Dermatoszkópia
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 11-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
A dermatoszkópia (az epilumineszcens mikroszkópia szinonimája) a felületes bőrelváltozások vizsgálati módszere speciális eszközzel - dermatoszkóppal. A dermatoszkóp fényforrásból áll, lehet polarizált vagy nem polarizált, valamint nagyítóval és kiegészítő elemekkel. A modern digitális epilumineszcens dermatoszkópok képesek az információk feldolgozására és digitális rögzítésére.
A dermoszkópia hasznos a bőr daganatainak - jóindulatú és onkológiai - diagnosztizálására [1] . Ez egy non-invazív módszer, amely 10-szeres (x10-szeres) nagyítással teszi lehetővé a bőr szerkezetének megtekintését. Az orvos részletesen megvizsgálhatja az epidermiszt, annak színét, a dermo-epidermális csomópontokat és a papilláris irhát . A diagnózis során immerziós gélt vagy olajat visznek fel a bőrre a képminőség javítása érdekében [2] .
Történelem
- Első alkalommal Johan Christophorus Kolhaus alkalmazta a bőr mikroszkópos vizsgálatát 1663-ban. Mikroszkóp segítségével megvizsgálta a körömágy ereit [3] .
- 1878. Abbe immerziós olajat ad a módszerhez a kép javítása érdekében.
- 1893. A módszert P. Unna [4] segítségével bőrmikroszkópiává alakították át . A vörös és normál bőrön végzett összehasonlító vizsgálatok azt találták, hogy az epidermisz felszíni rétegeinek optikai tulajdonságai megakadályozzák a fény behatolását a dermiszbe. Vízben oldódó olajat használtak a fény behatolásának fokozására és a mély bőrrétegek képének megjelenítésére.
- 1916-1920 év. Muller rajzai szerint elkészültek az első monokuláris és binokuláris mikroszkópok a bőr kapillaroszkópiájára.
- 1920 Johann Sapfier bőrgyógyász fényforrás használatával továbbfejleszti a technikát, és bevezeti a „dermoszkópia” kifejezést.
- 1950-es évek. A Goldman (USA) dermatoszkópot használ a pigmentált bőrelváltozások, dermatózisok és daganatok felmérésére
- 1989 A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem bőrgyógyászai egy kézben tartható halogénlámpával felszerelt dermatoszkópos készüléket fejlesztettek ki. 10x akromatikus objektívet és immerziós olajat használtunk. A projektet Otto Braun-Falco professzor vezette. Támogatást az orvostechnikai eszközök gyártója, a HEINE Optotechnik nyújt. A módszert 1989-ben Wilhelm Stolz hagyta jóvá és tesztelte a Müncheni Egyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Tanszékén [5] .
1989-ben Hamburgban, a dermatoszkópia problémáival foglalkozó első munkaértekezleten ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek tartalmazták a pigment rendellenességek dermoscopos jeleinek részletes listáját [6] :
- szabálytalan pigmentált retikuláris hálózat;
- egyenetlen pontok és foltok;
- egyenetlen csíkok;
- fehér és kék fátyol;
- egyenetlen pigmentáció;
- a pigment neoplazma regressziójának részecskéi;
- atipikus vaszkuláris neoplazmák.
A dermatoszkópia típusai
A dermatoszkópia technikája közvetlenül attól függ, hogy milyen eszközzel végzik.
A dermatoszkópiának három fő típusa van:
- Érintkező nem polarizált [7] ;
- Érintkező polarizált [8] ;
- Érintésmentes polarizált [9] .
A modern dermatoszkópoknak számos módja van, amelyek lehetővé teszik, hogy részletesebb információkat kapjon a bőr állapotáról és a daganatokról. A polarizált fény segítségével a bőr mélyrétegeinek állapota láthatóvá válik, a polarizálatlan fény pedig visszaveri a felszíni rétegeket [10] .
