Kazancev, Dmitrij Jegorovics
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. június 10-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Dmitrij Jegorovics Kazancev ( 1932. február 20., Musztajevó falu , Sernursky kerület , Mari Autonóm Terület – 2021. június 21. , Joskar-Ola , Mari El ) - szovjet és orosz nyelvész - finnugor szakember . A Mari El Köztársaság egyik vezető finnugor tudósa. Tudományos érdeklődési körök - mari dialektológia , nyelvtörténet , történeti lexikológia .
Életrajz
1932. február 20-án született Mustaevo faluban , Sernursky kerületben , Mari Autonóm Területben . Egy kollektív paraszt fia , aki a fronton halt meg. A Sernur Pedagógiai Főiskolán tanult ( 1948-1952 ), iskolai tanárként dolgozott ( 1952-1953 ) . 1953 -ban a Mari Pedagógiai Intézet Történelem-Filológiai Karára lépett, majd 1958 -ban szerzett diplomát. N. K. Krupskaya Sztálin-ösztöndíjas volt. Az intézet elvégzése után egy középiskolában orosz nyelv és irodalom, mari nyelv és irodalom szakos tanárként dolgozott.
A Mari Pedagógiai Intézet posztgraduális tagozatán tanult. N. K. Krupskaya ( 1959-1961 ) . Fiatal kutató, majd tudományos főmunkatárs és a Mari Nyelv-, Irodalom- és Történeti Kutatóintézet nyelvi szektorának vezetője ( 1961-1972 ) . A Tartui Egyetemen megvédte Ph.D. disszertációját „A mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusának fonetikai jellemzői” ( 1965 ) témában, tudományos tanácsadó - a filológiai tudományok kandidátusa, N. T. Pengitov professzor . 1972. október 1-jétől az N. K. Krupszkaja nevét viselő Mari Pedagógiai Intézetben dolgozott, köztük levelező oktatási rektorhelyettes ( 1975-1979 ) , az orosz nyelv tanszék vezetője ( 1982-1985 ) , 1992 áprilisa óta - vezető. az Általános és Összehasonlító Nyelvtudományi Tanszék. A Tartui Egyetem Tanácsán megvédte doktori disszertációját "A mari nyelv történeti dialektológiája (dialektusok kialakulása és fonetikájuk összehasonlító történeti leírása)" témában ( 1989 ). A nyelvelmélet professzoraként jóváhagyták ( 1992 ).
Több mint 80 tudományos közleménye jelent meg, köztük 3 egyetemi tankönyv és 4 monográfia. Számos szövetségi konferencia és öt nemzetközi kongresszus résztvevője a finnugor nyelvészet kérdéseiről. Tagja volt az udmurt , csuvas és mari egyetemek szaktanácsainak.
2021. június 21-én halt meg Joskar-Olában [1] .
Díjak és címek
Főbb munkái
Tudományos
- A mari nyelv Yoskar-Ola dialektusának magánhangzó fonémáinak összetétele // Összefoglaló a finnugor filológiai szövetségi konferencia jelentéseiből Petrozsény, 1961. 77-79.
- Magánhangzós fonémák yӱ a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // A finnugor nyelvészet kérdései.- M.-L.: Nauka, 1964.- P. 34-43.
- Csökkentett magánhangzók a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // Proceedings of the MarNII. - Yoshkar-Ola, 1964. - Issue. XVIII.- S. 23-60.
- Fonéma ӧ a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // A mari nyelvészet kérdései. - Yoshkar-Ola, 1964. - Kiadás. 1. - S. 78-88.
- Néhány mássalhangzó hang történetéről a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // Az intézet 1963-as kutatási eredményeiről szóló tudományos ülés absztraktjai. - Yoshkar-Ola, 1964. - P. 26-29 .
- Fonéma a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // Proceedings of the MarNII. - Yoshkar-Ola, 1964. - vol. XVIII.- S. 107-125.
- A mari nyelv frazeológiai fordulatainak szemantikája // Beszámolók absztraktjai az intézet 1964. évi kutatási eredményeiről szóló tudományos ülésen. - Yoshkar-Ola, 1965. - P. 17-19.
- A mari nyelv hegyi és réti dialektusainak általános és megkülönböztető szókincse, valamint a mariak hegyre és rétre való felosztásának kérdése // Az intézet 1964. évi kutatási eredményeiről szóló tudományos ülésszak beszámolóinak kivonata. - Yoshkar-Ola , 1965. - P. 33-36.
- Néhány mari szó etimológiája // A finnugor nyelvészet kérdései - M., 1965. - Issue. 3. - S. 80-85.
- Középmagashangzók a mari nyelv Yoshkar-Ola dialektusában // Össz Uniós Finnugrisztikai Konferencia - Sziktivkar, 1965. - 50-53.
