Kemeny, Ferenc

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 22-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Kemeny Ferenc
lógott. Kemeny Ferenc
Születési név lógott. Kohn Ferenc
lógott. Kohn Ferenc
Születési dátum 1860. július 17( 1860-07-17 )
Születési hely Zrenjanin
Halál dátuma 1944. november 21. (84 évesen)( 1944-11-21 )
A halál helye Budapest
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása író, oktató és humanista
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kemény Ferenc ( magyarul Kemény Ferenc ; 1860 . július 17. Zrenjanin - 1944  . november 21. Budapest ) magyar író , tanár , humanista, 1901-ben és 1902 -ben irodalmi Nobel-díjra jelölték.

Életrajz

Ferenc Budapesten végezte iskoláit, ahol a Pedagógiai Intézetben folytatta tanulmányait. Hamarosan Stuttgartba költözött, hogy továbbtanuljon, különösen azért, hogy javítsa a német nyelvtudását. 1883-ban a budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1884-ben Párizsba utazott, ahol a párizsi oktatási és kutatóintézetben, a Collège de France -ban tartott előadásokat , elsősorban a francia nyelv erősítésére. Diákkörökben találkozott Pierre de Coubertinnel . Pedagógusként Kemenyt lenyűgözte Coubertin oktatási reform ötlete.

A Magyar Nemzeti Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint Kemeny elsőként látta meg a sport nevelő hatása mellett a békemozgalom céljaira való hasznosításának lehetőségét is. Ezért párizsi tartózkodása alatt azt javasolta Coubertinnek, hogy elevenítsék fel az olimpiai játékokat.

A magyar tartományok tanáraként Kemeny német és francia nyelvből szerzett diplomát. 1890-ben Egerben lett tanár, ahol később igazgatónak nevezték ki. Kemény az oktatási rendszer korszerűsítéséről szóló publikációival vált ismertté.

Kemény az olimpiai mozgalom lelkes támogatója volt. Azonnal megpróbált létrehozni egy bizottságot a magyar sportolók részvételének megszervezésére az 1896-os athéni első olimpián. Kemény 1895. december 19-én megalapította a Magyar Nemzeti Olimpiai Bizottságot, és átvette a titkári szerepet. Játékvezetőként is részt vett a meccseken, és számos NOB találkozón vett részt. A játékok után publikációit elismerték, és megbecsült emberré tették politikai körökben.

Kemény kizárólag az oktatáskutatásnak szentelte magát. 1934-ben a Pedagógiai Enciklopédia egyik szerkesztője volt. A második világháború idején Kemény áldozata lett zsidó öröksége miatt. A deportálás fenyegetését úgy úszta meg, hogy 1944-ben lakása pincéjében öngyilkos lett feleségével.

1980. június 1-jén megnyílt Egerben a Kemenyi Sportcsarnok.

Művek

Források