Costolanyi, Dejeux

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. március 28-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
Dejő Costolanyi
lógott. Kosztolanyi Dezső
Születési dátum 1885. március 29.( 1885-03-29 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1936. november 3.( 1936-11-03 ) [1] [2] [3] […] (51 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő , irodalomkritikus , műfordító , újságíró , esszéista , író , szabadkőműves
A művek nyelve Magyar
Díjak Magyar Örökség Díj ( 2003 )
Autogram
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben

Dezso Kostolányi ( magyar Kosztolányi Dezső ; 1885 . március 29. Szabadka , Ausztria-Magyarország , modern Szerbia  - 1936 . november 3. , Budapest ) - magyar író, újságíró.

Életrajz

1885. március 29-én született Szabadkán , egy tartományi osztrák-magyar városban (ma Szerbia területe). Ez a város lett a prototípusa regényeinek, köztük a The Lark című regényének. A Costolagni nemesek három kastélyt és földet birtokoltak az ország déli részén, és az arisztokrácia egyedüli képviselői voltak ezen a vidéken. A családi hagyományok váltak kulcsfontosságúvá az író személyiségének formálásában.

Costolagni apja a helyi gimnázium igazgatója volt, ahol maga Dejeux is tanult, amíg ki nem zárták rossz viselkedés miatt. De a fiú az első ismereteit nagyapjától, egykori katonatiszttől kapta, aki megtanította írni, olvasni és még angolul is. Ugyanakkor a nagyapa nem osztotta azokat a kreatív impulzusokat, amelyeket Dejeu már gyermekkorában mutatott, és arra inspirálta unokáját, hogy keressen pénzt, amivel pénzt kereshet.

Costolanyi 1903-tól 1904-ig a budapesti egyetemen tanult magyar-német szakon, majd átiratkozott az Újságírói Karra (1906-ban). A századelő kozmopolita városa nagy hatással volt az íróra. Costolanyi Mihai Babić , Juhas Ferenc , Karinti Frigyes , Milan Fust írókhoz került közel. Egy idő után, elégedetlen a karon uralkodó konzervatív szellemiséggel, Dejeu Bécsbe költözött .

Ezt követően Costolanyi újságírásba kezdett, verseket és történeteket írt újságokba. Aktívan együttműködött a magyar modernisták orgánumával, a Nyugat című folyóirattal . Amikor az első világháború kitört, Kosztolanya bátyja fogságba esett, és egy szibériai táborban kötött ki, ahol meghalt; bátyja halála súlyos csapás volt Dejeux számára.

Az első világháború befejezése után a trianoni békeszerződés értelmében az egykori magyar területek jelentős része az országon kívül volt. Kosztolányit elzárták szüleitől, testvéreitől, mivel Szabadka most egy másik állam területén volt.

Az író 1931 - ben a Magyar PEN Klub elnöke lett .

Feleségül vette Harmosh Ilona színésznőt, akitől fiuk született.

Costolanyit élete utolsó éveiben Magyarország egyik legjobb írójaként tartották számon.

1936. november 3-án halt meg gégerákban.

Kreativitás

Korai munkák és fordítások

Costolagni művészete erősen kötődik gyermekkori benyomásaihoz és emlékeihez, valamint a család ősiségéhez, a polgári társadalom fejlődéséhez kapcsolódó toleranciához és pragmatizmushoz.

Costolanyi korán kezdett írni. A Budapesti Napló már 1901-ben megjelentette egyik versét, 1906-ban pedig állandó együttműködést ajánlottak neki.

A Nyugat című folyóirat úgynevezett első nemzedékéhez tartozott , amelynek célja nemcsak a magyar irodalom megreformálása volt, hanem a nyugati irodalom elérhetővé tétele a magyar olvasó számára. Így Costolanyi fordítóként tevékenykedett ( Shakespeare , Goethe , G. Buchner , Rilke , Baudelaire , Verlaine , Maupassant , Carroll , Kipling , O. Wilde stb.). 1909-ben a szerző „Modern” címmel fordított versgyűjteményt adott ki. Költők". Costolanyi nagyon hasznossá vált a kiadó számára, hiszen hat nyelvet tudott: angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul és latinul. Costolanyi nagyon érzékeny volt olyan szerzők egyéni stílusára is, mint Shakespeare, Molière, Racine, Calderon, Csehov és Capek.

Costolagni saját verseinek első könyve 1910 -ben jelent meg Szegény gyermek siralmai címmel. Ez a könyv szenzációt keltett. Rilke hatása különösen érezhető ebben a könyvben. A gyűjteményt 1923-ig hétszer újranyomták, és ez idő alatt sokat változott. A kollekció a gyermeki világ színes látásmódját mutatja be, amely szembehelyezkedik a felnőtt élet elidegenedésével és materializmusával. A gyerek humánusabbnak tűnik, hiszen még nem tanulta meg leplezni védtelenségét, vagyis többet tud a halálról. Maga a költő egy gyermek száján keresztül szólítja meg az olvasót. A későbbi kiadásokban a gyűjtemény az expresszionizmus felé hajlik.

Dejø Costolanyi kiállt a nyelv tisztasága mellett és az idegen szavak túlzott használata ellen.

Korai munkáiban gyakorlatilag semmi sem hangzik el nyíltan, inkább utalások vannak az élet bizonyos jelenségeire, aspektusaira. A dolgokat valóságnak érezhetik, de a valóság lehet illúzió, mint például A cseh Surmachban (1907).