- Orosz-Mari szótár (D, E, Zh betűk). - M .: Szovjet Enciklopédia, 1966. - S. 137-176.
- Könyvajánló: Fedotov M. R. "A csuvas nyelv történelmi kapcsolatai a Volga-vidék és Perm finnugor népeinek nyelveivel." 1. rész // SFU. - 1966. - 2. sz. - C 133-141.
- A mariak hegyre és rétre való felosztásának kérdésére. A mari nyelv hegyi és réti dialektusainak általános és megkülönböztető szókincse // A mari nép eredete. - Yoshkar-Ola, 1967. - S. 230-250.
- A mari nyelv szinonimáiról // Az intézet 1966. évi kutatási eredményeiről szóló tudományos ülésszak beszámolóinak absztraktjai. - Yoshkar-Ola, 1967. - P. 18-21.
- A mari nyelv néhány fonetikai változásáról // A finnugor nyelvészet kérdései. - Izhevsk, 1967. - szám. 4. - S. 105-108.
- A finnugor nyelvű iráni kölcsönzésekről// A tudományos ülésszak anyagai az intézet kutatómunkájának eredményei alapján 1967-re. - Yoshkar-Ola, 1968. - P. 3-6.
- Az ókori mari nyelv magánhangzóinak rekonstrukciójának kérdéséről N A finnugrisztika kérdései. - Yoshkar-Ola, 1970. - szám. 5. - S. 51-64.
- A mari nyelv redukált magánhangzóinak eredetének kérdéséhez // Harmadik Nemzetközi Finnugrisztika Kongresszus - Tallinn, 1970. - 109. o.
- Modern mari nyelv. Lexikológia. - Yoshkar-Ola, 1972. - 184 p. (Társszerző: Patrushev G.S. ).
- Magánhangzó-harmónia a mari nyelvben // A szovjet finnugrisztika problémái: jelentés- és közleménykivonatok - Saransk, 1972. - P. 41-42.
- A frikatív mássalhangzók története a mari nyelvben // A mari nyelvészet kérdései. - Yoshkar-Ola, 1973. - szám. 3. - S. 114-125.
- A mari nyelv redukált magánhangzóinak eredetének kérdéséhez // Third International Congress of Finno-Ugric Studies.- Tallinn, 1975.- T.I.-S. 498-503.
- A siket stop és zöngés gyenge stop mássalhangzók történetéről a mari nyelvben // A mari nyelvészet problémái - Kirov-Joskar-Ola, 1976. - P. 24-46.
- A volosovói kultúra törzseinek etnikai hovatartozásának kérdéséhez // A mari régió régészete és néprajza - Yoshkar-Ola, 1978. - 1. köt. Z. - S. 185-192.
- A finnugor rokonság eredete. - Yoshkar-Ola, 1979. - 113 p.
- Az iráni szavak ősi mari nyelvbe való behatolásának helyének és idejének kérdéséről // Nyelvtan és lexikológia kérdései. - Yoshkar-Ola, 1980. -S. 90-119.
- A mari nyelv dialektusainak kialakulása (A mariak eredetével kapcsolatban). - Yoshkar-Ola, 1985. - 159 p.
- Ez a korai ókori mari nyelv rekonstrukciójának kérdése // Sixth International Congress of Finno-Ugric Studies. Absztraktok. T. 2. - Sziktivkar, 1985. -S. 80.
- Néhány írott forrás eltérő értelmezéséről a Mari történetéről //SFU. - 1987. - 2. sz. - S. 131-134.
- A mari nyelvjárások csattogásának történetéről // Anyagok és kutatások a mari dialektológiáról. - Yoshkar-Ola, 1987. - S. 177-194.
- A mari-iráni nyelvi kapcsolatok problémájáról // Seventh International Congress of Finno-Ugric: Abstracts. - Debrecen, 1990. - S. 99.
- A mari nyelvjárások tanulmányozásának helyzete // Seventh International Congress of Finno-Ugric Studies: tézisek. - Debrecen, 1990. - S. 27-28.
- A *6 és *3' finnugor ősnyelvi rekonstrukciójának kérdéséhez // LU.— 1990. —№3. -TÓL TŐL. 180-187.
- A mari-iráni nyelvi kapcsolatok problémájáról II. A VII. Nemzetközi Finnugrisztika Kongresszus. - Debrecen, 1990. - S. 147-152.
- A nyelvi kapcsolatok problémájáról a Volga-Kama régióban // LU. - 1991. - 2. sz. - S. 80-88,
- Kétnyelvűség a Mari El Köztársaságban: jelenlegi helyzet és problémák // A kétnyelvűség és a többnyelvűség problémái modern körülmények között: tézisek. - Yoshkar-Ola, 1993. - S. 22-25.
