Birodalmi szégyen

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. január 31-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .

A birodalmi szégyen ( németül:  Reichsacht ) egy állami bűnöző törvényen kívüli tiltásának egyik formája , amelyet a Római Birodalomban használnak . A középkorban a megszégyenítésről a császár döntött, a 16. századtól kezdődően a Reichstag szankciója vagy a császári kamarai bíróság ítélete szükségessé vált a törvényen kívül helyezéshez . A birodalmi szégyent kimondó személyt megfosztották a bírósági jogorvoslati jogától, vagyonát és földtulajdonát a kincstár javára elkobozták. Az ilyen személy bántalmazása vagy megölése nem járt jogkövetkezményekkel, a segítségnyújtás, ideértve a szállás-, élelem- vagy ruházati ellátást is, állami bűncselekménynek minősült, és törvényen kívül helyezéssel is büntethető.

A birodalmi gyalázat intézményének megjelenése a középkori igazságszolgáltatási és végrehajtó rendszer hatástalanságával függött össze: a bűnöző könnyen kikerülhetett az igazságszolgáltatás elől, a rendőri apparátus hiánya pedig megnehezítette a császári bíróság ítéleteinek végrehajtását. . A szégyennyilatkozat, amely törvényen kívül helyezte a bûnözõt, és bárkinek lehetõséget adott arra, hogy letartóztassa, megkárosítsa vagy megölje, bizonyos mértékig lehetõvé tette ennek a problémának a megoldását. A birodalmi szégyen megszüntetése akkor lehetséges, ha az elkövető önként bíróság elé állítja magát. A birodalmi gyalázat kezdetben határozatlan időre szólt, de a késő középkortól időben korlátozottá vált, majd megszűntnek számított. Az 1220-asEgyház fejedelmeivel kötött egyezség ” értelmében a kiközösítéskor is birodalmi szégyent hirdettek , ehhez nem kellett külön bírósági döntés: hat héttel az anatéma kihirdetése után a kiközösítettek betyárokká váltak. 1235- től  vált lehetővé a császári gyalázat kihirdetése egész városokkal és fejedelemségekkel kapcsolatban. V. Károly 1519- es választói kapitulációja  garantálta a birodalmi bíróságok előtti előzetes tárgyalást a gyalázat kihirdetése előtt. A modern időkben a birodalmi gyalázatot a következő bűncselekményekért használták büntetésként:

A birodalmi szégyen kinyilvánításának leghíresebb esetei:

Linkek

Irodalom