| Város és városi közösség | |||
| Gersthofen | |||
|---|---|---|---|
| Gersthofen | |||
|
|||
| 48°25′ é. SH. 10°52′ kelet e. | |||
| Ország | Németország | ||
| Köztársaság | Bajorország | ||
| Terület | Augsburg | ||
| belső felosztás | 4 alkerület | ||
| Fejezet | Jürgen Shantin | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Négyzet | 33,95 km² | ||
| Középmagasság | 469 m | ||
| Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 20 805 ember ( 2010 ) | ||
| Digitális azonosítók | |||
| Telefon kód | +49 821 | ||
| Irányítószám | 86368 | ||
| autó kódja | A | ||
| Hivatalos kód | 09 7 72 147 | ||
| gersthofen.de (német) | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Gersthofen ( németül Gersthofen ) város és városi közösség Németországban , a Bajor Köztársaságban . [egy]
A közösség Sváb állam kormányzati kerületében található , Augsburg kerületben . Lakossága 20 805 (2010. december 31.). [2] Területe 33,95 km². A hivatalos kód : 09 7 72 147 .
A városi közösség 4 városrészre oszlik.
Gersthofen község lakossága 2015. december 31-én 21 908 fő. [3]
| dátum | 1840 | 1871 | 1900 | 1925 | 1939 | 1950 | 1961 | 1970 | 1987 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség | 1539 | 1725 | 2629 | 3371 | 5567 | 8132 | 12381 | 16986 | 17051 | 20743 |
| Év | 1960 | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség | 12275 | 17233 | 17016 | 17729 | 19879 | 20564 | 20805 | 20962 | 21106 | 21311 | 21685 | 21908 |
Gersthofen egykor a régi római úton, a Via Claudián feküdt. A hatodik században Gersthofen az augsburgi püspökök birtoka lett . A jelenlegihez közel álló néven Gersthofent először 969-ben említik a dokumentumok. Ez a név így hangzott: Gerfredeshoua, ami annyit tesz, mint bei den Höfen des Gerfred. Ki volt Gerfred, ki adta a falu nevét, a történelem nem tudja. A név, amely Gerfredeshoua néven keletkezett, végül Gershouenné változott, és 1424-ben említik először modern formájában - Gersthofen.
1803-ban Gersthofen a bajor királyság része lett, 1950-ben Markt, 1969-ben pedig városi státuszt kapott. 1904-ben Gersthofen kapott egy másik kis repülőteret, Gersthofen-Gablingent, amelyen az utolsó háború után az amerikaiak laktanyát építettek csapataik számára. Repülőtérként Gersthofen-Gablingenre már nem volt szükség: végül is hat kilométerre fekszik tőle az augsburgi repülőtér. Gersthofen lakossága is nőtt: az első statisztikai jelentésben 1809-ben feljegyzett 439 lakosról a jelenlegi 21 000-re.
Gersthofenben a hívők többsége katolikus. Az övék a Szent Jakab városi templom (Pfarrkirche St. Jakobus (major)), amely a bajor-sváb Jakobsweg útvonal egyik nevezetessége: Augsburgon át Lindauba. A Szent Jakab-templomot a 19. század közepén építtette Georg von Stengel, és 1924-ben bővítették ki. Van még egy városi templom: Szt. Mária, a világ királynője (Pfarrkirche Maria, Königin des Friedens). Ez egy vadonatúj templom, 1968-ban épült az új katolikus építészet stílusában. A protestánsoknak saját templomuk is van: a Bekenntniskirche. Van egy új apostoli templom is (Neuapostolische Kirche). A török közösségnek saját mecsete van Gersthofenben: Eyüp-Sultan-Moschee. Nemrég, 2007-ben nyitották meg, megnyitásán katolikus és protestáns papok is jelen voltak, egyértelműen bemutatva a vallási világ elveit. A mecset befogadóképessége 300 fő, felépítése 700 ezer euróba került a török közösségnek. Külső formáit tekintve modern, belső felépítésében egészen hagyományos.
Gersthofen címere eredeti. A piros és ezüst felére osztott pajzson egy szövőkerék található, amely alatt kék hullám kanyarog. A hullám azt jelképezi, hogy a város Lech-en fekszik, míg a kerék azt a tényt szimbolizálja, hogy csak az iparosodás változtatta Gersthofent egy mezőgazdasági faluból várossá. Két szín: piros és ezüst – okkal jelent meg a címerben is. A piros Gersthofen egykori Augsburgi Püspökséghez tartozását, az ezüst pedig a Bajor Királyságot szimbolizálja. Mivel Gersthofen nagyon fiatal város, és a címere sem régi: csak 1937-ben találták fel.
