nyaki diszplázia | |
---|---|
ICD-10 | D 06 , N 87 |
ICD-9 | 233,1 , 622,10 |
Medline Plus | 001491 |
Háló | D018290 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A méhnyak diszplázia (cervicalis intraepithelialis neoplázia) a méhnyak laphámjának atipikus átalakulása a stromába való behatolás nélkül.
A nyaki intraepiteliális neoplázia kialakulásában a vezető szerepet a humán papillomavírusok (humán papillomavírusok, HPV) jelölik.
A HPV nem mindig okoz méhnyak-diszpláziát, a diszplázia nem mindig vezet méhnyakrákhoz , de az ilyen rák minden esetét diszplázia előzi meg [1] .
Noha a méhnyak diszplázia gyakran nem okoz tüneteket , potenciálisan életveszélyes állapot , mivel nagy valószínűséggel méhnyakrákba fejlődik, amely a rák második vezető típusa, amely a nők halálát okozza, és a fiatalabb nőknél nagyobb a halálozási kockázat (Nicol AF et al. al, 2005; Marshall K, 2003; Rock CL et al, 2000)
A PAP-kenet 1941-es bevezetése óta a méhnyakrák okozta halálozási arány jelentősen csökkent, mivel ezzel a kenettel kimutatható a méhnyak diszplázia. A fejlődő országokban, ahol a PAP-kenet nem olyan gyakori, mint az ipari országokban, a méhnyakrák a vezető halálok a nők körében (Potischman N és mtsai, 1996). Világszerte a nők 11,6%-a hal meg méhnyakrákban (Giuliano AR et al, 1998; Rock CL et al, 2000).
A HPV-vel diagnosztizált nők fő célja a méhnyak diszplázia vagy rák kialakulásának megelőzése (Marshall K, 2003; Giuliano AR et al, 1998). A HPV-nek nagyon sok fajtája létezik (6, 11, 16, 18, 31, 35, 39, 59, 33, 45, 52, 58, 67 típusok), amelyek közül néhány sokkal nagyobb rákkockázatot okozhat, mint mások, különösen a HPV16, HPV18 (Liu T és munkatársai, 1993). A HPV-t általában nagyon nehéz felismerni, mert gyakran tünetmentes. A HPV-ben szenvedő nők mindössze 1%-ánál vannak látható elváltozások – genitális szemölcsök (Wright TC et al, 2004), ez a tény megerősíti a Pap-kenet rendszeres vizsgálatának fontosságát.
A méhnyak diszplázia kezelésének célja, hogy minimalizálja a betegség rákos megbetegedésének kockázatát. A csökkenés kockázata csökkenthető étrenddel és étrend-kiegészítőkkel, megelőző orvosi és kémiai beavatkozásokkal (Rock CL et al, 2000; Pereira DB et al, 2004; Maissi E et al, 2004). Szerencsére az életmódváltás, a Pap-kenetek használata és a HPV-oltás kifejlesztése csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát a gazdaságilag fejlett országokban.
A méhnyak diszpláziáját gyakran cervicalis intraepiteliális neopláziának (CIN) nevezik. Gyakran a következő fokozatokba sorolják, attól függően, hogy a hám felszínén vannak-e kóros sejtek:
A méhnyak diszplázia diagnózisa nem jelenti a méhnyakrák kialakulását. Valójában a mérsékelt diszpláziában szenvedő nők több mint 74%-a 5 éven belül felépül (Holowaty P et al 1999). Ezért a rák kialakulásának kockázata jelentősen alacsony.
A Pap-kenet a standard teszt a méhnyak diszpláziájának vagy a rák kimutatására nőknél. Pap-kenettel a sejteket lekaparják a méhnyak felszínéről, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A PAP-kenetek körülbelül 5-7%-a mutat rendellenes sejteket (Jones BA és mtsai, 2000).
A fő probléma a Pap-kenet vizsgálat ritka alkalmazása. A legtöbb esetben a diszpláziát megerősítő eredmények kézhezvétele után néhány hónapon belül ismételten kenetet kell venni. A nők 10-61%-a azonban alapismeretek hiánya miatt nem vizsgázik újra.
Íme az American Cancer Society 2002-es szűrési irányelveinek statisztikái:
A humán papillomavírus elleni védőoltás 90%-kal csökkenti a méhnyak diszplázia kialakulásának kockázatát [1] .
A méhnyak diszplázia korai stádiumban történő kezelésének sikerességi aránya nagyon magas. A kezelés során a kezelőorvos krioterápiás módszereket alkalmazhat a kóros sejtek eltávolítására.
A méhnyak hurokelektronizálása, nyaki konizáció is biztosított.
CIN 3 diagnózisa esetén további indikáció esetén méheltávolítás , nőgyógyászati műtét végezhető, melynek során a nő méhét eltávolítják (Das N et al 2005). Oophorectomia segítségével a kismedence egyéb szerveit (petevezetőket és petefészkeket) is eltávolítják.
http://www.lef.org/protocols/female_reproductive/cervical_dysplasia_01.htm
LSIL, HSIL, CIN 1, CIN 2, CIN 3, ASCUS