Előnyök
- A nem invazív kutatási módszer lehetővé teszi az epidermisz és a papilláris dermis morfológiai struktúráinak megjelenítését, amelyek szabad szemmel nem láthatók;
- A dermoszkópia pontosabb, mint a klinikai vizsgálat;
- Szinte minden dermatoszkópos szerkezetnek egyértelmű morfológiai korrelációja van;
- Az ilyen struktúrák egy elemben való összekapcsolása és elhelyezkedése nagyon gyakran lehetővé teszi a bőr neoplazma típusának egyértelmű meghatározását;
- A dermoszkópia viszonylag olcsó és technikailag könnyen elvégezhető, de az értelmezés némi tapasztalatot és szakértelmet igényel;
- A rosszul diagnosztizált melanómák és onkológiai daganatok miatti műtétek csökkentése [11] .
Alkalmazás
Leggyakrabban dermatoszkópiát [12] alkalmaznak a melanoma kimutatására.
Egyéb felhasználási területek:
- A digitális dermatoszkópia segít a melanómához hasonló bőrelváltozások megfigyelésében. A pácienst bizonyos időközönként többször is tanulmányozzák. A kapott képeket összehasonlítják, és kiértékelik a neoplazmában bekövetkezett változásokat. Ha a szerkezet nem változik, a daganat jóindulatúnak minősül [13] .
- Eltérő természetű bőrdaganatok diagnosztizálása - karcinóma , hengeres, angioma , dermatofibroma, seborrheás keratosis és más típusú daganatok. Minden neoplazmának megvannak a maga jelei [14] , amelyek jól láthatóak a dermatoszkóp alatt [15] .
- Rüh és szeméremtetvek kisegítő diagnosztikája . A dermatoszkópia során kontrasztfolyadékot használnak. Átfesti a bőrt, segít feltárni a Sarcoptes scabiei atka elhelyezkedését , és megkülönbözteti a laposfejet a többi rovartól [16] [17] .
- Szemölcsök figyelése . A módszer segítségével az orvos meg tudja különböztetni a szemölcsöt a kukoricától . Az utolsó szakaszban lévő szemölcsök kezelésében a dermatoszkópia a terápia előrehaladását mutatja.
- A bőr gombás fertőzéseinek vizsgálata.
- A haj és a fejbőr betegségeinek megállapítása. A trihoszkópiát különféle természetű alopecia és egyéb hajpatológiák diagnosztizálására használják [18] .
- A műtéti határok azonosítása nehezen diagnosztizálható bőrrák esetén . Basalsejtes karcinóma , rosszindulatú lentigo, Bowen-kór kezelésére használják . A sebész meg tudja határozni a daganat valódi méretét, csökkenti a reoperációk számát.
- A nevi diagnózisa.
Kinevezés és jelzések
A dermoszkópia ilyen megnyilvánulásokra javallt:
- Megnagyobbodás, tömörítés és színváltozások az anyajegyben;
- bőrdaganat eltávolítása előtt;
- nagyszámú öregségi folt jelenléte;
- Nagyszámú, a bőr fölé emelkedő, 0,5 cm-nél nagyobb átmérőjű daganat jelenléte;
- Viszketés, bizsergés és repedések az anyajegy területén;
- A testen lévő anyajegyek száma folyamatosan növekszik;
- Az anyajegyek traumát szenvedtek.
A dermoszkópia azoknak ajánlott, akik:
- Hosszú ideig UV sugárzásnak vannak kitéve;
- 60 év felettiek;
- Vannak rokonai, akiknek bőrrákja volt;
- Sápadt bőrük és világos szemük van (2-es fotótípus).
Modernitás és perspektívák
A 2000-es évek elején aktívan folytatódik a módszer fejlesztése és az automatizált technológiák alkalmazása. A Bécsi Egyetem tudósai feltaláltak és szabadalmaztattak egy keresztpolarizáción alapuló dermatoszkópot. Ez a technika a digitális dermatoszkópia alapjává vált.
2001-ben a 3Gen bemutatta az első polarizált hordozható dermatoszkópot, a DermLite-ot. A képalkotáshoz nincs szükség merítőfolyadékra.
