A harzburgit ( németül: Harzburgit , a németországi Harz -hegységből ) egy ultrabázikus összetételű magmás plutonikus kőzet, a peridotitok családjába tartozó normál lúgosság-sorba . Először Karl Rosenbusch írta le 1887-ben (Rosenbusch, 1887). Az elavult név a Saxonite.
Teljesen kristályos, hipodiomorf. Az olivint éles idiomorfizmus jellemzi egészen a poikilites struktúrák kialakulásáig.
Kőzetképző ásványok: olivin - 40-90 térfogat%, ortopiroxén - 10-60 térfogat%, klinopiroxén - kevesebb, mint 10 térfogat%. [egy]
Kiegészítő ásványok: króm spinell, magnetit , ritkán gránát
| petrogén
oxidok |
tartalom,
wt. % |
|---|---|
| SiO2_ _ | 36*-44 |
| TiO2_ _ | nyomok-0,2 |
| Al 2 O 3 | 0,2-2,5 |
| Fe2O3 _ _ _ | 1,5-5 |
| Haderő műszaki főtiszt | 2,5-7 |
| MgO | 37-48* |
| CaO | 0,2-2 |
| Na2O _ _ | 0-0,3 |
| K2O _ _ | 0-0,1 |
* Más fajtákban alacsonyabb SiO 2 , MgO és néhány más oxid tartalom is lehetséges, ugyanakkor Ti, Chr, Fe tartalommal dúsíthatók. [egy]
A változatlan harzburigitok sötétzöldtől feketéig terjedő színűek, és masszív textúrájúak. A földkéreg felső részén lévő harzburgitokban a retrográd változások során az olivin szerpentinné alakul , és a szerpetin egyik fajtája, a basztit metamorfózisokat képez az ortopiroxén mentén. A csillogó bastittáblák a szerpentinezett harzburgiták (apoharzburgit szerpentinitek) külső jellegzetességei.
A harzburgitek és az lherzolitok a természetben a leggyakoribb ultramafikus kőzetek, és a felső köpenyben dominálnak. A harzburgiták tipikus kőzetek az alpesi típusú dunit-peridotit képződményben, a gyűrött területeken, és réteges intruziókban is előfordulnak. Ezenkívül köpenyperidotitok (különösen harzburgitok) töredékei figyelhetők meg a robbanócsövekben. [2]
A harzburgitok általában a piroxénben gazdag lherzolitok részleges megolvadásából keletkeznek olvadékként. Az alsó kontinentális kéregben nagy nyomás mellett (5 kbar felett) a harzburgitok az olivin és a kalciumban szegény piroxén (ensztatit-bronzit) nagy magmakamrákban történő felhalmozódása során kristályosodhatnak ki (rétegzett behatolásokban kumulátumokat képeznek).