Ganz, Ábrahám
| Ganz Ábrahám | |
|---|---|
| német Ganz Ábrahám | |
| Születési dátum | 1814. február 6. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1867. december 15. (53 évesen) |
| A halál helye |
|
| Ország | |
| Foglalkozása | mérnök , feltaláló |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Ganz Ábrahám ( németül Ábrahám Ganz , magyarul Ganz Ábrahám ; 1814 . november 8. Embrach , Zürich , Svájc - 1867 . december 5. , Pest ) svájci-magyar mérnök, vállalkozó, a Ganz cég alapítója .
Életrajz
Ganz Ábrahám Svájcban inasként 1841-ben döntött úgy, hogy Magyarországon telepszik le, ahol 1844-ben először Budán (ma Budapest kerületében) szervezett egy kis vaskohóműhelyt, amely az 1860-as években a legnagyobb kohászati és mérnöki műhelyté nőtte ki magát. magyarországi vállalkozás - Ganz Művek .
1865 után Magyarország egyik legsikeresebb iparosa lett, akinek vállalkozásában a kohászati termékek mellett számos műszaki eszközt és szerkezetet gyártottak szabadalma alapján.
Mehvart András mérnök olcsó és gyors öntvényes kerékgyártási technológiájának feltalálásának köszönhetően a Ganz and Comrades részvénytársaság vezető pozíciót szerzett az iparágban. Ugyanakkor Ganz maga szabadalmaztatta a szilárd öntés módszerét, és kerekeket kezdett gyártani a birodalom és más európai országok vasúti járműveihez. Ugyanennek a Mehvartnak egy másik találmánya forradalmasította a marás technológiáját, és hamarosan az egész világon bevezették.
A vállalkozó szellemű Abraham Gantz gépészmérnök és technológus szerencséje volt, hogy kiváló feltalálói voltak, majd később úttörővé vált az ipar akkoriban legforradalmibb ágának, az elektrotechnikának a fejlesztésében . Mérnökei O. Blaty, K, Zipernovski, F. Deri váltakozó áramú transzformátort terveztek , ezeket a készülékeket a magyar városokban, valamint Bécsben, Rómában, Milánóban, Szentpéterváron szerelték fel erőművekkel.
Az üzem történeti útját egy sor forradalmi találmány és mérnöki know-how fémjelezte, amelyek hosszú évtizedeken át megalapozták a Ganz és az elvtársak fejlődését. Idővel hatalmas gyárak hálózata nőtt ki egy kis műhelyből, ahol több mint 20 ezer ember dolgozott egyszerre.
1867-ben a cég alapítója öngyilkos lett. Az ok családi problémák voltak. Gantz utódját halála után helyettese, Mehvart András követte.
A Mehvart olyan sikeresen vezette a céget, hogy hamarosan az Osztrák-Magyar Birodalom egyik vezető vállalatává vált. A fémgyártás a budai üzemben egészen 1964-ig folytatódott, amikor bezárták és múzeummá alakították át.
A tulajdonosok és az adminisztráció összetételében bekövetkezett változások ellenére az alapító nevét „Ganz Holding” -nak kezdték hívni . A 20. század elején a növény termékeinek 60-80%-át exportálták. Akkoriban az üzem legfontosabb ágazatai az elektromos és mezőgazdasági berendezések gyártása, a gőzmozdonyok, szivattyúk és vasúti kocsik gyártása voltak.
A második világháború után a Ganz hat független vállalkozásra oszlott. 1959-ben a MAVAG vállalattal egyesülve megalakult a Ganz-MAVAG állami vállalat. A Ganz-gyárak neve a magyar kommunista hatalom államosítása után sem változott.
Magyarország 2014-ben bocsátott ki egy 2000 forintos érmét Gantz Ábrahám 200. évfordulója alkalmából.
Linkek
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | |
| Bibliográfiai katalógusokban |
- ↑ Magyar Országos Levéltár - 1723.