John de Vere | |
---|---|
angol John de Vere | |
Oxford 12. grófja | |
1417. február 15. – 1462. február 26 | |
Előző | Richard de Vere |
Utód | John de Vere |
Születés |
1408. április 23. Hedingham kastély , Essex , Anglia |
Halál |
1462. február 26. (53 évesen)
|
Nemzetség | de Vera |
Apa | Richard de Vere |
Anya | Alice Sergio |
Házastárs | Elizabeth Howard |
Gyermekek | John , Richard, Aubrey, George, Thomas, Mary, Joan, Elizabeth |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
John de Vere ( született John de Vere ; 1408. április 23., Hedingham kastély , Essex , Anglia - 1462. február 26., Tower Hill , London , Anglia ) angol arisztokrata, Oxford 12. grófja 1417-től. Harcolt a százéves háborúban Jack Cade 1450-es lázadása ellen. A lancasteriek oldalán állt a Skarlát és Fehér Rózsa háborújában . IV. York-i Edward hatalomra jutását követően hazaárulás miatt kivégezték.
John de Vere egy nemesi angol családhoz tartozott, amelynek képviselői 1141-től Oxford grófi címét viselték , 1133-tól pedig Lord Grand Chamberlain udvari posztot töltöttek be. John Richard de Vere, Oxford 11. grófja és második felesége, Alice Sergio [1] legidősebb fia volt . 1408. április 23-án [2] született az essexi Headingham kastélyban , és apja 1417. február 15-i halálakor örökölte a címet és a tulajdont, amikor még kiskorú volt. Az ifjú gróf és földjei gyámságát először Exeter hercege (1426-ban bekövetkezett haláláig), majd Bedford hercege látta el . 1425-ben John feleségül vette Elizabeth Howardot, Sir John Howard lányát (egy másik John Howard unokatestvére - később Norfolk 1. hercege ). Nagyapja, Sir John Howard of Wiggenhall halála után (körülbelül 1366–1436) Elizabeth Norfolkban , Suffolkban , Essexben és Cambridgeshire -ben örökölt földeket . Oxford grófja azt állította, hogy a házasságot Exeter tanácsára kötötték, de a királyi felmentést nem kapták meg, ezért Johnt 2000 fontra büntették. Számára ez óriási összeg volt: Oxford grófjai voltak talán a legszegényebb grófok Angliában, és maga John 1437-ben jelentette ki, hogy földjei csak évi 500 fontot hoznak [3] [4] [5] .
Jánost 1426. május 26-án Leicesterben lovaggá ütötték harmincnégy másik fiatal arisztokratával, köztük testvérével, Róberttel és a négyéves VI. Henrik királlyal . 1429. július 4-én vette át örökösi jogait. 1431 - ben a grófot a titkos tanács tagjává nevezték ki . Az 1430-as és 1440-es években részt vett a helyi politikában Kelet-Angliában , különféle bizottságokban dolgozott Essexben, valamint békebíróként szolgált Suffolkban és Cambridgeshire-ben. 1435 februárjában János engedélyt kapott a Szentföldre való utazásra , de nem világos, hogy vállalta-e az utazást [3] [6] .
1436-ban Oxford részt vett egy expedícióban a kontinensre, hogy megsegítse a burgundi herceg által ostromlott Calais -t; 1437. július 23-án részt vett Joanna Navarrai királynő temetésén Canterburyben , majd 1439 júniusában Henry Beaufort bíborossal együtt kinevezték a Franciaországgal való békekötés biztosának. 1441. május 16-án Sir John Portsmouthból Franciaországba hajózott York-i Richarddal , akit altábornaggyá és Franciaország és Normandia kormányzójává neveztek ki. 1450 júniusában Oxford azon nemesek közé tartozott, akiket Jack Cad támogatói elleni harcra neveztek ki Kentben [3] [6] .
Az 1440-es évek végén de Vere kiterjesztette befolyását Norfolkra. Rendszeresen kinevezték ott békebírónak, és 1450-ben gondoskodott arról, hogy kihasználja William de la Pole, Suffolk 1. hercegének, a régió egyik legnagyobb birtokosának bukását. Az Earl szembeszállt Thomas Scales, 7th Baron Scales és Suffolk hercegnéjával. A York-i Richárd és a Beaufort család küzdelmében Sir John sokáig nem foglalt állást, bár 1453-1454-ben a yorki protektorátus idején a régensi tanács tagja volt. Amikor a Skarlát és Fehér Rózsa háborújaként ismert polgárháborúról volt szó , továbbra is semleges maradt; ismert, hogy a gróf egy napot késett az első St Albans-i csatáról , amelyben York hercege elfogta a királyt. 1459-ben de Vere mégis csatlakozott Anjou Margithoz , VI. Henrik feleségéhez, aki valójában a Lancaster pártot vezette . 1459 decemberében és 1460 áprilisában az essexi bírói bizottságok elnöke volt, amelyek a Yorkisták ügyeivel foglalkoztak [3] .
A northamptoni csatában 1460 júliusában aratott yorki győzelmet követően Oxford hosszú ideig beteg volt. Ugyanezen év novemberében "gyengeségei miatt" felmentést kapott a király előtt, tanácsában vagy parlamentjében való jelenlét alól [6] . Talán a betegség szimulációja volt nehéz politikai körülmények között: az éppen akkori polgárháború a leghevesebb szakaszába lépett, és a konfliktus mindkét fele vagy nem fogta el a nemes ellenségeket, vagy a csata után azonnal kivégezte. Yorki Richárd fia, aki a csatában halt meg, Edward elfoglalta a trónt, és teljesen legyőzte a Lancastereket. 1462 februárjában Sir Johnt legidősebb fiával, Aubrey-vel, Sir Thomas Tuddenhammel és két másik lovaggal együtt letartóztatták. Valamennyiüket azzal vádolták, hogy fegyveres támogatást akartak nyújtani Anjou Margitnak, és hazaárulás miatt halálra ítélték [7] . 1462. február 26-án kivégezték a grófot a Tower Hillen (Aubreyt vagy vele együtt [8] vagy hat nappal korábban [3] lefejezték ) [9] . Sir John holttestét a londoni Austenfriars templomban temették el [3] .
John de Vere 1425-ben (május 22. és augusztus 31. között) feleségül vette Elizabeth Howardot, Sir John Howard és Joan Walton lányát . Ebben a házasságban születtek:
[műsor] Vere János ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák | |
Genealógia és nekropolisz |