Kaukázusi Tanári Szeminárium

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. július 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Kaukázusi Tanári Szeminárium
Alapított	1876
Zárva	1917
Típusú	iskola

A Transcavkaz tanító szemináriumot ( rakomány . _ _ _ 4 éves speciális iskola az Orosz Birodalomban Goriban ( Grúzia ) , amely 1876-1917 között működött . és általános iskolai tanárok képzése.

Történelem

A Transkaukázusi (Gori) Tanári Szeminárium a második speciális oktatási intézmény Grúziában, ahol tanárokat képeznek . Az első tanítói iskola 1866 - ban nyílt meg Tiflisben ( 1872-től Sándor Tanári Intézet ). A harmadik és negyedik oktatási intézmény a Dél-Kaukázusban a Kutaisi ( Khoniban ) ( 1881 ) és a Sukhumi (1915) tanári szeminárium volt. 1878 -tól 1891-ig a Transzkaukázusi Tanári Szeminárium igazgatója tanár, közművelődési személyiség, író, Dmitrij Szemjonov ( 1834 - 1902 ).

D. D. Szemjonov vezetésével Mirza Fatali Akhundov és Mufti Gaibzade kezdeményezésére 1879 -ben azerbajdzsáni fiókot nyitottak , amely az orosz, grúz és örmény fióktelephez került. Alekszej Oszipovics Csernyajevszkijt nevezték ki az első ellenőrnek .

A szeminárium azerbajdzsáni fióktelepének első diplomásai 1881-ben Safarali bey Velibekov Susából , Tejmur Bayramalibekov Lankaranból és Mirza Khalilov Nahicsevánból voltak . Safarali bey Velibekov diploma megszerzése után az azerbajdzsáni általános iskola tanáraként a szemináriumban maradt a szeminárium azerbajdzsáni fióktelepén.

Az első alapvető azerbajdzsáni " Vatan Dili " ("Natív szó") megalkotásának története közvetlenül kapcsolódik a Kaukázusi Tanári Szemináriumhoz. Az első részt az első osztályosok számára A. Csernyajevszkij állította össze 1881-ben, a második részt a második és harmadik osztályos tanulók számára A. Csernyajevszkij és Safarali bej Velibekov állította össze és adta ki 1888-ban.

A szemináriumban, ahol demokratikus és haladó gondolkodású tanárok tanítottak, a Kaukázus minden részéről érkezett diákok tanultak európai nyelveket, földrajzot, számtant és egyéb tárgyakat. Különös helyet kapott az orosz nyelv és irodalom tanulmányozása, a világirodalom klasszikusainak művei.

1918- ban az azerbajdzsáni fióktelep bázisán Gazah városában megalakult a Gazah Tanári Szeminárium , amelynek első igazgatója a Kaukázusi Tanári Szemináriumban végzett , Firidun-bek Kocharlinsky volt .

A Transkaukázusi Tanári Szemináriumot ezt követően Gori Állami Pedagógiai Intézetté alakították át .

A szeminárium kivételes szerepet játszott az azerbajdzsáni értelmiségiek egész galaxisának nevelésében, akik a 20. század elején egy példátlan kulturális kitörés élcsapatává váltak. A szeminárium növendékei új irányzatokat terjesztettek a kultúrában, új tudományos módszereket alkalmaztak, új társadalmi gondolatot alakítottak ki.

A moziban

Az " Indominitable Kura " című azerbajdzsáni film fő akciójának egy része a Gori Szemináriumban játszódik.

Nevezetes öregdiákok

Irodalom

Oroszul

Az Azerbajdzsán SSR pedagógiai gondolkodásának antológiája / Összeáll. A. A. Agaev, A. Sh. Gashimov. - Moszkva: "Pedagógia" Kiadó, 1989. - 592 p.: ill.

Azeri nyelven

Abdullajev AS Azərbaycan dilinin tədrisi tarixinə dair, Bakı: Azərnəşr, 1958. — 204 s.
Azərbaycan dili və ədəbiyyat tədrisi (metodik məqalələr məcmuəsi). Bakı: "Azərbaycan məktəbi" jurnalına əlavə, 1958. - 120 s. (Abdullajev AS Azərbaycan dilinin tədrisi tarixinə dair, məqalə, 3-28 səh.).
Azərbaycan Sovet Ensiklopediyası, I-X cildlər, Bakı: ASE Baş redaksiyası, 1976-1987.
Çernyayevski AO Vətən dili, I hissə, Tiflis: 1899. - 70 s., AMEA Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Şifr No. XII-343 3803.
Çernyayevski AO Vətən dili, I hissə, Tiflis: 1901. - 70 s., AMEA Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Şifr No. XII-346 3805.
Çernyayevski AO Vətən dili, I hissə, Tiflis: 1899. - 70 s., AMEA Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Şifr No. XII-348 3806.
Çernyayevski AO, Vəlibəyov SH Vətən dili, II hissə. Tiflis: 1888. - 192 s., AMEA Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Şifr No. IX-236 2944.
Çernyayevski AO, Vəlibəyov SH Vətən dili, II hissə. Tiflis: 1888. - 192 s., AMEA Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Şifr No. XII-334 3800.
Çernyayevski AOVətən dili, sziszegem; Çernyayevski AO, Vəlibəyov SH Vətən dili, II hissə. Faksimil nəşr. Tərtib və transfoneliterasiya edən, ön söz, qeyd və şərhlər, sözlük və cədvəllərin müəllifi: Vüqar Qaradağlı. CBS, Bakı - 2007. 740 səh.
Elmi əsərlər (ayrıca buraxılış). Bakı: ADU nəşriyyatı, 1961. - 10 s.
Əhmədov HM XIX əsr Azərbaycan məktəbi, Bakı: "Maarif" nəşriyyatı, 2006. - 366 s.
Həsənova RY Ədəbi əlaqələr tarixindən, Bakı: Bakı Universiteti nəşriyyatı, 1991. – 74 s.
Xudiyev N., Hacıyev T. Azərbaycan ədəbi dili tarixi, Bakı: "Maarif" nəşriyyatı, 1995. - 496 s.
Qaradaği (Xan Qaradağski), Həsənəliağa. Fələyin bir belə dövrü olacaqmış…, Bakı: Azərbaycan Milli Akademiyası NPB, 2003. – 280 s.
Qaradaği, Həsənəli Xan. Əsərləri, Bakı: "Şuşa" nəşriyyatı, 2004. — 168 s.
Qaradağski, Həsənəliağa xan (Qaradaği). Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Əlyazma, B-1486, 10510, “Həsənəli xan Qaradaği - Kəşkül idarəsinin müdiri Cəlal əfəndiy47əs”,.
Qaradağski, Həsənəliağa xan (Qaradaği). Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Əlyazma, B-7008, 8633, "Həsənəli xan Qaradaği - Şeirlər", - 28 s.
Qaradağski, Həsənəliağa xan (Qaradaği). Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Əlyazma, M-310, 310; M 508, 37403, "Məcmuə", - 918 s.
Qaradağski, Həsənəliağa xan (Qaradaği). Məhəmməd Füzuli adına Əlyazmalar institutu, Maş., İnventar No. 37409, 140 səh, əlavələr 7 s., əlyazma. — 29 s.
Qasımzadə FS XIX əsr Azərbaycan ədəbiyyatı tarixi, Bakı: Azərbaycan Universiteti nəşriyyatı, 1956. – 560 s.
Mirəhmədov Ə.M. Abdulla Shaiq. Bakı: "Elm", 1956, səh. 6.