Várj rám (vers)

A " Várj rám " Konsztantyin Szimonov verse . 1941 július-augusztusában íródott [1] . Valentina Serova színésznőnek ajánlva .

Létrehozási előzmények

Konsztantyin Mihajlovics Simonov olvasóinak írt leveléből (1969): „A „Várj rám” versnek nincs különösebb története. Éppen háborúba mentem, és a nő, akit szerettem, hátul volt. És írtam neki egy levelet versben…” [2] .

A verset eredetileg nem túl személyesnek szánták; ennek ellenére Szimonov többször is felolvasta barátainak. Ez először 1941 októberében történt az északi fronton, bajtársával, Grigorij Zelma fotóssal, akinek a szerző kimásolta a verset egy jegyzetfüzetből, a dátumot feltüntetve: „1941. október 13., Murmanszk”. 1941. december 9-én Simonov felolvasta a verset a rádióban [2] .

Az 1941 végén - 1942 elején kapott visszajelzések alapján mégis beleegyezett, hogy kinyomtassa. Szimonov megpróbálta közzétenni a verset a "Na Shturm" újságban ( a 44. hadsereg nyomtatott orgánuma ) és a " Vörös Csillagban ", ahol akkor dolgozott, de mindkét kiadvány elutasította. Először a Pravdában jelent meg 1942. január 14-én a harmadik oldalon.

Ahogyan M. O. Chudakova irodalmár rámutatott , Szimonov versének megjelenését a sajtóban a cenzúrakorlátozások áttöréseként fogták fel, mivel az előző időszak hivatalos költészetében a különösen erős személyes szerelem témáját nem fogadták szívesen [3] .

I. V. Kukulin irodalomkritikus szerint a folklór varázslatok és összeesküvések, az ezüstkori orosz költészet egyes alkotásai [4] , valamint Alekszandr Kocsetkov 1932 -ben írt és kézről kézre átadott balladája a füstös kocsiról . mintául szolgáltak Szimonovnak a háború éveiben [5] .

A háború éveiben hihetetlenül népszerű volt. Kukulin ezt írja: „A „Várj rám” nemcsak a maga műfajában látszott varázslatnak, hanem a társadalmi gyakorlatban is így működött. A vers ismételt felolvasása önmagában is pszichotechnikai funkcióval bírt. Slava Mendelevna Beskina orvos, aki a háború alatt frontvonalbeli kórházakban dolgozott, felidézte, hogy a sebesült katonák, amikor különösen megsérültek, fejből szavalták: „Várj rám” [5] .

A kultúrában

A verset Matvey Blanter zenésítette meg .

• Az " Egy srác a városunkból " című filmben úgy hangzik, mint egy Vera Krasovitskaya dal
• 1943-ban a " Várj rám " című filmet a Central United Filmstúdió forgatta . Konsztantyin Simonov Alexander Stolperrel együtt forgatókönyvíróként szerepelt, az egyik főszerepet Valentina Serova játszotta , aki szintén énekelte a dalt.
• A Május című filmben a főszereplő Jevgenyij Pecsalin versrészletet olvas fel egy magát gránáttal felrobbantani próbáló katona előtt.
• Az „ Árnyak délben eltűnnek ” című televíziós sorozatban Varja Morozova a „Várj rám” című versét olvassa fel a művelődési ház színpadán [6] .

Leghíresebb szám [7] a 70-es évek leghíresebb szovjet operájának [8]  - Zsenya romantikája Kirill Molcsanov "A hajnalok itt csendesek " című operájából - szintén a Várj rám című vers szövegére íródott, és a lírai csúcspontja a mű [9] [10] [11] [12 ] .

Fordítások

• 1942-ben Erich Fried osztrák költő, aki 1938-ban az országból Londonba menekült, fordította le a verset N. Dvoretskaya angol fordításából [13] . A fordítás az antifasiszta Ifjú Ausztriában jelent meg 1942. november 7-én.
• 1943-ban a verset Abraham Shlonsky fordította héberre, és Solomon Deutscher, más néven Shlomo Drori [14] [15] zenésítette meg . Az így kapott dal ma is népszerű Izraelben [ 16] .
• Az első vietnami fordítást To Huu költő készítette 1947-ben. Válaszul erre a fordításra K. Simonov verset írt: "Huu elvtársnak, aki fordította Várj rám" (1971). A verset más vietnami költők is lefordították: Ho Ngoc Son, Le Zang, Van Chung.
• A kínai fordítást Cao Jinghua készítette .
• 2010-ben Zeev Geisel megjelentette a vers új fordítását héberre, és előadta M. Blanter zenéjére.
• A verset Irina Fisak és Jurij Goncsarenko fordította ukránra [17]
• Három török ​​nyelvű fordítás ismert: Atilla Tokatly (francia nyelvről), Ataola Behramoglu (oroszból), Kanshaubiya Miziev-Ahmet Nezhdet (oroszból, Eski magazin).

