A másik nő (film, 1954)

A másik nő egy 1954 -  es film noir , amelyet Hugo Gaas rendezett .

A film Walter Darman (Hugo Gaas) filmrendezőről szól, aki álszent bosszút áll a feltörekvő színésznőn, Sherry Stewart-on ( Cleo Moore ), miután megtagadta tőle a cameo-szerepet a filmjében. Berúgja a rendezőt, házasságtörésre állítja, majd megzsarolja, és nagy összeget zsarol ki. A következő találkozó alkalmával Walter elveszíti az uralmát maga felett, és megfojtja Sherryt, de bevallja a gyilkosságot.

Ez a negyedik együttműködés producer, forgatókönyvíró, rendező, Hugo Gaas és Cleo Moore színésznő főszereplésével. Az 1950-es évek Haas legtöbb filmjéhez hasonlóan ezt a képet is lelkesedés nélkül fogadták a filmkritikusok.

Telek

Amíg a filmrendező Walter Darman ( Hugo Gaas ) egy börtönjelenetet forgat a stúdióban , egy fiatal statiszta, Sherri Stewart ( Cleo Moore ) egy másik színésznővel pletykál a díszlet hátuljában. Azt mondja, hogy Walter valaha sztárrendező volt Európában , majd Hollywoodba költözött . Itt vette feleségül Lucille-t ( Lucille Barkley ), a sikeres producer, Charles Lester ( Jack Macy ) lányát, és most már jól van. Amikor kiderül, hogy a három sorral kis szerepet játszó színésznő édesanyja betegsége miatt nem tudott a stúdióba jönni, Walter a statisztákhoz fordul, Sherrit választja helyette. Sherry izgatottan azonnal felhívja barátját, Ronnie-t ( Lance Fuller ), és tájékoztatja, hogy olyan szerepet kapott, amely biztosítja a nagy filmes kitörését. Ronnie azonban nem hisz a sikerében, azt tanácsolja neki, hogy maradjon az általa ismert modellszakmában. A próbán Sherry képtelen követni Walter egyszerű utasításait, és három sikertelen felvétel után a teljes stáb előtt lecseréli egy másik színésznőre. Sherry dühösen elmondja barátjának, hogy gyűlöli Waltert, amiért megalázta és tönkretette a karrierjét. Hazatérve elmondja Ronnie-nak, hogy van egy terve, hogy visszatérjen az igazgatóhoz.

Aznap este egy otthonában rendezett bulin Charles Lester a filmről beszélget a vendégekkel. Ebben a pillanatban a komornyik telefonhoz hívja Waltert állítólag sürgős ügyben. Kiderül, hogy Sherry hív, aki megkéri, hogy sürgősen menjen ki egy beszélgetésre. Kifelé menet Walter beszáll az autójába, ahol Sherry elmondása szerint azért jött, hogy figyelmeztesse, hogy unokatestvére, aki statisztaként viselkedik, egy kompromittáló levél kezébe került, amit Walter állítólag valamikor ezelőtt írt egy lánynak. Sherry továbbá kijelenti, hogy az unokatestvére és a haverjai meg fogják verni, ha megtudják, hogy figyelmeztette a levélre. Walter nem hisz a történetében, nyugodtan kiszáll a kocsiból, de néhány méterrel távolodva látja, hogy három egészséges srác erőszakkal beszáll a kocsijába, aki azonnal távozik. Az autóban Sherry elmondja Ronnie-nak és barátainak, hogy minden jól megy, és ő okosabb Walternél. A házba visszatérve Walter a rendőrséget készül hívni, de megáll, amikor meghallja, hogy apósa arról beszél, hogy ha valaki moziban csinál karriert, akkor kerülje a botrányokat és minden más negatív hírverést. A buli után Walter megkapja Sherry telefonszámát az asszisztensétől, és felhívja otthon. A lány azt válaszolja, hogy a banditák megverték, de kifizette őket. Azt kéri, hogy ne avatkozzon bele a rendőrségbe, és visszautasítja a pénzét, majd leteszi a telefont.

