John Howard | |
---|---|
angol John Howard | |
1. báró Howard | |
1470. október 15. – 1485. augusztus 22 | |
Előző | Cím létrehozva |
Utód | Thomas Howard |
Norfolk 1. hercege | |
1483. június 28. – 1485. augusztus 22 | |
Előző | Cím létrehozva |
Utód | A cím elveszett |
A címet 1513-ban visszaadták Thomas Howardnak, Norfolk 2. hercegének | |
Anglia gróf marsallja | |
1483. június 28. – 1485. augusztus 22 | |
Előző | Richard, York 1. hercege |
Utód | William Berkeley, Nottingham 1. grófja |
12. báró Mowbray | |
1481 körül - 1485. augusztus 22 | |
Előző | Ann Mowbray |
Utód | A cím elveszett |
A címet 1554-ben visszaadták Thomas Howardnak, Norfolk 4. hercegének. |
|
13. Segrave báró | |
1481 körül - 1485. augusztus 22 | |
Előző | Ann Mowbray |
Utód | A cím elveszett |
A címet 1554-ben visszaadták Thomas Howardnak, Norfolk 4. hercegének. |
|
Anglia Lord Admirálisa | |
1483 – 1485. augusztus 22 | |
Előző | Richard, York 1. hercege |
Utód | William Berkeley, Nottingham 1. grófja |
Születés | 1421 / 1428 |
Halál |
1485. augusztus 22. Bosworth-mező |
Temetkezési hely | Thetford , lelkészi templom |
Nemzetség | Howards |
Apa | Sir Robert Howard, Stoke Neuland |
Anya | Margaret Mowbray |
Házastárs |
1 .: Catherine de Moleynes 2 .: Margaret Chandworth |
Gyermekek |
Fiai az 1. házasságból : Thomas , Nicholas lányai : Isabelle , Joan , Margaret Lánya a 2. házasságból : Katherine |
Díjak |
John Howard ( eng. John Howard ; 1421 [1] / 1428 [2] - 1485. augusztus 22. ) - Howard 1. báró 1470 -től , 12. Mowbray báró és 13. Segrave báró 1481 körül , 1. Marshal és Anglia keleti hercege 1483, Anglia lord admirálisa 1483 - tól , a Harisnyakötő Rend lovagja 1472-től, Sir Robert Howard Stoke Neylandból (1384/1385-1436 körül) és Margaret Mowbray (1388 körül - 1437 után) fia.
Angol parancsnok a Skarlát és Fehér Rózsa háborújában a Yorkok oldalán . IV. Edward király 1483-ban bekövetkezett halála után János aktívan részt vett III. Richárd trónra lépésében , amiért megkapta Norfolk hercege címet . A bosworthi csatában elesett birtokait és címeit VII. Tudor Henrik király elkobozta .
John a 10. század óta ismert Howardok arisztokrata családjából származott . Apja és anyja felől is az angol királyok leszármazottja volt. John anyja, Margaret Mowbray Thomas Mowbray , Norfolk 1. hercegének lánya volt. Miután elveszítette apját, Sir Robertet , John Howard anyai unokatestvérének, John Mowbraynek , Norfolk 3. hercegének a házában nőtt fel.
Jánost először 1452-ben említik a források, amikor expedícióra indult Aquitániába . 1453. július 17-én részt vett a Castilloni csatában . Ugyanebben az évben Norfolk hercegének [3] [4] parancsnoksága alatt kezdett szolgálni .
A Skarlát és Fehér Rózsa háborúja során Howard a Yorkok oldalára állt. Miután IV. Edward 1461-ben Anglia királya lett, lovaggá ütötte Jánost, és kinevezte a colchesteri kastély rendőrének, valamint norfolki és suffolki seriffnek . Ugyanebben az évben János részt vett Norfolk hercege és John Paston veszekedésében, amely augusztusban zajlott Norwichban, és a királyra gyakorolt befolyását felhasználva megnyerte őt a herceg oldalára [3] [4] .
