| Tasguzar-Baisun-Kumkurgan | |
|---|---|
| Általános információ | |
| Ország | Üzbegisztán |
| Elhelyezkedés | Kashkadarya régió és Surkhandarya régió |
| Állapot | jelenlegi |
| Végállomások | Tasguzar, Kumkurgan |
| Állomások száma | Kayirma, Buzakhur, Zharkuduk, Dekhanabad, Koradakhna, Chashmaikhafizon, Okrabot, Oknazar, Shurob, Darband, Boysun, Pulkhokim, Tangimush, Okzhar |
| Szolgáltatás | |
| nyitás dátuma | 2007 |
| Alárendeltség |
O'zbekiston Temir Yo'llari Karshi RJU és Termez RJU |
| Menedzsment város | Darband |
| Műszaki információk | |
| Hossz | 223 km |
| Nyomtáv | 1520 mm |
223 kilométer hosszú vasútvonal, amely összeköti a Karshi és Termez regionális vasúti csomópontokat. A dél-üzbegisztáni vasutak egységes hálózatba való egyesítésére épült, átszeli a Gissar-hegységrendszert. A megnyitóra 2007. augusztus 24-én került sor.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása után a közép-ázsiai vasutat állami tulajdon szerint szakaszokra osztották. A Taskent-Termez vasútvonal Talimarjan-Kerkichi- Kelif szakasza Türkmenisztán területére került . Az Üzbegisztán fő részéből Termezbe közlekedő vonatok kétszer lépték át a határt (Nishan/Talimarjan és Razezd 161/Boldyr államközi csomópontok), a vámkezelés miatt többletidőt vesztettek [1] , emellett az utasoknak 2008. évi tranzitvízumra volt szükségük. Türkmenisztán.
A Tashguzar - Baysun - Kumkurgan vasútvonal megépítése lehetővé tette a Surkhandarya régióból az áruk szállítására fordított idő csökkentését, valamint meg kellett oldani az ásványlelőhelyek integrált fejlesztésének problémáit, javítani kellett a vasúti szállítás szállítási támogatását, megoldani. az új Kashkadarya és Surkhandarya régiók termelési és társadalmi problémái, az Üzbég Köztársaság egységes vasúti hálózatának kialakítása. [2]
A tervezést a "Boshtransloikha" és a "Toshtemiryulloikha" tervezőintézetek végezték. A tervezési megoldások kidolgozása 1993-ban kezdődött és 1995-ben fejeződött be. Kezdetben a tervezési és kivitelezési feltételeket 1995-2000-re határozták meg, a Tashguzar-Kumkurgan vasútvonal megépítését az állami célprogram határozta meg. Az építkezés megrendelője az SJSC " Uzbekiston temir yullari " volt
A vasútvonal építését három szakaszra osztották [3] :
| Telek neve | Az építkezés kezdete | Az építkezés tervezett befejezési dátumai | Finanszírozási forrás |
|---|---|---|---|
| Tasguzar-Dekhkanabad | 1998 | 2005 év | állami költségvetési források (20%) és az „Uzbekiston temir yullari” Állami Vasúti Részvénytársaság saját tőkéje (80%) |
| Baysun-Kumkurgan | 1999 | 2005 év | állami költségvetési források (20%) és az „Uzbekiston temir yullari” Állami Vasúti Részvénytársaság saját tőkéje (80%) |
| Dehkanabad-Baysun | 2001-es év | 2008 | kedvezményes kölcsön a japán kormánytól [4] |
A Dekhkanabad-Baysun szakasz építése hegyvidéki területen, 1800 méteres magasságig zajlott. Az elvégzett földmunkák mennyisége 52,5 millió köbméter volt, ennek fele fúrás és kőzetrobbantás [5] . Összesen az építkezés során 43 híd és felüljáró [6] , egy alagút épült.
A vasútvonal építése a határidő előtt, 2007-ben fejeződött be. Az ünnepélyes megnyitó ünnepségre 2007. augusztus 24-én került sor, amelyen I. A. Karimov Üzbég Köztársaság elnöke vett részt .
2012-ben Üzbegisztán Temir Yollari megkezdte a 325 km hosszú Karshi-Termez szakasz villamosítását.
2007. szeptember 15. óta megnyílik az új "Tashguzar-Boysun-Kumkurgan" vasútvonal tehervonatainak átmenő forgalma. A Tashguzar—Boysun—Kumkurgan úti célú vonatokhoz páros számokat, a Kumkurgan—Boysun—Tashguzar célállomású vonatokhoz pedig páratlan számokat rendelnek [7] . 2009. augusztus 20-a óta személyvonatok is közlekednek a vasútvonalon. A kapacitás napi 14 vonatpár
A vasút 1800 méter magas hegyláncot keresztez, a pálya lejtése eléri a 18,5 ‰-t, az Okrabot állomáson az automata fékek síkról hegyi üzemmódra kapcsolnak. Az autóforgalom áthaladásához a vonatok tömegnormája 2500 tonna tolómozdony segítségével. A tehervonatok mozgását a Tashguzar-Boysun-Kumkurgan szakaszon a 3TE10M és a 2TE10M sorozatú (toló) mozdonyok végzik.
Új vasút üzembe helyezésével, külföldi befektetések közreműködésével megkezdődött a hamuzsírműtrágya üzem építése Dehkanabadban. Letették az alapot a Khonjiza polifémbánya, valamint a Shargun és a Baysun szénbányák fejlesztéséhez, valamint cementgyárak építéséhez a Surkhandarya régióban.
Miután a Termez RZhU vasútvonalait összekapcsolták az ország többi részével, lehetővé vált egy vasútvonal kiépítése Üzbegisztán és Afganisztán között Mazar-i-Sharif városáig. Az út 2010 novemberében készült el.