Zarub (Cserkaszi régió)

Régi orosz város
Zarub
49°59′16″ é SH. 31°25′18 hüvelyk e.
Ország Régi orosz állam
Vidék Cserkaszi
A település neve Baturova hegy
Modern elhelyezkedés a faluban Trakhtemirov , Kanevsky kerület , Cserkaszi régió
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Zarub a XI-XIII. századi ókori Oroszország  városa , később Zarubinci faluként ismerték Kijev tartomány Kanevszkij kerületében ( az Ukrán SZSZK Cserkaszi régiójának Kanevszkij körzete ) [1] .

Az első évkönyvi hírek róla 1096-ra vonatkoznak; azt mutatja, hogy Zarub a Dnyeper jobb oldalán állt, és a közelében volt egy gázló (Zarubsky gázló [2] ). A Lavrentievskaya, Ipatievskaya és mások évkönyveiben Zarubról szóló egyéb említésekből az következik, hogy Zarub Kijev alatt és Viticsev alatt állt . Karamzin a Nagy rajz könyvére hivatkozva elsőként jelezte helyét a jelenlegi Zarubintsy faluban. I. I. Sreznevsky a Trubezsa folyó torkolatához helyezi. N. V. Zakrevszkij , aki nem ért egyet sem Karamzinnal, sem Szreznyevszkijvel, azt mondja, hogy Zarub 60 mérföldre állt Kijevtől, és volt egy másik Zarub a Szmolenszk tartományban , amelyet Karamzin (II. kötet, 411. jegyzet) hiába nevez át Zarubinónak [1] . A krónikák 1096, 1146, 1151, 1156 és 1223 alatt említik a fejedelmek katonai akcióinak ismertetésekor [3] .

A későbbi kutatók - N. F. Beljasevszkij , P. Lebedincev és Grushevsky - egy magasabb félszigeten helyezték el az egykori Zarubintsy falu közelében. Zarubintsy és Monastyrk falu között volt egy fejedelmi kori település remetebarlangokkal [1] . 1948-1949-ben M. K. Karger vezetésével Zarub közelében, a Tserkovshchina traktusban régészeti ásatásokat végeztek, amelyek során a Zarubsky kolostor két kőtemplomának maradványait (XI-XII. század), freskókkal, mozaikokkal díszítették. és mázas kerámiacsempéket fedeztek fel [3] . A Zarub-kolostort a tatárok elpusztították; Helyére később Trahtemirovszkij kolostor épült [4] . M. K. Karger szerint Zarub az egykori Zarubintsy falutól 2 km-re északra volt az úgynevezett Baturova-hegyen [5] . Az ókori orosz időkben a Zarubdal szemben, a Trubezs torkolatában , amelyet ma a Kanev-tározó elöntött, egy Ustye erőd állt, amely a perejaszlavli fejedelemséghez tartozott, és Perejaszlavl kikötőjeként szolgált . Valószínűleg a Zarubot azért alapították, hogy megvédje a Dnyeper feletti átkelőt. Már a város neve is utalhat erre. I. I. Sreznevsky szerint ennek a szónak az egyik jelentése: „elkezdeni vágni, építeni; elborítani, kijelölni, elzárni az utat” [6] .

Zarubtól nem messze volt a Varang- sziget is – az oroszok sikertelen kalkai hadjáratának leírásában 1223-ban az szerepel, hogy a fejedelmek a Neprbe érkeztek „Zarubba, a Varang-szigetre” [1] .

A város (és később a falu) területén a régészeti feltárások eredményei szerint a Zarubinets-kultúrát , a korai vaskor régészeti kultúráját emelték ki. Jelenleg a területet elönti a Kanev-tározó [7] vize .

A Szovjetunió hősét, Garegin Balajant [8] Zarubintsyban temették el .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Zarub // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  2. Nagy enciklopédikus szótár. 2000.
  3. 1 2 Zarub // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  4. TRAKHTEMIROV: UKRAJNA FÁJDALMA ÉS LELKITUDATA . Letöltve: 2012. február 27. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 13..
  5. Karger M.K. A zarubi kolostor romjai és Zarub városa // Szovjet régészet. - Probléma. 1950. 13. - S. 33
  6. Szreznyevszkij I. I. A régi orosz nyelv szótára ... 1. évf. 2. rész: E–K. Stb. 944
  7. Khvoyka V.V. Temetkezési mezők a Közép-Dnyeperben // Az Orosz Régészeti Társaság feljegyzései. - M., 1901. - T. 12., sz. 1-2. - S. 182-190.
  8. Balayan Garegin Shegievich . Letöltve: 2012. február 27. Az eredetiből archiválva : 2012. május 28..