Másnap a pavilonban filmvégi bulit rendeznek , amelyen váratlanul Sherry elegáns estélyi ruhában jelenik meg. Az általában keveset ivó Walter anélkül, hogy észrevenné őt, hirtelen berúg a csoportja tagjaival, és arról számol be, hogy felesége és apósa egy vidéki házba ment a hétvégére. Valamivel később, amikor Walter elalszik egy félreeső sarokban, Sherry rájön, hogy táncra hívja. A buli végeztével Sherry úgy tesz, mintha elveszítette volna a barátját, akivel hazament, és Walter önként vállalja, hogy hazaviszi. Sherry kérésére Walter a hátsó bejárat felől felhajt a házába, ahol elbúcsúzik tőle. Néhány perccel később azonban bekopogtat Sherry ajtaján, hogy átadja neki a szalonban felejtett kesztyűt. Sherry meghívja egy koktélra. Walter nem tudja, hogy Sherry altatót tett az üvegbe, kortyol egyet, és hamarosan elalszik. Sherry leveszi cipőjét és kabátját, kigombolja az inggallérját, és bekeni arcát és ingét a rúzsába. Amikor Walter reggel felébred a kanapén, Sherry egy kis díszben tudatja a rendezővel, hogy együtt töltötték az éjszakát, bár nem emlékszik semmire, és nem is hisz benne. Ronnie azonban hamarosan megérkezik, és látszólag tanúja lesz, ahogy Walter Sherryvel tölti az éjszakát, bár biztosítja, hogy ezt senkinek sem fogja elmondani.

A következő hetekben Walter a film szerkesztésével van elfoglalva , és nem válaszol Sherry hívásaira. Lester beavatkozik a munkafolyamatba, aki finanszírozza a kép elkészítését. Walter munkáját "túl művészinek " tartja, és több jelenet újraforgatását követeli. Walter kifogásaira reagálva Lester azt állítja, hogy harminc éve dolgozik a szakmában, és ez idő alatt kidolgozta magának a sikeres film ideális képletét – egy kis szex és erőszak, egy kis komikus pillanatok és happy end. . Ronnie váratlanul bemegy Walter szerkesztőszobájába, és kijelenti, hogy Sherry hat hete várja a hívását. Ekkor megjelenik Lester, és Walter gyorsan meglátja Ronnie-t, adva neki egy kis pénzt. Walter elmagyarázza egy gyanakvó apósnak, hogy a beszélgetés egy színésznőre vágyó színésznőről szólt, aki szerepet szeretne kapni a filmben. Sherry és Ronnie otthon vitatják meg terveit, amikor bejön apa ( John Kuolen ), egy utazó jelmezárus, aki azért jött, hogy Sherryvel beszedje a kabátot. Apa, aki jelmeztervezőként dolgozik a stúdióban, azt mondja, hogy Walter filmjének további jeleneteinek forgatása a jövő héten kezdődik. Amikor Walter és Lester a film újabb epizódját forgatják, Sherry feltűnik a díszletben, felkeltve mindenki figyelmét. A forgatás befejezése után Walter az irodájába megy, ahol Sherry felhívja telefonon, és közli vele, hogy terhes. Walter sürgősen odajön hozzá, és megkérdezi, mennyi pénzt kér egy tisztességes karbantartásért. Sherry azt válaszolja, hogy 50 000 dollárt akar, és botránccal fenyeget, ha nem. Walternek nincs ennyi pénze, majd Sherry azt javasolja, hogy kérje meg gazdag apósától. Beszélgetésük pillanatában megjelenik apa új ingekkel, amelyeket Sherry rendelt Ronnie-nak. Walter elbújik a szomszéd szobában, ahonnan hallja a beszélgetésüket. Sherri ezután dacosan kirúgja apát az utcára, és a szomszédok látják, hogy követeli, hogy hagyja abba a zaklatást. A rejtekhelyéből előbújva Walter elmondja Sherrynek, hogy rájött a megtévesztésére, de a lány makacsul folytatja a játékát. A következő napokban Sherry hívásokkal támadja Waltert, de a férfi minden lehetséges módon kerüli a kommunikációt. Ennek ellenére Ronnie-val folytatott beszélgetése során kijelenti, hogy Waltert felelősségre fogja kényszeríteni azért a megaláztatásért, amelyet akkor élt át, amikor megfosztotta első szerepétől, és általános nevetségessé tette. Ronnie Sherryt magát Mexikóba küldik, és arra utasítják, hogy gondoskodjon egy éjszakai klubról, amelyet megvesznek, miután ott házasodnak. Eközben Walternek mindössze 16 ezer dollárt sikerül összeszednie. Amikor Sherry megjelenik az irodájában, Walter felajánlja neki a pénzt, de a nő megtagadja az üzletet és távozik, azzal fenyegetve, hogy tönkreteszi a karrierjét és a házasságát, ha nem fizeti ki a teljes összeget.

