| Castalia | |
|---|---|
| nimfa | |
| Mitológia | ókori görög mitológia |
| Típusú | hableány |
| terep | Phocis |
| görög helyesírás | Κασταλία |
| Padló | női |
| Apa | Aheloy vagy Kefiss |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Castalia ( ógörögül Κασταλία ) egy delphoi nimfa a görög mitológiában [1] , naiád .
A mítosz szerint Castalia Achelous tengeri istenség lánya volt, és a Castal-patakban élt, Delphi közelében . Egyes jelentések szerint a vizet Kefis folyóisten ajándékozta Castalia-nak . A régi legendák szerint a kasztáliai forrás már akkor is létezett, amikor Apolló megérkezett Delphibe a Python kígyót keresve [2] . Lactantius Placidus római költő Thebaidhoz írt kommentárjában Statius azt mondja, hogy Apolló Castalia láttán beleszeretett, de a szerelmi hajsza elől menekülő nimfa egy patakba ugrott és szökőkúttá változott Delphiben, a a Parnasszus hegy lábánál vagy a Helikon hegynél [3] .
Egy másik változat szerint abban az időben, amikor ez a történet játszódik, a Castal-forrásnak még nem volt neve. Az Apollón üldözése elől menekülő nimfa a Parnasszuson a patakba ugrott, és csak ezután nevezték el Castal Key-nek [1] a patak forrását .
Castalia költői ihletet adhatott azoknak, akik a forrásból itták a vizet, vagy hallották halk csengését. A kasztáliai kulcs prófétai erőt is adott, és a költészet szimbólumának számított. Innen ered az „ihletforrás” jelentősége [1] . A vizét szentnek tekintették, és a delphoi templomok tisztítására használták. És Apolló isten Castaliát a múzsáknak szentelte .
A Castalian-forrás Delphi egyik fő látnivalója. A Delphic Oracle látogatói pedig ma kezdik el turistaútjukat idén tavasztól.
A 20. században a német író , Hermann Hesse Castalia nevétől ihletett, egy kitalált tartomány neveként használta futurisztikus irodalmi utópiájában , az Üveggyöngyjátékban .