Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet | |
---|---|
Típusú | nemzetközi szervezet |
Bázis | 1981 |
Elhelyezkedés | Marokkó ,Rabat |
Anyavállalat | Iszlám Együttműködés Szervezete |
Weboldal | icesco.org/en/ |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Iszlám Oktatás, Tudomány és Kultúra Világának Szervezete ( ISESCO , angolul ICESCO ) egy speciális szervezet, amely a muszlim országok oktatásával, tudományával, kultúrájával és kommunikációjával foglalkozik, a tagállamok közötti kommunikáció erősítésére. Az ISESCO központja Rabatban ( Marokkó ) található. Vezetője a főigazgató, Dr. Salem Bin Mohammed Al Malik.
Az 1981. január 28-25-én Szent Mekkában megtartott harmadik iszlám konferencián elfogadott legfőbb határozat megerősítette egy új nemzetközi iszlám testület létrehozását az Iszlám Együttműködési Szervezet (Iszlám Együttműködési Szervezet) közös iszlám munkatestületei keretében . Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet.
2020. január 30-án, szerdán az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet (ISESCO) Végrehajtó Tanácsa 2020. január 29-30-án, Abu Dhabiban , az Egyesült Arab Emírségekben tartott negyvenedik ülésén jóváhagyta a szervezet új nevét. - az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Világszervezet (ISESCO) [1] .
Dr. Salem Bin Mohammed Al Malik, az ISESCO főigazgatója kijelentette, hogy a szervezet nevének megváltoztatásának célja a szervezet nem vallási küldetésének természetével kapcsolatos széles körben elterjedt kétértelműség megszüntetése, és szélesebb távlatok megnyitása nemzetközi jelenléte előtt [2] . Kiemelte, hogy a szervezet új elnevezése pontosan tükrözi civilizációs küldetésének jellegét munkaterületein, nevezetesen az oktatásban, a tudományban, a kultúrában és a kommunikációban, és tükrözi azt a célt és célkitűzéseket is, amelyeket elérni kíván.
a) A tagállamok közötti együttműködés erősítése, ösztönzése és elmélyítése az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció területén, valamint e területek előmozdítása és fejlesztése az iszlám világ civilizált mérföldkőjének keretein belül és az iszlám emberiség tükrében értékek és eszmék;
b) a kölcsönös megértés erősítése a tagállamokban és azon kívül élő népek között, valamint a béke és biztonság megteremtésének elősegítése a világban különféle módokon, különösen az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció révén;
c) Az iszlám és az iszlám kultúra helyes képének terjesztése, a civilizációk, kultúrák és vallások közötti párbeszéd ösztönzése, valamint az igazságosság és a béke kultúrája értékeinek, a szabadság és az emberi jogok elvei terjesztése az iszlám civilizációval összhangban. látomás;
d) a kulturális interakció ösztönzése és sokszínűsége megnyilvánulásainak támogatása a tagállamokban, a kulturális identitás megőrzése és a szellemi függetlenség védelme mellett;
e) A komplementaritás és koordináció erősítése az Iszlám Együttműködési Szervezet oktatási, tudományos, kulturális és kommunikációs szakosított intézményei között, valamint az ISESCO tagállamai között, valamint az együttműködés és a partnerség erősítése a hasonló közös kormányzati és nem kormányzati intézményekkel. a tagállamokon belül és kívül egyaránt;
f) Az iszlám kultúrára való odafigyelés, sajátosságainak hangsúlyozása, sajátosságainak terjesztése a szellemi, tudományos kutatásokban és tantervekben;
g) A tagállamok oktatási rendszerei közötti komplementaritás és kölcsönös függés kidolgozása;
h) Az ISESCO-hoz nem tartozó iszlám államok oktatási, tudományos és kulturális intézményei erőfeszítéseinek támogatása [3] .
Az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Világ Szervezetének Alapokmánya kimondja, hogy az Iszlám Együttműködési Szervezet minden egyes tagállama az ISESCO tagjává válik az alapokmány hivatalos aláírása, valamint a jogi és jogalkotási eljárások lezárása után. csatlakozni, és erről írásban értesíteni az ISESCO Általános Adminisztrációt. Bármely állam, amely nem tagja vagy megfigyelője az Iszlám Konferencia Szervezetének, nem lehet tagja az ISESCO-nak.
A mai napig az Iszlám Szervezet tagállamainak száma elérte az 52-t az Iszlám Együttműködési Szervezet összesen 57 tagállamából.
Ezek az államok arab ábécé sorrendben vannak itt felsorolva a szervezethez való csatlakozás évével:
Zászló | Név | Belépés éve |
Azerbajdzsán | Azerbajdzsáni Köztársaság | 1991 |
Afganisztán | Afganisztáni Iszlám Köztársaság | 2003 |
Jordánia | Jordán Hasimita Királyság | 1982 |
Egyesült Arab Emírségek | Egyesült Arab Emírségek | 1983 |
Bahrein | Bahrein | 1982 |
Algéria | Algériai Népi Demokratikus Köztársaság | 2000 |
Szaud-Arábia | Szaúd-Arábiai Királyság | 1982 |
Szenegál | Szenegáli Köztársaság | 1982 |
Szudán | Szudáni Köztársaság | 1982 |
Szomália | Szomáliai Szövetségi Köztársaság | 1982 |
Irak | Iraki Köztársaság | 1982 |
Gabon | Gaboni Köztársaság | 1982 |
Kamerun | Kamerun Köztársaság | 2001 |
Kuvait | Kuvait állam | 1982 |
Marokkó | Marokkói Királyság | 1982 |
Niger | Niger Köztársaság | 1982 |
Jemen | Jemeni Köztársaság | 1983 |
Indonézia | Indonéz Köztársaság | 1986 |
Üzbegisztán | Üzbég Köztársaság | 2017 |
Uganda | Ugandai Köztársaság | 2012 |
Irán | Iráni Iszlám Köztársaság | 1992 |
Pakisztán | Pakisztáni Iszlám Köztársaság | 1982 |
Brunei | Brunei Darussalam | 1985 |
Banglades | Bangladesi Népköztársaság | 1982 |
Benin | Benini Köztársaság | 1988 |
Burkina Faso | Burkina Faso | 1982 |
pulyka | Török Köztársaság | 2017 |
Csád | Csád Köztársaság | 1982 |
Menni | Togói Köztársaság | 2002 |
Tunézia | Tunéziai Köztársaság | 1982 |
Comore-szigetek | Comore-szigeteki Egyesült Köztársaság | 1982 |
Maldív-szigetek | Maldív-szigetek | 1982 |
Dzsibuti | Dzsibuti Köztársaság | 1982 |
Elefántcsontpart | Elefántcsontparti Köztársaság | 2001 |
Szíria | Szíriai Arab Köztársaság | 1982 |
Suriname | Suriname Köztársaság | 1996 |
Sierra Leone | Sierra Leone Köztársaság | 1984 |
Tádzsikisztán | Tádzsik Köztársaság | 1993 |
Omán | Ománi Szultánság | 1982 |
Gambia | Gambia Köztársaság | 1982 |
Guyana | Guyanai Köztársaság | 2014 |
Guinea | Guineai Köztársaság | 1982 |
Bissau-Guinea | Bissau-guineai Köztársaság | 1984 |
Palesztina | Palesztina állam | 1982 |
Katar | Katar állam | 1982 |
Kirgizisztán | Kirgizisztáni Köztársaság | 1996 |
Kazahsztán | A Kazah Köztársaság | 1996 |
Libanon | Libanoni Köztársaság | 2002 |
Líbia | Líbia állam | 1984 |
Mali | Mali Köztársaság | 1982 |
Malaysia | Malaysia | 1982 |
Egyiptom | Egyiptom Arab Köztársaság | 1984 |
Mauritánia | Mauritániai Iszlám Köztársaság | 1982 |
Nigéria | Nigériai Szövetségi Köztársaság | 2001 |
Iszlám kultúra | |
---|---|
|
A közösségi hálózatokon | ||||
---|---|---|---|---|
Fotó, videó és hang | ||||
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|