A FotoFinderdermoscope II orvostechnikai eszköz klinikai vizsgálata kimutatta, hogy a készülék 80%-os érzékenységgel, 90%-os specificitással és 90%-os pontossággal teszi lehetővé a pigmentzavarok automatikus diagnosztizálását, ami egybeesik egy magasan képzett onkodermatológus vizsgálatával.
Jelenleg ultraprecíz neurális hálózatokat használnak a dermatoszkópiához, de az ilyen berendezések alaposabb kutatást igényelnek.
A legelterjedtebb modern dermatoszkópos rendszerek a Fotofinder, a DermoGenius, a HEINE és mások.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Solodyankina T.N., Apanasevich V.I., Gurina L.I. Dermoszkópia mint módszer a bőr melanoma diagnosztizálására // Szibériai onkológiai folyóirat. - 2009. - Kiadás. 5 . — ISSN 1814-4861 . Az eredetiből archiválva : 2021. január 12.
- ↑ Dr. med. Tudományok, N. P. Malishevskaya professzor, Dr. med. Tudományok, M. M. Kokhan professzor, Ph.D. édesem. Tudományok A. V. Sokolova, Ph.D. édesem. Tudományok I. A. Kuklin, Ph.D. biol. Tudományok G. D. Safronova, Ph.D. édesem. Tudományok M. V. Pazina, Ph.D. édesem. Tudományok E. P. Topychkanova, Ph.D. édesem. Tudományok A. I. Tolstaya, Ph.D. édesem. Tudományok E. V. Grishaeva, I. N. Lakomova, O. G. Rimar N. V. Kungurov professzor általános szerkesztése alatt. [ http://www.urniidvi.ru/files/atlas2016.pdf DERMATOONKOLÓGIA (a bőr rosszindulatú daganatai, elsődleges bőrlimfómák)] (rus.) // Max-Info Publishing and Printing Enterprise LLC. — 2016. Archiválva : 2019. november 1.
- ↑ Gavrilyuk O. V. Dermatoszkópia (kontaktus, számítógépes, epilumineszcens): a nevus és a bőr pigmentációs elváltozásainak diagnosztizálása // Dermatovenereology. Szépségápolás. Szexopatológia. - 2008. - Kiadás. 3-4(11) . — ISSN 1561-3607 . Az eredetiből archiválva : 2021. január 12.
- ↑ Unna P. Die Diaskopie der Hautkarnkheiten (német) // Berl. Klin. Wochenschr. - 1893. - S. Bd. 42. - S. 1016-1021 .
- ↑ Wilhelm Stolz, Peter Bilek, Michael Landthaler, Tanja Merkle, Otto Braun-Falco. BŐRFELÜLET MIKROSZKÓPIA // The Lancet. - 1989-10-07. - T. 334 , sz. 8667 . – S. 864–865 . — ISSN 1474-547X 0140-6736, 1474-547X . - doi : 10.1016/S0140-6736(89)93027-4 .
- ↑ Bahmer FA, Fritsch P., Kreusch J. et al. Terminológia a felületi mikroszkópiában. – J. Am. Acad. Dermatol. - 1990. - 1. évf. 23. - P. 1159-1162 p.
- ↑ Giuseppe Argenziano, H Peter Soyer. A pigmentált bőrelváltozások dermoszkópiája – értékes eszköz a korai kezeléshez // The Lancet Oncology. — 2001-07. - T. 2 , sz. 7 . – S. 443–449 . — ISSN 1470-2045 . - doi : 10.1016/s1470-2045(00)00422-8 .
- ↑ A rosszindulatú melanoma klinikai és dermatoszkópos diagnózisa: szakértői és nem szakértői csoportok által értékelve . www.medicaljournals.se _ Hozzáférés időpontja: 2021. január 11. (határozatlan)
- ↑ Giuseppe Argenziano, Gabriella Fabbrocini, Paolo Carli, Vincenzo De Giorgi, Elena Sammarco. Epilumineszcens mikroszkópia a kétes melanocitás bőrelváltozások diagnosztizálására (angol) // Archives of Dermatology. — 1998-12-01. — Vol. 134 , iss. 12 . — ISSN 0003-987X . - doi : 10.1001/archderm.134.12.1563 . Az eredetiből archiválva : 2021. január 12.
