Quellinus, Thomas

Thomas Quellinus ( németül:  Thomas Quellinus 1661–1709) flamand szobrász , aki Koppenhágában dolgozott . Az antwerpeni Quellinus család képviselője, a művészi barokk sírkövek és dekoratív szobrok ismert alkotója .

Életrajz

Antwerpen városában született. A pontos születési dátumot nem őrizték meg, csak a keresztelés dátuma ismert - 1661. március 17. II. Artus Quellinus antwerpeni szobrász, testvérei, III. Artus Quellinus (szintén szobrász) és Cornelis családjából származott .

A művészi képességeket édesapjától kapta. Londonba utazott , ahol testvérével együtt dolgozott.

Az 1680-as évek végén érkezett Koppenhágába , ahol elkészítette Hans Shack tábornagy sírkövét. Már akkor is tehetséges szobrásznak számított, fiatalsága ellenére. 17 évig dolgozott Dániában, teljesítette a dán arisztokrácia, a királyi udvar és más schleswig-holsteini német földek tulajdonosainak parancsait . A barokk kori művészi sírkő új formáját alkotta meg, amely jelentős hatással volt a helyi kézművesekre.

További bevételi források megszerzése érdekében engedélyt kapott a dán királytól, hogy Koppenhágában kereskedjen az Európában nagyra értékelt flamand csipkével. Dániai munkáját halála után a szobrász felesége folytatta.

Helyi művészekkel és szobrászokkal közösen kezdeményezte a Koppenhágai Királyi Művészeti Akadémia megalapítását. 1707 - ben visszatért állandó lakhelyére Antwerpenbe , ahol 1709 szeptemberében halt meg .

A munkák többsége diákok segítségével készült, nagy műhelye volt. A szobrászati ​​alkotások egy részének sztereotip megoldásai vannak, amint az Aarhus város allegorikus szobrai és a szentpétervári nyári kert parki szobrai összehasonlításából is kitűnik . A szobrász a dán királlyal való szoros politikai kapcsolata révén kapott megrendelést I. Péter cártól , hogy szobrokat készítsen rezidenciájához. Koppenhágából Domenico Trezzini építészt , a Tizenkét Collegia (minisztériumok) épületének, az Alekszandr Nyevszkij Lavra első épületeinek, a Péter-Pál erőd és a Nyári kert épületeinek szerzőjét is meghívták szolgálatra. Szentpétervár .

A Nyári Kert ( Szentpétervár ) gyűjteményében három márványszobor található, amelyeket T. Quellinus készített az 1690-es években: "Minerva", "A nyári kert nimfája" és "Ceres" [2] . Ezek az eredetiek 2009 és 2011 között voltak. helyreállították és állandó múzeumi tárolásra a szentpétervári Mérnöki (Mihajlovszkij) kastélyba költöztették . Műmárványból készült pontos másolataikat a Nyári Kertben állítják ki.

Művek listája (nem teljes)

• Hans von Schack tábornagy sírköve , Koppenhága, Szentháromság-templom
• Constantine Marselis sírköve
• Sophie Carisius sírköve
• Peter Rodsteen sírköve
• Jorgen skil sírköve
• Schleswig-Holstein-Gottorp August Friedrich sírköve
• Szobrok Hugo von Lente kancellár kápolnájában
• Anton Winkler polgármester kopjafája
• Oltárkép a lübecki Boldogasszony-templom számára
• Thomas Hagen mellszobra
• Allegorikus szobrok, Aarhusi katedrális
• Az aarhusi székesegyház allegorikus szobrainak ismétlése, Nyári Kert, Szentpétervár (Ceres és Athéné istennők, Nimfa)
• Kerti szobrok a Frederiksborg-palota barokk kertjéhez

Szobrok a nyári kertben

• "A nyári kert nimfája"

• Ceres istennő

• Athéné bagollyal

Lásd még

• barokk kert
• Kerti szobor
• Nyári kert
• Idősebb Artus Quellinus

Jegyzetek

1. ↑ Thomas Quellinus // A világ művészei Online, Allgemeines Künstlerlexikon Online, AKL Online  (német) / Hrsg.: A. Beyer , B. Savoy - B : KG Saur Verlag , Verlag Walter de Gruyter , 2009. - doi:10.1515 / AKL
2. ↑ Az Orosz Múzeum hivatalos honlapja. "Béke és győzelem" szekció (Nystad béke) Archiválva : 2010. december 20. a Wayback Machine -nél

Irodalom

• Sergej O. Androssow: Werke von Thomas Quellinus in Rußland und Polen. In: Konstanty Kalinowski (Hrsg.): Studien zur barocken Gartenskulptur (=Seria historia sztuki, Band 26). Poznańska Drukarnia Naukowa, Poznań 1999, ISBN 83-232-0886-7 , S. 97-116
• Johannes Baltzer und Friedrich Bruns: Die Bau- und Kunstdenkmäler der Freien und Hansestadt Lübeck. 3. zenekar: Kirche zu Alt-Lübeck. Dom. Jakobikirche. Ägidienkirche. Verlag von Bernhard Nöhring: Lübeck 1920, S. 79-84. Unveränderter Nachdruck 2001: ISBN 3-89557-167-9
• Gustav Schaumann, Friedrich Bruns (Bearbeiter): Die Bau- und Kunstdenkmäler der Freien und Hansestadt Lübeck. Band 2, Teil 2: Die Marienkirche. Nohring, Lübeck 1906.
• Heike Barth: Der Fredenhagen-Altar des Thomas Quellinus in der Marienkirche zu Lübeck. Marburg 1996
• Theodor Gaedertz: Rathsherr Thomas Friedenhagen und der von ihm gestiftete Hochaltar in der St. Marienkirche zu Lubeck. In: Theodor Gaedertz: Kunststreifzüge. Gesammelte Aufsätze aus dem Gebiete der bildenden Kunst und Kunstgeschichte. Max Schmidt, Lübeck 1889, S. 213-223 (Digitalisat)
• Susanne Hecht: Der Fredenhagen-Altar in der Lübecker Marienkirche. Magisterarbeit, Berlin 2004, még itt: Zeitschrift des Vereins für Lübeckische Geschichte und Altertumskunde. Band 88, 2008, S. 149-199
• Anne-Dore Ketelsen-Volkhardt: Thomas Quellinus und das "Staffage" - Epitaph. In: Anne-Dore Ketelsen-Volkhardt: Schleswig-holsteinische Epitaphien des 16. und 17. Jahrhunderts. Wachholtz, Neumünster 1989 (in: Studien zur schleswig-holsteinischen Kunstgeschichte 15) ISBN 3529025151
• Hans Nieuwdorp: Antwerps beeldhouwwerk Oroszországban. A legkeresettebb Thomas Quellinus Szentpéterváron. In: Bulletin [van de] Koninklijke Musea voor Schone Kunsten van België / Bulletin [des] Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique KMSKB / MRBAB. Band 1989/91, Nr. 1/3, S. 317-329.
• Viggo Thorlacius-Ussing: Billedhuggeren Thomas Quellinus. Kopenhága 1926.
• Viggo Thorlacius-Ussing: Die Arbeiten der Künstlerfamilie Quellinus in den Herzogtümern und in Norddeutschland. In: Nordelbingen. Band 6, 1927, S. 291-320

Linkek

Tematikus oldalak	RKDartists ECARTICO
Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 120431248 BPN : 51623914 GND : 103122311 ISNI : 0000 0000 6668 6173 SUDOC : 252871413 VIAF : 108148995943859751615 World Cat VIAF : 108148995943859751615 ULAN : 500021345