Demidov, Szergej Szergejevics

A stabil verziót 2022. június 24-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .

Szergej Szergejevics Demidov

Születési dátum	1942. december 30.( 1942-12-30 ) (79 éves)
Születési hely	Moszkva , Szovjetunió
Ország	Szovjetunió Oroszország
Tudományos szféra	matematika , mechanika
Munkavégzés helye	IIET RAS
alma Mater	Moszkvai Állami Egyetem (Mekhmat)
Akadémiai fokozat	A fizikai és matematikai tudományok doktora ( 1990 )
tudományos tanácsadója	S. N. Kruzskov
Díjak és díjak

Szergej Szergejevics Demidov ( Moszkvában , 1942. december 30-án született ) szovjet és orosz tudós a matematika és a tudománytörténet területén. Fej a Moszkvai Állami Egyetem Mechanikai és Matematikai Karának matematika- és mechanikatörténeti hivatala (2004 óta). Fej matematikatörténeti szektor (1987-2010), vezető. Az Orosz Tudományos Akadémia Természettudományi és Technológiatörténeti Intézetének Fizikai és Matematikai Tudományok Történeti Osztálya (2010 óta). A „ Történelmi és matematikai kutatás ” főszerkesztője . Az Orosz Tudományos Akadémia Tudományos Háza matematikai részlegének vezetője .

Életrajz

S. A. Demidov (1909-1999) repülőmérnök családjában született. Az M. V. Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetem Mechanikai és Matematikai Karán szerzett diplomát ( 1964). S. N. Kruzskov tanítványa .

1968-ban védte meg „ D. Hilbert matematikai problémáinak történetének néhány kérdése ” [1] című értekezését a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa címén. 1972-től a Természettudományi és Technikatörténeti Intézetben (IIET) dolgozik.

1990-ben a kijevi Matematikai Intézetben védte meg "A közönséges differenciálegyenletek elméletének fejlődése O. Cauchy korától a 20. század elejéig" című értekezését a fizikai és matematikai tudományok doktora címéért [2 ] .

Kutatási területei: matematikatörténet (matematikai elemzés, közönséges differenciálegyenletek és parciális differenciálegyenletek elmélete), az axiomatikus módszer története, a matematika fejlődésének filozófiai vonatkozásai, matematikatörténet Oroszországban és a Szovjetunióban.

Learned Societies and Academies

a Moszkvai Matematikai Társaság tagja ;
a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia rendes tagja , 1997-2005 között alelnöke, 2017-től a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia elnöke;
az Amerikai Matematikai Társaság tagja;
az Egyesült Államok Tudománytörténeti Társaságának tagja;
A Nagy-Britannia Matematika Történészei Társaságának tagja.

Díjak és díjak

Fiatal tudósok tudománytörténeti díja (1968) [3]

Bibliográfia

Több mint 150 matematikatörténeti tanulmánya jelent meg.