Bibliográfia

• Ichin Cornelia , Yovanovich Milivoye . H. Leip „Lili Marlene” és K. Simonov „Várj rám”: a közeledés élménye az érintkezés első látásra // Ichin Kornelia , Jovanovich Milivoe . elégikus ásatások. - Belgrád: A Belgrádi Filológiai Kar Kiadója, 2005. - S. 67-88 . - ISBN 86-80267-84-8 .

Jegyzetek

1. ↑ Ahogy M. Chudakova kutató megjegyzi, „1941. július 27-én Simonov visszatért Moszkvába <…> Új frontútra készült <…> egy hétbe telt, mire felkészítették az autót erre az útra” – és ezen a héten írták ezt a verset. M. Chudakova. Szimonov „Várj rám...” „katonás” verse (1941. július) a szovjet korszak irodalmi folyamatában Archiválva : 2013. október 26. a Wayback Machine -nél
2. ↑ 1 2 Konsztantyin Szimonov verse 70 éves // RG . Letöltve: 2014. november 24. Az eredetiből archiválva : 2014. november 30. (határozatlan)
3. ↑ M. O. Chudakova. Szimonov „Várj rám...” „katonai” verse (1941. július) a szovjet éra irodalmi folyamatában Archiválva : 2013. október 26. a Wayback Machine -nél // Új Irodalmi Szemle. - 2002. - 58. sz.
4. ↑ Gumiljov, Nyikolaj Sztyepanovics , "Várj rám" vers
5. ↑ 1 2 I. Kukulin. Legalizált varázslat a szovjet biedermeier belsejében: K. Simonov „Várj rám” című költeményének lehetséges műfaji, stilisztikai és szociokulturális eredetéről 2014. október 6-i archív példány a Wayback Machine -n // Történelemleckék. XX. század”, 2014.09.30.
6. ↑ Varya beszéde az xf-től. Az árnyékok délben eltűnnek a Szovjetunió, 1971 . YouTube . Letöltve: 2020. október 15. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (határozatlan)
7. ↑ Kirill Vlagyimirovics Molcsanov. Opera The Dawns Here Are Quiet . "Zenei évszakok" hálózati kiadvány (2018.10.01.). Letöltve: 2021. november 16. Az eredetiből archiválva : 2018. január 16. (határozatlan)
8. ↑ Fedor Boriszovics. "The Dawns Here Are Quiet" a Polyansky Symphony Chapel előadásában . OperaNews.ru (2015. szeptember 14.). Letöltve: 2021. november 16. Az eredetiből archiválva : 2021. november 16. (határozatlan)
9. ↑ Boguslavskaya  E.V. . A dramaturgia kinematográfiai elvei K. Molchanov "A hajnalok itt vannak csendesek" című operájában . 9. szám, 2017. ISSN: 2410-7255 . Eurázsiai tudományos folyóirat. Letöltve: 2021. november 16. Az eredetiből archiválva : 2021. november 16. (határozatlan)
10. ↑ Shekhonina  I.E. Emlékmű a hősöknek; Romadinova  D.G. A keresés nehéz, érdekes  // Szovjet zene . - 1974. - 12. szám (433) . - S. 66-77 .
11. ↑ Podosenova  E.N. . A bravúr erkölcsi tartalma  // Szovjet zene . - 1986. - 5. szám (570) . - S. 17-25 .
12. ↑ Polina Shamaeva Zsenya románcát adta elő a Bolsoj Opera -2017 8. kiadásában az Russia-K tévécsatornán : Videó 
13. ↑ Erick M. "Möglicht nah am Original". Erich Fried, költő, fordító és leendő előadó // Németül beszélő száműzöttek az előadóművészetben Nagy-Britanniában 1933 után / Szerk. C. Brinson, R. Dove. – Leiden: Brill, 2013/ – 108., 121. o.
14. ↑ (את חכי לי (טקסט בלבד - כתב יד (Várj rám (csak szöveg - kézirat))  (héber) . Izraeli Nemzeti Könyvtár , katalógus. Elérés dátuma: október 23., október 201442. Archived 20142 .
15. ↑ Szemjon Dodik. Versek várnak rám - a holokauszt és Izrael  (héber) . Proza.ru (2012). Hozzáférés dátuma: 2014. október 23. Az eredetiből archiválva : 2014. október 22.
16. ↑ Az "At Khaki Lee" című dal csodálatos története . Hozzáférés dátuma: 2019. október 7. Az eredetiből archiválva : 2019. október 7. (határozatlan)
17. ↑ "Várj rám..." / K. Szimonov; ford.: I. Fisak, Yu. Goncharenko // Az egész világra kiterjedő irodalom a modern iskolákban: tudományos és módszertani folyóirat. - 2016. - 2. sz. - S. 37-38.

Linkek

• Várj rám  (orosz)
• Várj rám (ukránra fordította I. Fisak)
• Chuesh... Nézz be!  (ukr.)
• Várj  rám
• Warte auf mich  (német)
• את חכי לי  (héber)