Miután megtudta Walter festménye előzetesének dátumát, Sherri ráveszi Ronnie több barátját, hogy menjenek el a vetítésre, és tönkretegyék a megtekintési élményt, elsősorban Lester számára. Az előzetes befejezése után Lester több néző viselkedése alapján élesen bírálja Walter munkáját, és kijelenti, hogy a jövőben mindent szigorúan az ő utasításai alapján fog megtenni. Amikor Walter utal arra, hogy Lester konkrétan több provokátort küldött a terembe, és megpróbálja megvédeni a művészi kreativitáshoz való jogát, Lester kijelenti, hogy teljesen felmondja az együttműködést Walterrel. Apját követve Lucille is elhagyja Waltert. Aznap este Sherry felhívja Walter feleségét, és meghívja őket, hogy találkozzanak, de Lucille arra kér, adjon neki egy kis gondolkodási időt. Walternek sikerül lehallgatnia a beszélgetésüket egy párhuzamos telefonon. Ezt követően Walter kimegy, és felhívja Sherryt egy fizetős telefonról. Kijelenti, hogy el fogja érni a tönkremenetelét, és nem fél a fenyegetésektől, hogy mindent feljelent a rendőrségnek, vagy megöli, mert ehhez nincs elég lelkiereje. A beszélgetés után Sherry nyugodtan folytatja a drága ruhák vásárlását, amelyeket magával kíván vinni Mexikóba.

Másnap Walter bejön az irodájába, és elmondja a titkárnőjének, hogy szeretne egyedül dolgozni a filmmel, és megkéri, hogy ne lépjen kapcsolatba senkivel, és ne engedjen be senkit az irodába. Aztán, miután belülről bezárta az ajtót, Walter lejátssza a filmet, hogy a szomszéd szobában lévő titkár hallja a hangot. Amíg a film forog a gépben, Walter kesztyűt vesz fel, kilép a hátsó ajtón, megérkezik Sherryhez, megfojtja, majd gyorsan visszatér az irodájába, a kép elkészültekor. Utána kimegy a titkárnőhöz, és azt a benyomást keltve, hogy mindvégig a filmen dolgozik. Néhány perccel később, amikor Walter kimegy sétálni, a titkárnője telefonhívást kap, amelyben tájékoztatják, hogy Lucille Sherry házába érkezett, miután holtan találta. Walter Sherry lakásába érkezik, hogy megvigasztalja feleségét, ahol találkozik Collins rendőrfelügyelővel ( Jan Arvan ), aki nyomoz. Walter biztosítja a felügyelőt, hogy csak úgy ismerte Sherryt, mint az egyik statisztát, aki rajta keresztül próbált nagyobb szerepet kapni. Azt sugallja, hogy Sherry valószínűleg Lucille támogatását akarta igénybe venni a szerep megszerzésében, ezért meghívta magához. Lucille megerősíti, hogy igen sok hívást kap feltörekvő színésznőktől, akik segítséget kérnek, hogy szerepet kapjanak férje filmjében, de általában mindent visszautasít. Azonban ez alkalommal Sherry hangja annyira zavarónak tűnt, hogy úgy döntött, elmegy és kideríti, mi a baj. Tanúk kihallgatása után Collins felügyelő Walter munkájához érkezik, ahol megtudja, hogyan működik a filmvetítő, hogyan lehet kijutni a hátsó ajtón, és kesztyűt lát Walter asztalán. Azt is megtudja a titkártól, hogy Sherry korábban Walter fogadásán volt. Collins elmondja a rendezőnek, hogy gyanúsítottként először Sherry Ronnie nevű barátjára gondolt, de ő a gyilkosság előtt elmenekült, majd a kereskedő apát, akivel a szomszéd szerint Sherrynek konfliktusa volt. A következő találkozón Walter irodájában a nyomozó részletesen elmeséli, hogyan történt a gyilkosság, mondván, hogy már a kezdetektől fogva gyanakodott Walterre. Collins szerint azonban Papasha éppen bevallotta a gyilkosságot, és holnap erről információ jelenik meg az újságokban. Amikor semmiről nem írnak az újságok, Walter rájön, hogy Collins mindent kitalált, de nincs bizonyítéka, ezért Walter lelkiismeretére hagyatkozik, aki maga is bevall mindent. Valójában a lelkiismerettől gyötörve Walter Collinshoz érkezik, és bevallja a gyilkosságot. Ezt követően beszél a feleségével, aki már mindent tud, és megígéri, hogy amikor csak lehet, meglátogatja. Walter egy cellába kerül, és ironikusan megjegyzi, hogy életében minden pontosan a leicesteri mozi törvényei szerint történt, kivéve, hogy az ő esetében nem lesz happy end .

