Glanda

Glanda ( Glande , megkeresztelkedett Richard ) [1]  – a „Poroszföld krónikájában” említi dusburgi Péter (Dusburg, Krónika, III, 89), a porosz szambiai törzs [2] vezetője, aki népét vezette. a Nagyporosz felkelés idején (1260-1274) a Német Lovagrend lovagjai által vállalt pápai keresztes hadjáratok ellen . [3]

Glanda életéről szinte semmit sem tudni, kivéve azt, hogy a nagyporosz felkelés idején választották meg a szambiaiak vezetőjévé. 1262-ben a Königsberg melletti Frishe-Nerung-öbölnél német lovagokkal vívott csatában Glandát lándzsával ütötték le, segédje, Svaino hamarosan leesett a lándzsáról [4] . Vezetőik halálát látva a szambiaiak zavartan és kétségbeesve visszavonultak. A Natangok vezetője, Herkus Mantas még időben érkezett, hogy segítsen, de őt magát súlyosan megsebesítette egy lándzsa. [5] A sámbiaiak voltak az első porosz törzs, amely 1265-ben fegyvert tett és megadta magát. [6]

Név

A Glande név ( németül  Glande ) a porosz gyökér mirigyekre vezethető vissza  – „vigasztalás” [7] [8] .

Jegyzetek

1. ↑ Wyatt WJ Poroszország története: a legrégibb időktől napjainkig. Katonai szervezete eredetének és fejlődésének nyomon követése . - London: Longmans, Green and Co, 1876. - P. 233. - X, 508 p.
2. ↑ Pollakówna M. Kronika Piotra z Dusburga. – Wrocław; Warzawa; Krakkó: Zakład narodowy imienia Ossolińskich, wyd. Polskiej Akademii nauk, 1968. S. 69-88. - 229 S. - (Acta Poloniae Historica, 19).
3. ↑ Urban W. A porosz keresztes hadjárat. — 2. kiadás, rev. &enlg. - Chicago, IL: Litvániai Kutatási és Tanulmányi Központ, 2000. - P. 273. - IX, 443 p. — ISBN 0-929700-28-7 .
4. ↑ Kotzebue A. von . Preußens ältere Geschichte. bn. I-IV . - Hamburg, 1811. - Bd. II. - S. 19-20. - 284 S. -
5. ↑ Baumann K. Die Prußen. Ein sympathisches Volk zwischen Weichsel und Memel. - Leer: Verlag Gerhard Rautenberg, 1991. - S. 139-140. - 192 S. - (Ostpreussisches Mosaik, Bd. 17). — ISBN 3-792104-80-6 .
6. ↑ Urban W. A porosz keresztes hadjárat. — 2. kiadás, rev. &enlg. - Chicago, IL: Litvániai Kutatási és Tanulmányi Központ, 2000. - P. 306. - IX, 443 p. — ISBN 0-929700-28-7 .
7. ↑ Bezzenberger A. Die Bildung der altpreußischen Personennamen: ein Versuch ihrer Deutung // Altpreußische Monatsschrift : Zeitschrift. - Königsberg: Rosbach, 1876. - Bd. 13. - S. 416.
8. ↑ Trautmann R. Die altpreußischen Personennamen: ein beitrag zur baltischen philologie. - Goettingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1925. - S. 140. - viii, 204 S. -