| "Belgrád" városi közlekedési vállalat | |
|---|---|
| Típusú | állami vállalat |
| Bázis | 1892. október 14 |
| Elhelyezkedés | Belgrád |
| Kulcsfigurák | Slaven Titsa (elnök) |
| Ipar | Tömegközlekedés |
| forgalom | ▲ 117,47 millió euró (2013) [1] |
| Nettó nyereség | ▲ 12,16 millió euró (2013) [1] |
| Eszközök | ▲ 242,79 millió € (2013) [1] |
| Tőkésítés | ▲ 125,41 millió euró (2013) [1] |
| Alkalmazottak száma | 5,9 ezer |
| Weboldal | gsp.rs |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Városi Közlekedési Vállalat "Belgrád" ( szerbül Gradsko saobraћaјano preduze "Beograd" ) egy belgrádi tömegközlekedési vállalat , amely városi közlekedést biztosít buszokkal, trolibuszokkal és villamosokkal.
A belgrádi közlekedési vállalat megalakulásának dátuma 1892. október 14., amikor a városban a Slavia és a Terazije tér között indult az első lovas villamos - a vonalat Belgrád városi vasútnak hívták. Az első buszjáratot 1925-ben nyitották meg. A második világháború során a közlekedési rendszer bombázása következtében jelentős károk keletkeztek, a város 38 villamost, 36 pótkocsit és 10 buszt veszített. A háború végén a közlekedési vállalatot Közlekedési Lámpák Osztályává és Belgrád város Végrehajtó Bizottságává nevezték át. A közlekedési hálózat ekkor négy villamos- és három buszjáratot foglalt magában, az érintett járművek összlétszáma 58 darab volt.
1947-től üzemelt a városban az első trolibuszvonal, 1955-re a vonalak száma 47-re nőtt. 1956-ban állították üzembe az első hazai gyártású Gosha márkájú trolibuszokat. 1961-ben 160 buszt vásároltak a brit British Leyland autógyártótól . 1970-ben újabb nagy vásárlás történt, az összes használatban lévő gépjárművek száma nőtt, így elérte a 806 darabot.
1990-ben a városi tanács döntése alapján egyetlen Városi Közlekedési Vállalat "Belgrád" jött létre, egy közvállalat , amely a főváros teljes városgazdaságát átadta. Ez az időszak volt a közlekedési vállalat fénykora, napi 1130 berendezés több mint 2,5 millió utast szállított. Az országban kezdődő válság idején az ENSZ Biztonsági Tanácsa súlyos gazdasági szankciókat vezetett be Jugoszláviával szemben , aminek következtében az iparági beruházások szinte teljesen leálltak, a közlekedési ipar pedig hanyatlásnak indult: a drasztikus áremelkedés mellett üzemanyagot és pótalkatrészeket, a vezetőségnek jelentősen emelnie kellett a tarifaárakat és el kellett adnia a parkoló egy részét. A NATO-támadás hatására a helyzet még tovább romlott, a társaság kénytelen volt jelentősen csökkenteni az üzemi útvonalak számát, sőt, a csőd szélére került.
Ennek ellenére a 2000-es évek elején a helyzet fokozatosan javulni kezdett, a cég hosszú távú szerződést kötött az Ikarbus buszok szállítására , a flotta egy részét jótékonysági források terhére feltöltötték, és hamarosan sikerült elérni a háború előtti szinten a működési útvonalak számát tekintve.
Jelenleg az SSE "Belgrade" sikeresen fejlődik az egész városban, aktívan együttműködik a kis közlekedési társaságokkal, egyetlen integrált tarifarendszert használva . Az utasok a jegyeket speciális kioszkokban vagy közvetlenül a sofőrtől vásárolják a beszálláskor. Az elfogadott tarifatervnek megfelelően a város feltételesen két zónára van osztva, az első zóna a központi sűrűn lakott területet fedi le, míg a második a kerület mentén, és főként a külvárosban működik - az utazás ára emelkedik, ha a utas lépi át a két zóna közötti határt. Kedvezményes havibérlet vásárlására van lehetőség céges alkalmazottak, diákok, fogyatékkal élők és nyugdíjasok részére. A társaság jelenleg 145 útvonalat üzemeltet, ebből 12 villamos, 8 trolibusz és 125 buszjárat. A legtöbb járat hajnali 4 órától éjfélig közlekedik, vannak éjszakai járatok, de ezek ára valamivel magasabb a nappaliakhoz képest. Az SHG iskolabuszokat és speciális járműveket is üzemeltet fogyatékkal élők számára. A cég flottájában mintegy ezer darab berendezés található, átlagosan nyolc év élettartammal, a létszám megközelítőleg 5,9 ezer főből áll [1] [2] [3] .
A tarifarendszer átszervezése után a belgrádi tömegközlekedés négy tarifazónára oszlik:
Az utazások kifizetéséhez kétféle papírjegyet és műanyag érintés nélküli kártyát használnak: nem személyre szabott papírkártyát és BusPlus közlekedési kártyát. A sofőrtől vásárolt papír jegyeket elektromechanikus komposztálóban kell érvényesíteni. A BusPlus kártya személyre szabott és személyre szabott változatban is kibocsátásra kerül (fényképes és a tulajdonos nevével). A BusPlus kártyán különböző típusú jegyeket rögzíthet, amelyek mind az utazáshoz választott zónák variációjában, mind a választott viteldíjban különböznek. A BusPlus kártya nem személyre szabott és személyre szabott változatának befizetési értéke 250 dinár.
A viteldíj bizonyos számú zónára (egytől négyig) a megvásárolt jegy árától függ. Az éjszakai utakon a viteldíj csak készpénzben fizethető, a papír és műanyag smart kártyák utazáskor nem érvényesek.
2018 őszétől bevezették a bankkártyás és mobiltelefonos fizetési lehetőséget.
2012. február 1-je óta a jegyvizsgálók munkáját minden tömegközlekedési eszközön bevezették, amely a Belgrád város személyszállítási díjszabási rendszerének iránymutatása keretében működik. A kifizetetlen utazások bírsága 6000 dinár.