- ↑ SZEKCIÓSZERKESZTŐ: James M. Grichnik, MD, PhD; SZEKCIÓSEGÉDSZERKESZTŐ: Ashfaq A. Marghoob, MD; Alon Scope, MD. Polarizált és nem polarizált dermatoszkópia (orosz) // Archives of Dermatology. - 2008. június - T. 144 , 6. sz . Archiválva az eredetiből 2021. február 26-án.
- ↑ Aldo Bono, Cesare Bartoli, Natale Cascinelli, Manuela Lualdi, Andrea Maurichi. Melanoma Detection (angol) // Bőrgyógyászat. - 2002. - T. 205 , szám. 4 . – S. 362–366 . — ISSN 1421-9832 1018-8665, 1421-9832 . - doi : 10.1159/000066436 .
- ↑ Modern módszerek a bőrdaganatok diagnosztizálására (orosz) ? . PULZUS (2020.02.27.). Letöltve: 2021. január 11. Az eredetiből archiválva : 2021. január 12. (határozatlan)
- ↑ G. Argenziano, I. Mordente, G. Ferrara, A. Sgambato, P. Annese. A melanocitikus bőrelváltozások dermoszkópos monitorozása: a klinikai kimenetel és a betegek együttműködése a követési protokollok szerint változik // British Journal of Dermatology. - 2008. - Vol. 159 , iss. 2 . — P. 331–336 . — ISSN 1365-2133 . - doi : 10.1111/j.1365-2133.2008.08649.x . Az eredetiből archiválva : 2021. január 12.
- ↑ Philipp Weber, Philipp Tschandl, Christoph Sinz, Harald Kittler. A daganatos bőrelváltozások dermatoszkópiája: legújabb fejlesztések, frissítések és felülvizsgálatok // Jelenlegi kezelési lehetőségek az onkológiában. - 2018. - T. 19 , sz. 11 . — ISSN 1527-2729 . - doi : 10.1007/s11864-018-0573-6 .
- ↑ Gabriella Campos-do-Carmo, Marcia Ramos-e-Silva. Dermoscopy: basic concepts (angol) // International Journal of Dermatology. - 2008. - Vol. 47 , iss. 7 . — P. 712–719 . — ISSN 1365-4632 . - doi : 10.1111/j.1365-4632.2008.03556.x . Archiválva az eredetiből 2021. január 13-án.
- ↑ Wu, Ming-Yun; Hu, Shu-Lin; Hsu, Che Hao. Az érintés nélküli dermatoszkópia használata a rüh diagnosztizálásában (angol) // Dermatol. 2008. június
- ↑ A. Chuh, A. Lee, W. Wong, C. Ooi, V. Zawar. A pedikulózis pubis diagnózisa: a digitális epilumineszcencia bőrgyógyászat új alkalmazása (angol) // Az Európai Bőrgyógyászati és Venereológiai Akadémia folyóirata. - 2007. - Vol. 21 , iss. 6 . — P. 837–838 . — ISSN 1468-3083 . - doi : 10.1111/j.1468-3083.2006.02040.x . Az eredetiből archiválva : 2021. január 12.
- ↑ Monika Slowinska, Lidia Rudnicka, Robert A. Schwartz, Elzbieta Kowalska-Oledzka, Adriana Rakowska. Vesszőszőrök: Dermatoszkópos marker a tinea capitishez: Gyors diagnosztikai módszer (angol) // Journal of the American Academy of Dermatology. — 2008-11-01. - T. 59 , sz. 5 . — S. S77–S79 . — ISSN 1097-6787 0190-9622, 1097-6787 . - doi : 10.1016/j.jaad.2008.07.009 .