Falu | |
Islamey | |
---|---|
kabard.-cherk. iszlám | |
43°40′22″ s. SH. 43°27′11″ K e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Kabard-Balkária |
Önkormányzati terület | Baksan |
Vidéki település | Islamey |
Vidéki település vezetője | Akhov Aslanbek Betalovich |
Történelem és földrajz | |
Alapított | 1640-ben |
Korábbi nevek | 1732 -
ig - Islamovo 1920 - ig - Nauruzovo 1992 - ig - Kyzburun II |
Négyzet | 91,64 km² |
Középmagasság | 535 m |
Klíma típusa | párás mérsékelt (Dfb) |
Időzóna | UTC+3:00 |
Népesség | |
Népesség | ↘ 11 760 [1] ember ( 2021 ) |
Sűrűség | 128,47 fő/km² |
Nemzetiségek | kabardok |
Vallomások | Muszlimok - szunniták |
Katoykonym | Iszlamiták, iszlamisták, iszlamisták, |
Hivatalos nyelv | kabard , balkár , orosz |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | +7 86634 |
Irányítószám | 361 520 |
OKATO kód | 83210000007 |
OKTMO kód | 83610455101 |
Szám SCGN-ben | 0146684 |
adm-islamey.ru | |
Islamey ( Kabard.-Cherk. Islamey ) egy falu a Kabard-Balkár Köztársaság Baksansky kerületében .
Megalakítja az "Iszlamey vidéki település " önkormányzatot , amely az egyetlen település az összetételében. [2]
A falu a Baksan járás központi részén, a Baksan folyó bal partján található . Baksan város regionális központjától délnyugatra ( a Kaukázust a szövetségi autópálya választja el ) és Nalcsiktól 30 km-re északnyugatra található .
A falu északi széle mentén halad el a "Kavkaz" M 29 szövetségi autópálya . Keleten, a Baksan folyó túlsó partja mentén halad az A-158- as "Prokhladny-Baksan-Elbrus" regionális autópálya, amely az Elbrus Nemzeti Parkba vezet .
A vidéki település összterülete 91,54 km2 .
A települések területeivel határos: délen Atazhukino , nyugaton Nyizsnyij Kurkuzhin , északnyugaton Kuba-Taba , északkeleten Psychokh, keleten Dugulubgei és Baksan .
A település a köztársaság lábánál, a Baksan-szoros bejárata előtt található. A domborzat túlnyomórészt dombos, nyugaton közepes magasságú gerincekké alakul, a Baksan folyó völgye mentén pedig viszonylag sík területeken, a folyó előtt éles sziklákkal. A falu átlagos magassága körülbelül 535 méter tengerszint feletti magasságban van [3] . A legmagasabb pont a "Mahogaps" traktus, amelynek magassága eléri az 1000 métert, és a falutól délkeletre, a folyó másik partján található.
A vízrajzi hálózatot a Baksan vízgyűjtő képviseli . A falu északnyugati részén kezdődik a Khatakum-csatorna, amely a Baksan körzet északi részén lévő mezőgazdasági területeket öntözi. A falutól nyugatra folyók folynak - Sheltauch, Nazaruko, Zhigeyuko és mások, amelyek a Khatakum-csatorna építése előtt Kurkuzhinba ömlöttek .
Az éghajlat párás mérsékelt, meleg nyárral és hűvös téllel. Az éves átlagos levegőhőmérséklet körülbelül +9,5°С, és a júliusi átlagos +21,5°С és a januári átlag -3,0°С között mozog. A napi átlagos levegőhőmérséklet télen -10°С és +15°С között, nyáron +16°С és +30°С között van. Az átlagos évi csapadékmennyiség körülbelül 650 mm.
Islamovo falu első említése az 1640-es orosz levéltári dokumentumokban található. Ezekben a kabard Atazhukins hercegekhez tartozó aulok részeként említik. Iszlám Atazhukin herceget ( a legendás kabard herceg, Kazy Atazhukin legfiatalabb fiát ) tartják a falu alapítójának.
