Isabel | |
---|---|
lat. Izabella | |
Isabella a Magellan űrszonda radarképen | |
Jellemzők | |
Átmérő | 175 km |
Név | |
Névnév | Izabella I |
Elhelyezkedés | |
29°48′ d SH. 155°48′ ny / 29,8 ° S SH. 155,8° ny d. / -29,8; -155,8 | |
Mennyei test | Vénusz |
![]() | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Isabella a Vénusz második legnagyobb becsapódási krátere . századi I. Izabella kasztíliai királynőről kapta a nevét (a nevet az IAU 1994- ben hagyta jóvá [1] ).
Isabellából két kiterjedt, fagyott patakszerű építmény árad ki délre és délkeletre . A déli patak végét részben egy 40 km-es kör alakú pajzsvulkán veszi körül , amely korábban keletkezett, mint ez a patak. A délkeleti áramlás összetett csatornákból és áramlási részekből áll, délkeleti végét pedig a későbbi 20 km-es Kohn ( lat. Cohn ) kráterből származó kilökődés borítja . Ezeket a vénuszi kráterekre jellemző áramlásokat számos bolygógeológus folyamatosan tanulmányozza. Úgy gondolják, hogy ezek az áramlások „ütköző olvadék” kőzetből állhatnak, amely a becsapódási robbanás során felszabaduló energiából olvadt meg. Egy alternatív hipotézis szerint iszapfolyások, amelyek forró gázok felhőiből állhatnak, amelyek olvadt és kemény kőzetkomponensekkel párosulva rohannak át a tájon az ütközés során, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, amely a Pinatubo -hegy heves kitörése során történt a szigeten. Luzon 1991-ben.
Vénusz | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Földrajz |
| ![]() | ||||||||
Tanulmány | ||||||||||
Egyéb | ||||||||||
A mitológiában | ||||||||||
A kultúrában |
| |||||||||
|