O2a haplocsoport (Y-DNS)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2013. április 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 16 szerkesztést igényelnek .
O2a haplocsoport
Típusú Y-DNS
Ősi csoport O2
testvércsoportok O2b
Marker mutációk M95

Haplocsoport O2a  - Y-kromoszómális haplocsoport . Ős - O2 haplocsoport .

Elosztás

A Haplogroup O2a Ázsia egész területén elterjedt – Altajtól és Közép-Ázsiától Dél - Indiáig nyugaton, valamint Észak- Kínától és Japántól Indonéziáig keleten . Az elterjedési terület határain nagyon ritka - az esetek kb. 1%-ában, a köztes területeken ( Délkelet-Ázsia , Dél- Kína ) pedig szélesebb körben elterjedt. Túlsúlyban van az ausztroázsiai családhoz tartozó népek körében , mint például a khmerek Kambodzsában és a khászok az indiai Meghalayában . Az esetek körülbelül felében megvan. Kisebb számban O3 és O1a haplocsoportjaik is vannak . Néhány ausztroázsiai nép között, mint például a thaiföldi mlabri , vietnami mang , a Nicobar-szigetek népe és az indiai juangok, az O2a az egyetlen. Ez azt jelzi, hogy az ausztroázsiaiak ősei főként az O2a haplocsoport hordozói voltak . [1] [2]

Az O2a haplocsoport a thai- kádai beszélőkre is jellemző Thaiföldön és környékén, ami utalhat a mon-khmer lakosság asszimilációjára. Szumátra , Jáva , Bali és Kalimantan lakossága körében is gyakori . [3] A balinézek O2a - értéke eléri az 59%-ot (323/551); míg az osztrákokra jellemző ( Malajzia és Indonézia kivételével ) az O1a és az O3 csak 18% (100/551) és 7% (38/551). [4] Az O2a -t Szingapúr malájjaiban is találták . [5] Az ausztronézekre atipikus O2a haplocsoport e népek körében való elterjedésének oka ismeretlen.

Paleogenetika

Alcsoport fa

Az ISOGG 2006 fa szerint az O2a több alcsoportot foglal magában.


Az emberi Y-kromoszóma haplocsoportokevolúciós fája
Y-kromoszómális Ádám
    A0-T
A00   A0   A1
    A1a   A1b
A1b1 BT
  B   CT
DE   CF
D   E C F
F1 F2 F3     GHIJK  
    G HIJK
H IJK
IJ K
én J LT(K1) K2
L(K1a)   T(K1b)       K2a/K2a1/ NO /NO1 K2b
N O   K2b1     P(K2b2) /P1  
  S(K2b1a) M(K2b1b) K R  


Jegyzetek

  1. Sahoo S., Kashyap VK A mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma haplocsoportok filogeográfiája aszimmetrikus génáramlást tár fel Kelet-India populációiban   // Am . J Phys. Anthropol.  : folyóirat. - 2006. - szeptember ( 131. évf. , 1. sz.). - 84-97 . o . - doi : 10.1002/ajpa.20399 . — PMID 16485297 .
  2. Trivedi R., Sitalaximi T., Banerjee J., Singh A., Sircar PK, Kashyap VK Molecular insights into the origins of the Shompen, a decringing population of the Nicobar archipelago  //  J. Hum. Közönséges petymeg. : folyóirat. - 2006. - március ( 51. évf. , 3. sz.). - 217-226 . o . - doi : 10.1007/s10038-005-0349-2 . — PMID 16453062 .  (nem elérhető link)
  3. A Kelet-Ázsiában és Óceániában fennmaradt Y-kromoszóma diverzitásának áttekintése Archiválva : 2012. január 27., a Wayback Machine , Peter A. Underhill
  4. Karafet TM, Lansing JS, Redd AJ és mások. Balinéz Y-kromoszóma perspektívája Indonézia népesítésére: a pre-neolit ​​vadászó-gyűjtögetők, osztrák farmerek és indiai kereskedők genetikai hozzájárulásai   // Hum . Biol. : folyóirat. - 2005. - február ( 77. évf. , 1. sz.). - 93-114 . o . - doi : 10.1353/hub.2005.0030 . — PMID 16114819 .
  5. Három szingapúri etnikai populáció Y-kromoszóma-variációjának asszociációja apai felmenőkkel. Archiválva az eredetiből 2007. július 7-én. , RYY Yong, LSH Gan, Y. Khripin, VB Yap, EPH Yap (2006)
  6. Az ókori genomika négy őskori migrációs hullámot tár fel Délkelet-Ázsiába
  7. Hurles ME, Sykes BC, Jobling MA, Forster P. A madagaszkárok kettős eredete Délkelet-Ázsiában és Kelet-Afrikában: anyai és apai származású bizonyítékok   // Am . J. Hum. Közönséges petymeg. : folyóirat. - 2005. - május ( 76. évf. , 5. sz.). - P. 894-901 . - doi : 10.1086/430051 . — PMID 15793703 . PDF Archiválva : 2012. február 7. a Wayback Machine -nél
  8. Firasat S., Khaliq S., Mohyuddin A. et al. Y-kromoszómális bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a görögök korlátozott mértékben járulnak hozzá a pakisztáni pathan populációhoz  (angol)  // Eur. J. Hum. Közönséges petymeg. : folyóirat. - 2007. - január ( 15. évf. , 1. sz.). - 121-126 . o . - doi : 10.1038/sj.ejhg.5201726 . — PMID 17047675 .
  9. 1 2 Fornarino S., Pala M., Battaglia V. et al. A Tharus (Nepál) mitokondriális és Y-kromoszóma sokfélesége: a genetikai variációk tárháza  //  BioMed Central : folyóirat. - 2009. - 1. évf. 9 . - 154. o . - doi : 10.1186/1471-2148-9-154 . — PMID 19573232 .

Irodalom