† Goniatiták | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
tudományos osztályozás | ||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:SpirálTípusú:kagylófélékOsztály:fejlábúakAlosztály:† AmmonitákOsztag:† Goniatiták | ||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||
Goniatitida Hyatt , 1884 | ||||||
|
A goniatiták [1] ( lat. Goniatitida ) az ammoniták alosztályából kihalt lábasfejűek leválása, megjelenésük idejében a legidősebb.
A lapos spirálba tekert, gömb alakú, préselt, ritkábban lapos goniatitok héja külön kamrából áll, amelyeken keresztül szifon halad át közelebb a külső vagy a hasi élhez . Különböznek a többi ammonittól a varratvonalban (a kamrákat a héj belső oldalához elválasztó válaszfalak rögzítésének helye), hullámosak vagy cikcakkosak, és nem szaggatottak és elágazóak, mint az ammonitoknál. A goniatitok jelentős fejlődést jelentettek a paleozoikum korszakában, és túlnyomórészt a devon és a karbon rendszer lelőhelyein találhatók .
Közép-Európában a goniatitok a devon rendszer felső szakaszának alsó szakaszának irányadó kövületeiként szolgálnak , amely tőlük kapta a goniatit szakasz elnevezést. Oroszországban a goniatitok igen változatos faunáját írta le Karpinszkij az artinszki korszak lelőhelyeiből [ 2] .
Körülbelül 350 millió évvel ezelőtt jelent meg először, a kihalás a perm végén kezdődött ; értékes, mint a meghatározott időszak fő kövületei [3] .
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|---|
Taxonómia |