Cavafy, Konstantinos

Konstantinos Cavafy
görög Κωνσταντίνος Π. Καβάφης
Születési dátum 1863. április 29.( 1863-04-29 ) [1] [2] [3]
Születési hely Alexandria , Egyiptom
Halál dátuma 1933. április 29.( 1933-04-29 ) [1] [2] [4] […] (70 éves)
A halál helye Alexandria, Egyiptom
Polgárság  Oszmán Birodalom EgyiptomGörögország
Foglalkozása költő
A művek nyelve modern görög és francia
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Konsztantyinosz Kavafisz ( görögül Κωνσταντίνος Π. Καβάφης ; 1863. április 29. [1] [ 2] [3] , Alexandria [3] - 1933. április 29. [4] [ 3 ] 2. Alexandria - Görög költő, akit széles körben a legnagyobbnak tartják az újgörögül írók közül [ 5] . Élete során 154 verset publikált. A költői örökség nagy részét Cavafy hozta létre, amikor már elmúlt negyven. Angolul is írt [6] .

Életrajz

Konstantinápolyból származó görög bevándorlók családjában született ; a görög ortodox egyházban keresztelték meg. Apja, Petros Ioannis (Πέτρος Ιωάννης) - virágzó kereskedő, Angliában élt, és brit állampolgársággal rendelkezett. Anyja neve Hariklia Fotiadi (Χαρίκλεια Φωτιάδη). Apja halála után a család Londonban élt (1870 óta), majd Cavafy egy ideig Konstantinápolyban (1882 óta), 1875-től haláláig Alexandriában. Cavafy alexandriai lakását múzeummá alakították. A múzeumban Cavafy számos vázlata és eredeti kézirata, valamint számos Cavafy festménye és portréja található. Cavafy újságírással foglalkozott, tisztviselőként szolgált a minisztériumban [6] . 1891-től csak szűk alexandriai baráti kör számára publikált verseket .

Egy Cavafy által írt életrajzi feljegyzésben ez áll: „Származatom szerint Konstantinápolyból származom, de Alexandriában születtem – a Serif utcai házban; Nagyon fiatalon távoztam, és gyermekkorom nagy részét Angliában töltöttem. Ezt követően felnőttként, de rövid időre jártam ebben az országban. Én is Franciaországban éltem. Tinédzserként több mint két évig éltem Konstantinápolyban. Sok év telt el azóta, hogy utoljára Görögországban jártam. Legutóbbi munkám az egyiptomi közmunkaügyi minisztérium alá tartozó kormányhivatalban dolgozott. Tudok angolul, franciául és egy kicsit olaszul ” [7] .

1933. április 29-én, 70 éves korában gégerákban halt meg . Halála után Cavafy hírneve megnőtt. Költészetét görögországi és ciprusi iskolákban , valamint a világ egyetemein tanítják.

Kreativitás

1903 után, amikor a híres görög író, G. Xenopoulos cikket közölt róla az athéni „Poet” folyóiratban, Kavafi némi hírnevet szerzett a görög irodalmi körökben , 1904-ben és 1910-ben kiadott két „Versek” című könyvet, de távol maradt. az akkori verbális kánonból és csak halála után ismerték el a modern görög nyelv legnagyobb költőjének . A későbbi dalszövegek nagy része kis kiadásban, külön lapokon jelent meg [6] .

Cavafy munkássága a modernizmus egyik jelentős művészi eredménye az európai irodalomban. Ő magát a modern görög dalszöveg megújítójának tartják [6] . Költészete - a homoszexuális szerelmi dalszövegek kivételével - hangsúlyozottan nem szubjektív: monológok vagy jelenetek a hellenisztikus világ történetéből a kereszténység és a pogányság metszéspontjában, Kelet és Nyugat találkozásánál, lapidáriumban írva. archaizmusokkal és modern szókinccsel tarkított egyszerű nyelv. Felhagyott a nagyképű hasonlatokkal és metaforákkal, eltávolodott az uralkodó romantikus kánonoktól, és olyan költészetet alkotott, amelyben az erős érzelmek rendkívül tömören fejeződnek ki. A szerelmes szövegek kifejezőek és erotikusak [6] .

Cavafy világhírét nagymértékben elősegítette, hogy E. M. Forster az Athenaeumban (1919), majd T. S. Eliot a The Criterion című művében publikálta dalszövegeinek angol fordítását , amely hatással volt W. H. Auden , L. Sernuda költészetére , C. Milos , I. A. Brodsky , a 20. század közepének és második felének további jelentős mesterei. Cavafy alakja és versei L. Darrell Az Alexandria Quartet című regénytetralógiájának fontos átmenő motívumai . A görög zeneszerző , D. Mitropoulos „10 találmányt írt K. P. Cavafy verseire”. A költőről Y. Smaragdis életrajzi filmje (1996) készült.

G. G. Shmakov Kavafi több versét lefordította oroszra; I. A. Brodsky felülmúlhatatlannak tartotta ezeket a fordításokat [8] . A Cavafy orosz nyelvű fordítói közé tartozik még S. B. Ilinskaya , Yu. P. Moritz , E. B. Smagina , E. M. Solonovich , I. I. Kovaleva , A. L. Velichansky , I. N. Zhdanov .

Művek

fordítások oroszra

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Constantine P. Cavafy // Encyclopædia Britannica 
  2. ↑ 1 2 3 4 Constantine Cavafy // Internet Speculative Fiction Database  (angol) - 1995.
  3. ↑ 1 2 3 4 Archivio Storico Ricordi – 1808.
  4. ↑ 1 2 K. (Konstantinos) P. Kavafis // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  5. ↑ Roderick Beaton. Bevezetés a modern görög irodalomba  (angol) . - 2. kiadás. - Oxford University Press, 1999. - 92. o.
  6. ↑ 1 2 3 4 5 Markov, 2008 .
  7. ↑ Woods, Gregory. A meleg irodalom története, a  férfihagyomány . - Yale University Press , 1999. - ISBN 978-0-300-08088-9 .
  8. ↑ Ludmila Stern . Fejezetek a "Brodszkij emlékei" című könyvből  // UFO. - 2000. - 45. sz .

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz