Zigouries

Zigouries
Zigouries
37°47′51″ s. SH. 22°47′17 hüvelyk e.
Ország Görögország
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Ziguriyes ( másik görögül Ζυγουριές " Anagyris foetida ") egy régészeti lelőhely az azonos nevű dombon Görögországban , Korinthiában . Zigouries Kleona városától délkeletre , Chania Agiou Vassiliou városától mintegy 400 méterrel délnyugatra található. Az őskori leletek a neolitikumtól a mükénéi időszakig terjednek . A város neve az ókorban ismeretlen. Stratégiailag fontos útkereszteződésben helyezkedett el, ahol a Korinthusból a Tretos -hágón keresztül Argosba vezető főútvonal Mükénéig ágazott el . Ez az ösvény délre vezetett a szoroson keresztül Castro Agiou Vasiliou kastélyához és az Arachneos-hegységen keresztül Mükénéig .

Történelem

A bronzkorban az első település az azonos nevű dombon keletkezett. Fritz Schachermayr felvetette, hogy ezt a helyet a Keros-Syros kultúra hordozói alapították a neolitikumból a bronzkorba való átmenet során [1] . A bronzkor végére a település elhagyatott volt. a középső hellád kor végére a város újra benépesült. A késő hellád korszakra a város a síkságon fekvő dombtól nyugatra és keletre terjeszkedett. Valószínűleg akkor Mükéne egy hierarchikus felépítésű előőrse volt [2] . Kr.e. 1200 körül. e. a késő hellád korszakig a települést tűz pusztította és ismét elhagyatott. A bizánci időkben építési munkákat végeztek a dombon. 1921-1922-ben Carl Blegen amerikai régész ásott itt [3] .

A városból származó leletek a Korinthoszi Archaea Múzeumban és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban találhatók [4] .

Leírás

A domb, amelyen a város északról délre áll, 165 méter hosszú, 70 méter széles és körülbelül 10 méter magas. A bizánci időkben létrehozott város nagy részét buldózerek pusztították el. Körülbelül 500 méterrel a dombtól nyugatra, Ambelakia dombon található egy ősi temető.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Fritz Schachermeyr: Die ältesten Kulturen Griechenlands , Kohlhammer Verlag, Stuttgart 1955, S. 146–147
  2. ↑ Catherine Morgan: The Late Bronze Age Settlement and Early Iron Age Sanctuary: The Late Bronze Age Settlement and Early Iron Age Sanctuary , Princeton 1999, ISBN 978-0876619384, S. 35249, S. 352
  3. ↑ Konstantinos Kissas: Antike Korinthia , Athén, 2013, ISBN 978-960-6849-37-4, S. 89-91
  4. ↑ Gisela M.A. Richter: A Metropolitan Museum of Art. A klasszikus gyűjtemény kézikönyve. New York 1930, S. 345

Irodalom