A kaptisták vagy KPisták (a Párizsi Bizottság (KP) lengyel rövidítése szerint . Komitet Paryski , más néven koloristák) az 1920-as évek lengyel művészeinek csoportja volt, akik ezekben az években uralták a lengyel művészetet [1] .
A lengyel romantikus hagyományokkal ellentétben a kapisták hangsúlyozták a művészet függetlenségét minden történelmi hagyománytól, szimbolikától vagy az irodalom és a történelem befolyásától. Józef Pankiewicz körül alakultak, és nagy hatással voltak rájuk a francia posztimpresszionisták .
A mozgalom elnevezése az úgynevezett Párizsi Bizottság vagy a franciaországi művészetet tanulni távozó diákokat segítő párizsi bizottság ( lengyelül: Komitet paryskiej pomocy dla wyjeżdżających na Studia malarskie do Francji ) teljes nevéből származik. A lengyel koloristák magját a krakkói képzőművészeti akadémia hallgatóinak csoportja alkotta (főleg Józef Pankiewicz stúdiójából), akik megszervezték a "Párizsi Bizottságot" azzal a céllal, hogy pénzt gyűjtsenek egy franciaországi tanulmányúthoz. Az 1924-es távozás utáni több hónapos külföldi tartózkodás hosszú időszakra nyúlt. Ekkor Párizsban hivatalosan is megalakult a Krakkói Egyetem filiája, amelyről 1925-ben, korábbi ismeretségének (Bonnard barátság) köszönhetően J. Pankiewicz gondoskodott, aktív kapcsolatot biztosítva a hallgatóknak a helyi művészeti közösséggel. . A fiatal művészek ott végezték tanulmányaikat, és oklevelet kaptak; Legtöbbjük 1930-1931 között tért vissza Lengyelországba, népszerűsítve festészetüket hazai földön. További tevékenységükben befolyásos mecenatúra alatt álltak, részben az arisztokrácia és a birtokos nemesség részéről is. A művészek támogatási helyei a Micielsky családok visnovi, Mankovszkij Rudkiban és Potocki Krzeszowice-i birtokai voltak.
Pankiewiczen kívül a legjelentősebb kapisták közé tartozott Jan Cybis , Józef Czapski , Józef Jarema , Artur Nacht-Sambirski , Eugeniusz Geppert , Piotr Potworowski , Hanna Rudzka és Zygmunt Waliszewski .
1930-ban a kapisták kiállítást rendeztek a párizsi Galeries Zachban, 1931-ben pedig egy újabb kiállítást a genfi Galeries Muosban.
Stefania Krzysztofowicz-Kozakowska, Franciszek Stolot: Historia malarstwa polskiego. Krakkó: Wydawnictwo R. Kluszczyński, 2000, ISBN 83-88080-44-X .
Od Maneta do Pollocka. Słownik malarstwa nowoczesnego. wyd. 2. Warszawa: Wydawnictwo "Arkady", 1995, ISBN 83-213-3760-0 .
Wielka encyklopedia PWN. T. 13. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN, 2003 Leksykon malarstwa. Warszawa: Muza SA, 1992, ISBN 83-7079-076-3 .
Bibliográfiai katalógusokban |
---|