Hippes

Hippei ( más görög szóból ἱππεύς , „lovas”) - 1) az ókori görögöknél lovasok, lovassági alakulatok tagjai; 2) egyes ókori görög államokban az elit különítmények neve, nem mindig lovagolva; 3) egyes ókori görög államokban az egyik kiváltságos társadalmi csoport (tulajdoni osztályok, birtokok) neve, amely széles politikai lehetőséggel rendelkezett.

athéni lovasság

Az athéni lovasság először a görög-perzsa háborúk idején alakult ki, és háromszáz főből állt. Egy későbbi időszakban 1200 főre bővült, ebből 200 lovasíjász ( hippotoxotes ) , akiket az állam rabszolgáiból toboroztak. A fennmaradó ezret a két legmagasabb ingatlanosztály, a „ pentakosiomedimna ” és a „gippei” képviselői foglalták el.

Háromszáz spártai hippi

Spártában a hippák tiszteletbeli királyi gárda volt, amely 300 gondosan kiválasztott fiatal spártaiból állt. Xenophón azt mondja: „Az érettséghez jutottak közül [ti. e. harminc év], az ephors három embert választ ki, akiket hippagretesnek hívnak . Ezek közül egyenként száz főt [fiatalokat] toboroznak, világosan megjelölve, hogy kinek és miért jár az előny, és kit és miért fosztanak meg tőle” [1] . Ugyanakkor ennek a spártai „lovas” elit alakulatnak a tagjai nem lovagoltak, hanem gyalogos katonák voltak. A csata során a hoplitáknak ez a válogatott különítménye gyakran a spártai falanx közepén állt.

A hippes mint társadalmi kategória

Az ókori Görögországban a hippeákat mint ingatlanosztályt Athénra jegyezték fel leginkább. Solon a VI. század elején. időszámításunk előtt e. négy ilyen osztályt hozott létre. A reform második osztályát a hippik alkották, vagyis a „lovasok”, akiknek éves bevétele nem volt kevesebb, mint 300 mérő folyékony vagy ömlesztett termék, „vagy egyesek szerint – teszi hozzá Arisztotelész – „olyan emberek, akik tudtak tartani ló." Maga Arisztotelész azonban kételkedik abban, hogy a ló jelenléte valóban kritériuma volt az ebbe az osztályba való tartozásnak: „Azonban, vagy inkább azt, hogy ezt az osztályt a jövedelem mértékeinek száma jellemezte” [2] . Olyan végzettség volt, amely a közhivatalok ellátásának lehetőségét sugallta.

Eretriában (Euboea szigetén fekvő városállam) hippiknek nevezték a helyi oligarchia képviselőit, akiknek „a kezében volt akkor az eretriai államhatalom” Arisztotelész szerint [ 3] .

Jegyzetek

  1. Xenophon, Lacedaemonian polity , IV, 3; vö.: Hérodotosz, herceg. VIII, 124; Plutarkhosz, A spártaiak mondásai , 60, 3.
  2. Arisztotelész, Athéni Politia , Archiválva : 2012. január 24. 7, 2-4.
  3. Arisztotelész, Athéni Politia , Archiválva : 2012. január 24. 15, 2; lásd még: Cambridge History of the Ancient World . III. kötet, 3. rész: A görög világ terjeszkedése. 8-6. században időszámításunk előtt e. M., 2007. Ch. 39d.

Lásd még