Gersthofenben van egy egyedülálló múzeum - a világ egyetlen ballonmúzeuma (Ballonmuseum Gersthofen). Az egykori Víztoronyban öt emeleten és a torony melletti, erre a célra kialakított helyiségekben elhelyezkedő épületet 1985-ben avatták fel Alfred Eckert légi utazó gyűjteménye alapján. Akkor már csak 150 négyzetméter kiállítótér volt elég a gyűjteményhez.
A múzeum története 1906-ban kezdődött, amikor Alfred Eckert megnyitotta gyűjteményét a nagyközönség előtt, és Gersthofen egyik legjelentősebb épületében, a Víztoronyban helyezte el. 2003-ban a Ballonmuseum Gersthofen egy komplexummá egyesült a városi könyvtár új épületével. E nélkül nem lehetett bővíteni a múzeum kiállítóterét: a torony falai ugyanis nem mozdíthatók szét. E bővítés után a Ballonmuseum Németország egyik legnagyobb műszaki múzeuma lett, a városi önkormányzatok tulajdonában. A kiállítást a város költségvetésének terhére pótolták, így a város nélkül nem lenne nagy múzeum. Az eredmény a Kulturális Központ, amely ma a város egyik fő látványossága. A víztorony 1906-ban épült.
Németországban a ballonos utazás története 1786-ban kezdődött, amikor Maximilian von Lütgendorff báró megpróbált körberepülni a helyi erdőben (Siebentischwald). Ez mindössze három évvel a Montgolfler fivérek első franciaországi repülése után történt. A kísérlet nem hozott Lutgendorf sikert: soha nem tudott átrepülni Augsburg felett. De örökre beírta nevét a repüléstörténetbe. A kudarc után az Augsburgi Tanács megtiltotta a bárónak, hogy ismét megpróbálja átrepülni Augsburg felett: túl kockázatos volt a városlakók számára. És ekkor Lutgendorf elkezdett olyan helyet keresni, ahol újra felszállhat. A választás a kis falura, Gersthofenre esett. A repülés megtörtént. Ma Lutgendorff gondolájának pontos képe a Ballonmuseum egyik fő emléke. Ennek minden oka megvan: Maximilian von Lutgendorf volt az első német repülő a történelemben.
Lutgendorf vállalkozását száz évvel később ezeken a helyeken folytatták. 1897-ben August Riedinger légballongyárat alapított Augsburgban, és Augsburgot teljes német repüléstechnikai központtá alakította. A Riedinger-palackokhoz a gázt a Hochst gersthofeni vegyi gyára szállította. 1901-ben Augsburgban megalakult a Repüléstechnikai Egyesület, amely a mai napig fennmaradt (Freiballonverein Augsburg eV). Előfordulási idejében nem ez volt az első Németországban, hanem csak a negyedik. A léggömbök kilövésére szolgáló repülőtér Gersthofenben volt. "Via Claudia"-nak hívták, és számos nemzetközi légi utazási verseny zajlott itt. Innen 1931-ben egy léggömb emelkedett a sztratoszférába, amely közel 16 kilométeres magasságba repült, és ezzel megdöntötte az összes akkori rekordot. Sőt, nem csak Gersthofenben szállt fel, hanem Gersthofen gázzal is megtöltötték, magát a repülést pedig August Pickard gersthofeni professzor és asszisztense, Paul Kipper szervezte.
Kilenc kiállítóteremben egyenként járva a léggömbök történetének tanúi lehetünk. A németországi repülés története a múzeum előterében kezdődik. Itt találkozik Lutgendorf báróval és társaival. Az első emeletet a léggömbök világhírű meghódításának történetének szentelték. A cilinderek részt vettek az ünnepeken, sokak hobbijává váltak, ihletet ébresztettek és saját fanatikusaikat szülték. Itt még a hengerekről szóló véleményeket is meghallgathatja. A második emelet témái: hengerek a tudomány és a háború szolgálatában, rekordok, katasztrófák és szenzációk. A harmadik emeletet a léggömbök készítésének technikájának szentelték. Van egy földszinti emelet is, ahol fényképek és időszaki kiállítások találhatók. A múzeumi boltban lufi repüléstörténeti könyvek és modellek vásárolhatók a múzeumi kiállítás témájában.
Hőlégballonokkal is lehet repülni. A múzeum ezt a szolgáltatást is kínálja. Repülőjegy ára: 150 - 200 euró a forró levegővel töltött palackok és 230-280 euró a Gersthofen gázzal töltött palackok. Az árkülönbséget a repülési idő különbsége magyarázza: az első esetben egy-két óra, a másodikban négy-öt óra.
Templom
Templom
| Közigazgatási közösségek Bajorország körzetei szerint | |
|---|---|
| |