N. V. Bugaev és a valós változó függvényei elméletének moszkvai iskolájának kialakulása // Történelmi és matematikai kutatás. M., 1985. 29. szám. pp.113-124.
NVBougaiev et la creation de l'Ecole de Moscou de la theorie des fonctions d'une variable reele // M.Folkerts, U.Lindgren (szerk.) Mathemata. Festschrift szőrme Helmut Gericke. 1985. S.651-673.
NVBougaiev et la creation de l'ecole de Moscou de la theorie des fonctions d'une variable reelle. (Sur un episode dans l'histoire du developmentpement des idees de Leibniz en Russie) // Leibniz Werk und Wirkung. IV.Gyakornok. Leibniz Kongresszusa. Vortage. II Teil. Hannover, 1985. S.63-74.
A Moszkvai Függvényelméleti Iskola korai történetéből // Történeti és matematikai kutatás. M., 1986. 30. szám. 124-129.
Publikáció és jegyzetek: Florensky P. A. Bevezetés a disszertációhoz "A diszkontinuitás gondolata mint a világnézet eleme" // Történelmi és matematikai kutatás. M., 1986. 30. szám. P. 159-176 ( A. N. Parshinnel ).
Publikáció és jegyzetek: Luzin N. N. A szűkítőkről // Történeti és matematikai kutatás. M., 1986. 30. szám. P.177-181.
Der philosophische Kontext der Herausbildung der Moskauer funktiontheoretischen Schule // NTM. 1988. Bd.25. S.25-31.
A moszkvai függvényelméleti iskola korai történetéről // Philosophia Mathematica. 2 Ser. 1988. 3. köt. N.1. P.29-35.
P. A. Florensky és korának kultúrája // Természettudomány- és technikatörténeti kérdések. 1989. No. 1. P. 141-142 (P. V. Florenskyvel).
N. N. Luzin és P. A. Florensky levelezéséről // Történelmi és matematikai kutatás. M., 1989. 31. szám. P. 116-124 (A. N. Parshinnel és S. M. Polovinkinnel).
Publikáció és jegyzetek itt: N. N. Luzin és P. A. Florensky levelezése // Historical and Mathematical Studies. M., 1989. 31. szám. P. 125-190 (A. N. Parshinnel és S. M. Polovinkinnel).
Beszéd a kerekasztalnál „P. A. Florensky kortársunk szemével” // Természettudomány- és technikatörténeti kérdések. 1990. No. 3. P. 150-152.
A Moszkvai Funkcióelméleti Iskola megjelenésének filozófiai előfeltételei // P. P. Gaidenko (szerk.). Hagyományok és forradalmak a tudománytörténetben. M., 1991. S.253-262.
Uber die Mathematik in Werk PAFlorenskijs // N.Kauchtschischwili, M.Hagemeister (szerk.) PAFlorenskij und die Kultur seiner Zeit. Marburg, 1992.
La revue Matematicheskii Sbornik dans les annees 1866-1935 // E.Ausejo, M.Hormigon (szerk.) Messengers of Mathematics: European Mathematical Journals (1800-1946). Zaragoza. 1993. P.235-256.
Matematikai iskolák kialakulása a 19. és 20. században // J.Dhombres, M.Hormigon, E.Ausejo (Eds.) XIXth Intern. Congr. tudománytörténet. Zaragoza (Spanyolország), 1993. augusztus 22-29. Szimpóziumok felmérései – plenáris előadások. P.79-93.
A moszkvai függvényelméleti iskola az 1930-as években // PLDuren, S. Zdravkovska (szerk.) A moszkvai matematika arany évei. amer. Math. Szoc.: Hist. of Mathem. V.8. Providence, 1993, p. 35-54.
Kommentár P. A. Florensky „A világnézet egyik előfeltételéről” című munkájához // Florensky P. A. Works. M., 1994. T.1. P.707-708 (A.N. Parshinnel).
Kommentár P. A. Florensky "A végtelenség szimbólumairól" című munkájához // Florensky P. A. Művek. M., 1994. T.1. P.708-714 (A.N. Parshinnel).
DFEgorov és a matematika Moszkvában (1917-1931) // Algorismus. Studien zur Geschichte der Mathematik und Naturwissenshaft… Heft 13. Munchen, 1994. S.333-346.
La revue "Matematicheskii Sbornik" dans les annees 1866-1935 // E.Ausejo, M.Hormigon (szerk.) Messengers of Mathematics: European Mathematical Journals (1800-1946). Zaragoza, 1993. P.235-256.
Hol van a matematikára gyakorolt filozófiai hatás találkozási helye? Példa az oroszországi matematika történetéből // Paradigmák és matematika. Zaragoza, 1996. P.283-287.
NNLuzin és a "Nemzeti Fasiszta Központ" ügye// JWDauben, M.Folkerts, E.Knobloch, H.Wussing (szerk.) History of Mathematics: State of the Art. San Diego, Boston, New York, London, Sydney, Tokió, Toronto, 1996. 137-148. o. (Ch. Forddal).
"Matematikai Gyűjtemény" 1866-1935-ben. // Történeti és matematikai kutatás. Második sorozat. M., 1996. 1. szám (36). 2. szám P. 127-145.
Matematikai Moszkva // V. M. Orel (szerk.) Tudományos Moszkva. M., 1997. S.136-160.
L'histoire des mathematiques en Russie et en URSS en tant qu'histoire des ecoles // Történeti és matematikai kutatás. Különszám. M., 1997. S.9-21.
A Moszkvai Egyetem professzora, Dmitrij Fedorovics Egorov és Imeslavie Oroszországban a 20. század első harmadában // Történeti és matematikai kutatás. Második sorozat. M., 1999. 4. szám (39). P.123-155.
„N. N. Luzin akadémikus esete” a szovjet tudomány sztálini reformjának tükrében // Történeti és matematikai kutatás. Második sorozat. M., 1999. 4. szám (39). P. 156-170 (V. D. Esakovval).
N. N. Luzin leveléről a Bolsevik Kommunista Párt Szövetsége Központi Bizottságához // Történelmi és matematikai kutatás. Második sorozat. M., 1998. 3. szám (38). P. 119-128 (T. A. Tokarevával).
" N. N. Luzin akadémikus esete " a tudományos közösség kollektív emlékezetében // Nyikolaj Nikolajevics Luzin akadémikus esete / S. S. Demidov, B. V. Levshin (szerk.). SPb., 1999. P. 9-50 (V. D. Esakovval közösen).
Matematika Oroszországban és a "szovjet matematikai iskola" létrehozása // IIET RAS. Éves Tudományos Konferencia 1998. M.: IIET RAS, 1999, 287-289.
A Valós Változó Függvényelméleti Moszkvai Iskola fejlesztése // Természettudományi és Technológiatörténeti Intézet. S. I. Vavilov. Éves Tudományos Konferencia, 2000. M., 2000. P. 236-240 (A. I. Volodarskyval és T. A. Tokarevával).
Egy epizód a szovjet matematika történetéből // Természettudomány- és technikatörténeti kérdések. 2001. 2. szám P. 122-126.
La formation de la communaute mathematique internationale (la deuxieme moitie du XIX-eme - le XX-eme siecles) // XXI Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus. Absztraktok könyve. V.1. Szimpózium. Mexikó város. 2001. P.276-277.
Moszkvai Matematikai Társaság és az orosz matematikai közösség fejlődése // IIET RAN. Éves tudományos konferencia 2002. M.: Dipol-T. 2002

Jegyzetek

↑ RNB katalógus . Letöltve: 2012. október 12. Az eredetiből archiválva : 2015. április 7.. (határozatlan)
↑ RNB katalógus . Letöltve: 2012. október 12. Az eredetiből archiválva : 2015. április 2.. (határozatlan)
↑ Fiatal történészek díja (downlink) . Hozzáférés időpontja: 2016. február 6. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 24. (határozatlan)

Tematikus oldalak