest, 1907, 127. o.)
- A háború philosophiája Athenaeum , 18. kötet (1909), 431-441
- Világbéke (Budapest, 1911, 58 p.)
- A Békemozgalom jelene és jövője (Budapest, 1914, 25. o.)
- Magyar testnevelesi rendszer! Magyar Paedagogia , 23. kötet (1914), 505-521
- A világháborúnak egyetemes nevelés- és iskolaügyi tanulságai (Budapest, 1917)
- Az idegennyelv-oktatásról Magyarországon Magyar Paedagogia , 35. évfolyam (1926), 29-40.
- Magyar Pestalozzi-bibliográfia Magyar Paedagogia , 36. kötet (1927) 100-114.
- Technológia és pedagógia. I. II. Magyar Paedagogia , 38 Vol (1929) 9-22. 96-108
- Grafin M. Th. Brunszvik (Berlin, 1932)
- Oktatási Enciklopédia I-II. Szerk.: Kemény Ferenc (Szerk. Hard Ferenc (Budapest, 1933-1934 1936)
- Oktatási reformok Magyarországon Magyar Paedagogia , 44 Vol. (1936) 116-131.
- Az oktatás és képzés népszerűsége (Budapest, 1936)
- Gondolatok és gondok a Kitűnőek Iskolája körül Magyar Paedagogia , 51 Volume (1942) 234-240.
- A Fröbel-Brunszvik probléma Magyar Paedagogia , 52 Vol (1943) 137-146
Források
- Gyulai Ágost: Kemény Ferenc (1860-1944) Magyar Paedagogia , 53-55. evf. (1944-1946) 51-52.
- Kozák Peter: Kemeny Ferencés a magyar olimpiai mozgalom kezdetei. 1894-1907. In: Olimpiatörteneti tanulmanyok . (Szerk.: Som Ferenc, Szakály Sándor) Eötvös Kollégium, Bp., 1989. 67-94. régi.
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? I-III. Írta és szerkesztette Kozák Péter. Babits Kiadó, Szekszárd, 1994-1995.
- Mező Ferenc: Az újkori olimpia Athéntől Melbourne-ig (1896-1956). Sport Lap-es Könyvkiadó, Bp., 1956.
- Pedagogiai lexikon II. resz. Szerk.: Fináczy Ernő , Kornis Gyula es Kemeny Ferenc. Revai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1936, 35. l.
- Pedagogiai lexikon II.kötet. Főszerk.: Báthory Zoltán, Falus Iván. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, 190-191. l.