1462-ben John Howardot a norwichi kastély rendőrének nevezték ki , és számos birtokot is kapott, amelyeket elkoboztak Wiltshire grófjától . 1464-ben John Norfolk hercegével és Warwick grófjával együtt részt vett a walesi király elleni lázadás leverésében . Július 23-án részt vett Bamborough várának ostromában, amely a Lancasterek utolsó fellegvára volt [3] [4] .
1466-ban John Howard altengernagy lett. 1466-1467 között a király francia és burgundiai követe volt . 1468 júniusában pedig elkísérte Margit yorki hercegnőt , IV. Edward nővérét Flandriába , ahol feleségül vette Burgundia hercegét [4] .
Annak ellenére, hogy John Howard yorkista volt, VI. Henry Lancaster restaurálása során 1470. október 15-én Howard báróként behívták a parlamentbe. De John IV. Edward partraszállása után Suffolkban 1471 márciusában csatlakozott a Yorkokhoz. IV. Edward seregének tagjaként John részt vett a barnet-i és a tewkesburyi csatákban [ 3] .
1472-ben John Howardot kinevezték Calais helyettes kormányzójává, és Harisnyakötő lovaggá választották. 1475-ben részt vett IV. Edward francia expedíciójában . Az expedíció során John Howard a királyi tanács egyik legmegbízhatóbb tagja volt. Ezután részt vett a Franciaország és Anglia közötti fegyverszünet megkötésében, amely után egy ideig XI. Lajos francia király túsza maradt , hogy biztosítsa a megállapodás feltételeit. Miután visszatért Angliába szolgálataiért, John Howard több birtokot kapott Suffolkban és Cambridge -ben , amelyek korábban Oxford grófjai voltak , és ismét a norwichi kastély rendőrfőnöke lett, és a királyi udvar pénztárosává is kinevezték. 1477-1479 között többször járt Franciaországba a fegyverszünet meghosszabbításával kapcsolatos diplomáciai kiküldetésekre [3] [4] .
1479-ben John Howard egy skóciai expedícióra küldött flottát irányított. 1480 májusában pedig ismét részt vett egy franciaországi diplomáciai képviseleten [3] [4] .
IV. Edward 1483-as halála után John Howard aktívan részt vett III. Richárd trónra lépésében . Ennek eredményeként az új király május 13-án kinevezte John Howardot a Lancaster hercegség főgondnokává és a titkos tanács tagjává , június 28-án pedig Norfolk hercegének címet, amely korábban a Mowbray-k, Howard's családé volt. anyai rokonai, újjáteremtették számára, és kinevezték Earl marsallnak, majd később - és Anglia, Írország és Aquitaine Lord Admirálisának [3] [4] .
1484 szeptemberében John Howardot főbiztosnak nevezték ki, hogy Nottinghamben tárgyaljon a skót királlyal [ 3] [4] .
Henry Richmond angliai inváziója után John Howard hű maradt III. Richárdhoz, bár figyelmeztetést kapott, hogy a királyt elárulták. Augusztus 22-én a yorkista hadsereg élcsapatát vezényelte a bosworthi csatában , amely során meghalt [3] [4] . Holttestét először Leicesterben temették el , de később a norfolki Thetford Minster Churchben temették el [2 ] .
Henrik Richmond, aki győztesen került ki a csatából, VII. Henrik néven Anglia királya lett, árulónak nyilvánítva mindazokat, akik ellene harcoltak. Ennek eredményeként az országgyűlés 1485. november 7-i határozatával János címeit és birtokait elkobozták. Később fia és örököse, Thomas Howard , akit a csata során elfogtak, és több évet a Towerben töltött börtönben, visszaadták apja birtokainak és címeinek egy részét [2] [4] .
1. feleség: c. 1442/1443 Katherine de Moleyns (1429 körül – 1465. november 3.), Sir William de Moleynes és Anne Valesborough lánya. Gyermekek:
2. felesége: korábban 1467. január 22. Margaret Chandworth († 1494), Sir John Chandworth lánya, Nicholas Wyford és John Norreys of Bray özvegye. Gyermekek:
Howard, John, Norfolk első hercege – Ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|