Robert Dorer | |
---|---|
német Eugen Robert Dorer | |
Születési dátum | 1830. február 13 |
Születési hely | Baden , Svájc |
Halál dátuma | 1893. április 13. (63 évesen) |
A halál helye | Baden , Svájc |
Polgárság | Svájc |
Műfaj | szobrász |
Tanulmányok |
Képzőművészeti Akadémia München Drezda Képzőművészeti Akadémia |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Eugen Robert Dorer ( németül: Eugen Robert Dorer ; 1830. február 13. , Baden , Svájc – 1893. április 13. , uo.) svájci szobrász . a klasszicizmus képviselője .
Eduard Dorer-Eglof költő és irodalomtörténész családjában született . A müncheni képzőművészeti akadémián tanult művészetet Ludwig Schwanthaler bajor szobrásznál . 1848 - ban a Drezdai Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait , ahol Ernst Rietschel és Ernst Haenel professzorok tanítványa volt .
1861-ben Olaszországba utazott . 1872-ben elhagyta Drezdát, és saját stúdiót alapított szülővárosában, Svájcban.
1888-tól 1890-ig a Svájci Szövetségi Művészeti Bizottság (Eidgenössische Kunstkommission) tagja volt.
R. Dorer leghíresebb alkotása egy nemzeti műemlék Genfben, Genf és Helvécia (Svájc) jelképe , a független Svájc Köztársaság egykori uniójának egyesítése 1814-ben . Az emlékmű két bronz nőalakból áll - Genfi Köztársaság és Helvécia (Svájc megszemélyesített szimbóluma), amelyek egymást derékon átölelik. Minden nő kardot és pajzsot tart a kezében. Talapzatra helyezve észak felé néznek Svájc felé.
Az emlékművet 1869-ben állították fel. A szobor Genf 1814. szeptember 12-i integrációját jelképezi a Svájci Államszövetségbe.
Ezen kívül Robert Dorer a Berni Múzeum (ma Bern kantoni épülete) külsejét 8 berni történelmi alakok szobrával díszítette [1] .
Szótárak és enciklopédiák | ||||
---|---|---|---|---|
Genealógia és nekropolisz | ||||
|