Érett kreativitás

Az 1920-as években Costolanyi a költészetből a prózába költözött, amikor megjelentette Nero, a véres költő, A pacsirta és Anna Edesh című regényeit.

Az országban zajló politikai események befolyásolták az író munkásságát. Verseiben, elbeszéléseiben, cikkeiben megjelent a bizonytalanság. A "Káin" (1916) című történetben, amely a bibliai történet paródiája, érezhető Nietzsche, a keresztény erkölcsöt kritizáló hatása.

Costolagni egyik legjobb regényében, az Aranykígyóban (1925) az író szülővárosa által ihletett városban játszódik az akció. Ez a regénye reakció a 19. század pozitivizmusára. Élete logikus következtetésévé válik egy tanár öngyilkossága, akit a vizsga után saját diákjai vertek meg, lánya pedig megszökött otthonról. A regényben nem egy időfogalom van, hanem több. A különböző embereknek más az idő fogalma, és gyakran nem értenek meg másokat. Feltételezik, hogy ha a jelen idő létezik is, az nem mérhető, csak a remények és az emlékek húzódhatnak az időben. A tragédia oka az, hogy a hős képtelen különbséget tenni tudás és szenvedély között.

Az Esti Kornél (1936) című novellagyűjteményben a nyelv és a gondolkodás viszonyát próbálta megérteni. A pszichológiát a szövegi kreativitásra való összpontosítás váltja fel, nem pedig a jelentésre. Az első fejezetekben megismerkedünk a hőssel, aki úgy tűnik, a narrátor barátja. Együtt szeretnének olyan regényt írni, amely különbözik a hagyományos regényektől, és azon az elgondoláson fog alapulni, hogy maga a nyelv beszél helyettünk. A fejezetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, és bonyolultabbá válik a narrátorok közötti kapcsolat, amikor a műben a fejezetek felében a hős lesz a narrátor. Ha a narrátor barátjának anarchizmusa és a narrátor tradicionális mivolta egyértelmű volt a könyv elején, akkor ez az egyértelműség a könyv végén eltűnik. A könyv cselekményének idealitása megsemmisül.

Elismerés

A Néró , a véres költő ( 1922 ) című történelmi regény Kosztolányinak európai hírnevet hozott, Thomas Mann előszót írt a német kiadásához , Esterházy Péter pedig a legújabb utánnyomáshoz .

Ezt a regényt helyesebben áltörténetinek neveznénk. Előtte azonban, hogyan kell írni, Costolanyi történészekkel konzultált, olvassa újra Tacitust és Senecát. Abban a meggyőződésben, hogy a történelem a múlt értelmezése a jelen prizmáján keresztül, Costolanyi a „Forradalom” című fejezetben saját elképzelését próbálta megfogalmazni a Magyar Szocialista Köztársaságról. Könyvében megmutatta, hogy a körülmények tették Nerót szörnyeteggé. Az első fejezet bemutatja, hogyan volt Nero tanúja apja meggyilkolásának az anyja által. Amikor mohó és ambiciózus édesanyja trónra ültette, magányosnak érezte magát, mert a politika idegen tőle. A lelkében lévő káosz az őt körülvevő anarchiaként jelenik meg. Néhány fejezet a Néró udvarában végzett munkáról és magáról Néróról szól. A kritikusok úgy vélik, hogy ez egyfajta válasz Costolanyitól egy olyan világra, amely elfogadta Nietzsche elképzeléseit, sőt, a szerző azt próbálja kideríteni, hogy az ember tud-e élni istenhit nélkül.

Hasonló kérdést tesz fel a The Lark (1924). Ez egy rövidebb regény és nyugodtabb cselekmény. A regény címe egy becenév, amelyet a szülei adtak hajadon lányuknak, a cselekmény pedig abban a városban játszódik, ahol Costolanyi felnőtt. Egy napon, a 19. század végén Lark elmegy vonattal, hogy meglátogassa rokonait, elhagyva szüleit. Nem szeret ott lenni, és egy hét múlva visszatér. A vonat késik, és szívében az apa azt reméli, hogy baleset történt. De Skylark épségben visszatér a szüleihez.

Ez egyrészt egy lélektani regény, amelynek középpontjában Skylark apja áll, akit a kommunikáció képtelensége önmagába kergeti. Amikor a lánya távol volt, olyan helyekre látogatott el, ahol tudtak kommunikálni, de ugyanakkor fontosnak tartották. Így a regényben a külső a hős belső világának mélységével áll szemben. A hősöknek nincs reményük, álmaik nem váltak valóra. Elvesztették a hitüket, hogy az emberi létnek célja van.

Anna Edesh ( 1926 ) című történetét Fabry Zoltán ( 1958 ) forgatta . A regény egy friss történet, amely 1919. július 31-én kezdődik. A proletariátus diktatúrája véget ért, és a regény főszereplője, a portás megpróbálja elfeledtetni gazdáját a szocialista köztársaság idején tanúsított viselkedésével. Megpróbál tehát kegyeskedni, és hoz egy új szobalányt, Annát. Anna azonban megöli gazdáit, ami a munkások és a mesterek közötti kapcsolatot szimbolizálja.

Orosz nyelvű publikációk

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Kosztolányi Dezső // BD Gest'  (francia)
  2. ↑ 1 2 Kosztolányi Dezső // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ 1 2 Kosztolanyi Dezső // GeneaStar
  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz