Papagáj, Johann Friedrich

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Johann Jacob Friedrich Wilhelm Parrot
német  Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot

Ivan Egorovich papagáj
Születési dátum 1791. október 14.( 1791-10-14 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1841. január 15 (27) [2] (49 évesen)
A halál helye
Ország
Tudományos szféra természettudomány
Munkavégzés helye Dorpati Egyetem
alma Mater Dorpati Egyetem
Akadémiai fokozat a tudomány doktora (1814)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot ( németül:  Johann Jakob Friedrich Wilhelm Parrot , Oroszországban Ivan Jegorovics Parrot ; 1791-1841 ) - természettudós és orvos , az Imperial Derpti Egyetem rektora ; elsőként mászta meg a Big Ararátot . Georg Friedrich Parrot fia .

Számos botanikai taxont írt le. A tudós tiszteletére  a Hamamelis családba tartozó Parrotia ( Parrotia ) növények nemzetségét nevezték el .

Életrajz

1791. október 14- én született Karlsruhéban . Dorpaton tanult a természettudományi szakon, melyet aranyéremmel végzett. 1811-ben, még hallgatóként Otto Engelhardt ásványkutatóval együtt beutazta Dél-Oroszországot, a Kaukázust , a Krímet , Moldvát és Havasalföldet , megmérte a Fekete- és a Kaszpi-tenger szintkülönbségét , mindenhol meteorológiai és természettörténeti megfigyeléseket végzett; az eredményeket egy Engelhardttal közösen kiadott mű tartalmazza : "Reise in die Krim und den Kaukasus" (B., 2 köt., 1815).

Az élővilág rendszerezője
Számos botanikai taxon nevének szerzője . A botanikai ( bináris ) nómenklatúrában ezeket a neveket a „ Parrot ” rövidítés egészíti ki . Az ilyen taxonok listája az IPNI honlapján Személyes oldal az IPNI weboldalán


Küldetése végén Parrot ismét az orvostudomány, a természettudományok és a fizika tanulmányait folytatta, majd miután 1814-ben megkapta az orvosdoktori fokozatot, Németországba távozott, hogy tovább tanuljon orvost. 1815-ben Parrot visszatért, és az orosz hadseregben tereporvosi állást foglalt el ; Franciaországból hazatérve visszavonult, és ismét tudományos tevékenységbe kezdett, Berlinben , Bécsben , Párizsban , Milánóban és Paviában dolgozott .

Ezzel egy időben Parrot több csúcsra is emelkedett az Alpokban ( Monte Rosa ) és a Pireneusokban .

Miután egy ideig Heilbronnban élt , 1820-ban visszatért Oroszországba, és 1821-ben elfoglalta a Dorpat Egyetem fiziológia és patológia tanszékét.

A szorgalmas orvosi tanulmányok és az ebben a tudományban végzett sok munka ellenére Parrott vonzotta a fizika felé, és 1826-ban, apja nyugdíjba vonulásakor Johann Friedrich átvette a fizika tanszékét ugyanazon az egyetemen.

1829-ben Parrot egy csoport asszisztenssel, köztük Hacsatur Abovjan , Vaszilij Fedorov , Alekszej Zdorovenko, Matvej Csalpanov, Hovhannes Ayvazyan és Murad Poghosyan diákokkal, megtette az első feljutást a kialudt Big Ararat vulkánra . 1829. szeptember 27-én az expedíció felért a hegy tetejére, ahol számos meteorológiai és mágneses megfigyelést végeztek [3] .

Lappföldre is utazott, hogy mágnesezést tanuljon .

Parrot nevéhez fűződik a gázmérő és a barotermométer feltalálása .

Memória

1935-ben a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió a Papagáj nevet adta egy kráternek a Hold látható oldalán .

Jegyzetek

  1. Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #100240445 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  2. Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.
  3. Törökország és Észtország ünnepli az első feljutást az Ararát hegyre . Letöltve: 2018. április 28. Az eredetiből archiválva : 2014. március 20.

Linkek