- Kétnyelvűség a Mari El Köztársaságban: jelenlegi helyzet és problémák // Mari El: tegnap, ma, holnap. - Yoshkar-Ola, 1993. - No. 1. - S. 55-66.
- Mari nyelv: jelenlegi állapot és új értelmezések // Szimpózium a volgai nyelvekről: tézisek. - Turku, 1993. - S. 19-20.
- A mari nyelv: jelenlegi állapot és új értelmezések // Változások a volgai-finn nyelvekben (Symposium on the Volga Languages in Turku, 1-2.09.1993). - Turku, 1994. -S. 181-191.
- A vizualizáció, mint az orosz dialektológia órák intenzívebbé tételének eszköze // A modern információs technológiák használata a tanításban. - Yoshkar-Ola, 1993. - S. 8-9.
- A mari nyelv helye a kétnyelvűség körülményei között // Nyolcadik Nemzetközi Finnugrisztika Kongresszus: tézisek. - Jyväskylä, 1995. -S. 53-54.
- A mari nyelv helye a kétnyelvűség körülményei között // Nyolcadik Nemzetközi Finnugor Kongresszus: tézisek. - Jyväskylä, 1995. - S. 198-201.
- Mari El Köztársaság. Sernursky kerület: múlt és jelen. - Yoshkar-Ola, 1999.- 104 p.
- Az egységes mari nyelvről // A mari nyelv, mint államnyelv fejlődésének problémája. - Yoshkar-Ola, 2000. - S. 24-30.
- Orosz helynévadás a Mari El Köztársaságban: jelenlegi állapot és a kialakulás története // Mari El Bulletin. - Yoshkar-Ola, 2000. - No. 6.-S. 74-85.
- Két nyelv problémái // A Volga és az Urál régió népei. — M.: Nauka, 2000. —S. 201-204.
- A Mari El Köztársaság orosz nyelvjárásai: tanulmányi útmutató. - Yoshkar-Ola, 2003. - 108 p.
- Összetett szavak a mari nyelvben: eredet és oktatási alapelvek // Az interkulturális és nyelvközi kapcsolatok aktuális problémái. - Yoshkar-Ola, 2004. - S. 52-55.
- Általános és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék // Mari Állami Pedagógiai Intézet. N. K. Krupskaya. Esszé a karok és tanszékek történetéről személyekben és eseményekben. - Yoshkar-Ola, 2006. - S. 35-38.
- A többes számú -shamych utótag történetéről a mari nyelvben // A mari és finnugor filológia problémái. - Yoshkar-Ola, 2007. - S. 23-32.
- Néhány mari nyelvű orosz kölcsönzés történetéről // A mari és finnugor filológia problémái. - Yoshkar-Ola, 2007. -S. 32-36.
- Közvetett orosz kölcsönzések a mari nyelvben // A mari és finnugor filológia problémája. - Yoshkar-Ola, 2007. - S. 36-43. (Társszerző Mihajlov V. T.).
- Az -edak és -ela utótagok eredetének kérdéséhez a mari nyelvben // Finnugrisztika. - 2008. - 1. sz. - S. 97-10.
- Néhány szó a mari nyelv -edak és -ela utótagjairól // Az urál-volgai népek nyelveinek, irodalmának és folklórjának problémája. - Yoshkar-Ola, 2008. - Kiadás. V. - 71-76.
- A -.myt (-myt) utótag történetéről a mari nyelvben // Az urál-volgai népek nyelveinek, irodalmának és folklórjának problémája. - Yoshkar-Ola, 2008. - Kiadás. V. - 76-83.
- A nyelvek tipológiái és univerzálékai. Történelem és jelenlegi állapot. I. rész Szinkron / márc. állapot un-t. - Yoshkar-Ola, 2010. - 127 p.
- Egy szó I. S. Galkin professzorról // Tudományos életrajz. Emlékek. - Yoshkar-Ola, 2010. - S. 14-19.
- A -vlӓk és -ela utótagok történetéről a mari nyelvben // Jubileumi jelentés prof. 80. évfordulója tiszteletére. Beretsky Gábor. - Budapest, 2008. - S. 281-292.
- Mariy Respublikyshte pedobrazovaniylan 80. temme vashesh P Beszéd a Mari rádióban. - 2011. -november 10. (rét márc.)
- Orosz dialektológia: oktatási segédlet / márc. állapot un-t. - Yoshkar-Ola, 2012. - 35 p.
- Diakrón univerzálék a szóalkotás területén // Finnugrisztika. - 2012. - 2. szám - S. 3-12.