1732-ig a falut az alapító és tulajdonosa nevéről iszlamovónak ( Kabard.-Cherk. - Islamey, Islam és kuazhe ) hívták. Miután a falut az iszlám legidősebb fiának, Nauruznak hívták – Nauruzovo ( Kabard. -Cherk. Nauryzei ). Amikor Nauruz meghalt, 1773 és 1787 között a falu Nauruz öccséről, Kartul Islamovról kapta a nevét.
1825-ben, miután Kabardát véglegesen csatolták az Orosz Birodalomhoz, Nauruz fiai - Bekmurza és Khamurza népeikkel, valamint Tausultan Ali, Misost, Kurgoko és Mussa Atazhukins hercegekkel együtt Kubanba távoztak, hogy ott folytassák a háborút . más cserkeszekkel együtt . Ezzel kapcsolatban 1825-ben, a kabardai települések összeírásakor az aul nem került fel a települések listájára. Az 1840-es években néhányan, köztük Nauruzovék, visszatértek Kabardába, és korábbi helyükön telepedtek le.
Az 1850-es években Khamurza Nauruzov falu elvált Bekmurza falutól. Így az 1865-1867-es kabardai földreform idejére a Nauruzsoknak két aulja volt - Bekmurzy és Khamurzy. Az 1867-es földreform és a kabard falvak bővítési programja során Bekmurza és Khamurza Nauruzovs falvakat ismét egyesítették, és két szomszédos falut is csatoltak hozzájuk - Zhambekovo (Kabard. -Cherk. Zhembech kheble ) és Murzabek Tambiev ( Kabard.- Cherk Myrzebechey ) falu. A Nauruzovo név az egyesült aul mögött maradt.
1920-ban, a szovjet hatalom végleges megalakulásával Kabardában, a Nalcsik Kerület Forradalmi Bizottságának döntése alapján Nauruzovót, más kabard falvakhoz hasonlóan, átnevezték, mivel nevükben hercegi és nemesi családok nevei szerepeltek. Ennek eredményeként a falu ekkor kapta a Kyzburun II nevet.
1992-ben a helyi lakosok kérésére a falu visszakapta történelmi nevét - Islamey [4] .
1992-ben az Iszlámejszkij községi tanácsot átszervezték, és az iszlám közigazgatásgá alakították át. 2005-ben az iszlám közigazgatás önkormányzati egységgé alakult, vidéki település jogállással.
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1959 [5] | 1979 [6] | 2002 [7] | 2010 [8] | 2012 [9] | 2013 [10] | 2014 [11] |
5746 | ↗ 9048 | ↗ 10 582 | ↗ 11 261 | ↗ 11 354 | ↗ 11 456 | ↗ 11 535 |
2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [17] | 2021 [1] |
↗ 11 625 | ↗ 11 707 | ↗ 11 839 | ↗ 11 903 | ↗ 11 937 | ↗ 12 001 | ↘ 11 760 |
Sűrűség - 128,47 fő / km 2 .
Nemzeti összetételA 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [18] :
Emberek | Szám, fő |
Részesedés a teljes népességből, % |
---|---|---|
kabardok | 11 182 | 99,3% |
Egyéb | 79 | 0,7% |
Teljes | 11 261 | 100 % |
Isalmey vidéki település igazgatása - Islamey falu, st. Elbrusszkaja, 131.
A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:
Társadalmi-politikai szervezetek:
A faluban van egy "Vympel" sportklub, valamint 3 sportcsarnok, ahol főleg szabadfogású, görög-római és egyéb birkózást folytatnak.
A faluban három mecset található, amelyeknek oktatási medrese is van :
A községben fejlődik a kertészet, a szőlőművelés, a növénytermesztés és az állattenyésztés. A legnagyobb fejlődést a hegyi almafák különféle kultúráinak termesztése jelentette.
Vannak költségvetést alkotó vállalkozások:
A község területén 23 utca és 51 sáv van nyilvántartva [19] :
Utcák:
|
|
|
sávok:
|
|
|
Baksansky kerület települései | |||
---|---|---|---|
Kerületi központ Baksan |
A Baksansky kerület vidéki települései | |||
---|---|---|---|
Atajukino Baksanyonok Felső Kurkuzhin Zhanhoteko Zayukovo Islamey Kispek Kremenchug-Konstantinovskoe Kuba Kuba-Taba Nyizsnyij Kurkuzhin Psykhurei Psychoh |