Cast

• Hugo Gaas  – Walter Darman
• Cleo Moore  - Sherry Stewart
• Lance Fuller  – Ronnie
• Lucille Barkley  – Lucille Darman
• Jack Macy  – Charles Lester
• John Kuolen  – Apa
• Jan Arvan mint Collins rendőrfelügyelő
• Carolyn Kelly – Marion

A film keletkezésének története

Ennek a filmnek a munkacíme " Turmoil " [1] . 

Ez volt a negyedik (hét) közös filmproducer, forgatókönyvíró, rendező, Hugo Gaas és Cleo Moore színésznő főszereplésével [2] .

A film Jack Macy színpadi és televíziós színész debütálása volt , aki két évvel később, kilenc filmben való szereplése után halt meg [1] .

A film kritikai értékelése

A film, amely megjelenése után szinte észrevétlen maradt, ellentmondó válaszokat váltott ki a modern filmkritikusokból. Így Milan Hein azt írta, hogy ez "Gaas legambiciózusabb filmje , számos témával és motívummal, amely saját sorsát tükrözi". Ez különösen a „csalódásokkal teli életről a száműzetésben, a saját identitás és társadalmi pozíció elvesztéséről, a hollywoodi gépezet elleni reménytelen küzdelemről és a művészi elképzelések teljes megvalósításának lehetetlenségéről szól” [3] .

A kortárs filmkritikus, Spencer Selby megjegyezte, hogy a film "egy külföldön élő rendező sorsáról szól, akit egy színésznő zsarolt meg, akit nem volt hajlandó szerepeltetni a filmjében" [4] , Leonard Moltin pedig "egy tipikus Haas-filmnek nevezte, akinek van egy terve. hogy bosszút álljon egy lányon egykori főnökének" [5] .

Dennis Schwartz úgy jellemezte a filmet, mint "vulgáris fantáziát arról, hogyan utánozza az élet a művészetet". A kritikus szerint "Ez egy unalmas, alacsony költségvetésű B -film noir , amely béna forgatókönyvtől és élettelen színészi játéktól szenved" [6] . Michael Keaney megjegyezte, hogy "Szokás szerint Gaas írta, gyártotta, rendezte és játszott ebben a mérsékelten élvezetes olcsó film noirban." Ahogy Keeney iróniával folytatta, amikor az utolsó jelenetben Haas azzal a kérdéssel fordul a közönséghez: "Hogyan történhetett ez?", mi "lehet, hogy ugyanezt kérdezhetjük a legtöbb filmjéről" [7] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 A másik nő (1954). Történelem  (angol) . Amerikai Filmintézet. Letöltve: 2019. április 7. Az eredetiből archiválva : 2019. április 7..
2. ↑ Játékfilm Hugo Haasszal, Cleo  Moore -ral . Amerikai Filmintézet. Hozzáférés időpontja: 2019. február 21.
3. ↑ Milan Hein. Hugo Haas. Elfelejtett emigráns, p. 74  (angol) . Noir City (2012). Letöltve: 2019. április 7. Az eredetiből archiválva : 2019. április 7..
4. ↑ Selby, 1997 , p. 168.
5. ↑ Leonard Maltin. A másik nő (1954). Review  (angol) . Turner klasszikus filmek. Letöltve: 2019. április 7. Az eredetiből archiválva : 2019. április 7..
6. ↑ Dennis Schwartz. Egy vulgáris fantasy film  . Ozus világfilmkritikája (2002. március 28.). Letöltve: 2020. január 24. Az eredetiből archiválva : 2021. január 28..
7. ↑ Keaney, 2003 , p. 323.

Irodalom

• Spencer Selby. Sötét város: The Film Noir . - Jeffeson, NC: McFarland & Co Inc, 1997. - ISBN 978-0-7864-0478-0 .
• Michael F. Keaney. Film Noir Guide: 745 film a klasszikus korszakból, 1940–1959 . - Jefferson, Észak-Karolina és London: McFarland & Company, Inc., Publishers, 2003. - ISBN 978-0-7864-1547-2 .

Linkek

• A másik nő az IMDb -n
• A másik nő az AllMovie -nál
• A másik nő az Amerikai Filmintézet honlapján
• A másik nő a Turner Classic Movies -ban

Tematikus oldalak	AllMovie ČSFD Internet Movie Database