- Néhány többes számú toldalék történetéről a mari nyelvben // Filológiai tudományok. Elméleti és gyakorlati kérdések. - Tambov, 2013. - 5. sz. - 2. rész - S. 91-93.
- Néhány gondolat a többes számú toldalékokról a mari nyelvben // Finnugor tanulmányok. - 2013. - 2. szám - S. 22-29.
- 40 év a tanárok sorában // Múzeumi Értesítő. - Yoshkar-Ola, 2014. - Kiadás. 8. -S. 148-152.
- A kompozíció elméletéről // Finnugor Studies. - 2014. - 1. szám - S. 3-19.
- Az összetartozás kategóriájának történetéről // Finnugrisztika. - 2015. - 1. sz. -TÓL TŐL. 48-64.
- A reduplikáció, mint az egyik legrégebbi nyelvtani módszer // Finnugrisztika. - Yoshkar-Ola, 2015. - No. 2. - P. 3-16.
Népszerű tudomány
- Mari - hegy és rét (A mari nyelv történetéből) // Fiatal kommunista. - 1966. - július 28.
- Mi lesz a nyelvtörvény? // Mariskaya Pravda. - 1992. - szeptember 22.
- Még egyszer a két mari nyelvről: a „Nyelvekről a Mari El Köztársaságban” // Kugarnya törvénytervezet vitájának néhány eredménye. - 1994. - február 4.
- Mariy yylme kokytak mo vara? Mari El republicyse yylme-vlak nergen ikmynyar shonymash // Mari El. - 1994. - február 4., 15., 18., 24.; március 1 (rét márc.)
- Hogyan lett egy pásztorból professzor: N. T. Pengitov 80. évfordulóján // Mariskaja Pravda. - 1994. - március 24.
- Mariy yylmyn mutvundyzhym shymlyshe. G. S. Patrushevyn Shochmyzhylan – 75. // Mari El. - 2003. - július 29. (rét márc.)
- Kitartóan legyőzni az élet nehézségeit // Mari Egyetem. - 2011. - október 28.
- Viem, moshtymash, ear kalyk tunyktymo paydalan puenam // Mari El. - 20 P. - október 11. (rét márc.)
Irodalom
- Kazantsev Dmitrij Egorovics // Mari életrajzi enciklopédia / Szerk. V. A. Mochaev. - Yoshkar-Ola : Mari Életrajzi Központ, 2007. - S. 158. - 2032 példány. — ISBN 5-87898-357-0 .
- Mari nyelvészek: biobibliogr. gyűjtemény / márc. állapot un-t; comp. I. G. Ivanov, V. N. Vasziljev, V. N. Maksimov. Szerk. 3., rev. és további - Yoshkar-Ola, 2016. - C. 256-264.
- Kazantsev Dmitry Egorovich // Ki kicsoda a Mari Elben / Szerk.-összeáll. V. A. Mochaev . - Yoshkar-Ola : Mari Életrajzi Központ, 2002. - S. 242. - 2000 példány. — ISBN 5-87898-197-1 .
- A sernuri föld tudósai. - Yoshkar-Ola, 1999. - S. 10-14.
- Iljin V. Tudományos fokozat megszerzése // Mariyskaya Pravda. - 1965. - július 20.
- Gruzov L.P. Ph.D. disszertáció áttekintése // Szibériai Szövetségi Egyetem. - 1965. - 4. sz. - S. 309-310.
- Ilyin V. Oҥay shymlymash // "Mary Commune". - 1965. év. - június 18.
- Ariste P. A finnugor rokonság eredete című könyv áttekintése // Szibériai Szövetségi Egyetem. - 1980. - 1. sz. - S. 64-66.
- Lavrentiev G. Yoshkar diploma naukysh konden // "Mary Commune". - 1982. - február 20. (rét márc.)
- Gruzov L. A mari nyelvészek új szava // Marijszkaja Pravda. - 1985. - december 20.
- Beretski G. „A mari nyelv dialektusainak kialakulása” című könyv áttekintése // Szibériai Szövetségi Egyetem. - 1986. - 3. sz. – S. 234-238.
- Ivanov I.G. D.E. 60. évfordulója Kazantseva // LU. - 1992. - 3. sz. - P. 214-216.
- Ivanov I. G. A finnugrisztika szakértője // Mariyskaya Pravda. - 2002. - február 20.
- Galkin I. S. recenzió a „The Republic of Mari El. Sernursky kerület: múlt és jelen” // Finnugor tanulmányok. - 2000. - 2. sz. - S. 148-149.
Jegyzetek
- ↑ Dmitrij Jegorovics Kazancev . www.marpravda.ru _ Letöltve: 2021. június 24. Az eredetiből archiválva : 2021. június 24. (Orosz)
Linkek