Hamida Mammadguluzade | |
---|---|
azeri Həmidə Məmmədquluzadə | |
Születési név | Hamida Javanshir |
Születési dátum | 1873. január 19 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1955. február 6. (82 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Foglalkozása | adomány; publicista , fordító |
Apa | Ahmed bey Javanshir |
Házastárs |
Ibrahim-bek Davatdarov (1902-ig); Jalil Mammadquluzade (1907-től 1932-ig) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Hamida khanum Ahmed bey kyzy Mammadquluzade (szül . Javanshir ; azerbajdzsáni Həmidə xanım Əhməd bəy qızı Məmmədquluzadə-Cavanşir ) az egyik első azerbajdzsáni felesége és a dzsauzgul író, író .
Hamida-khanum Javanshir 1873-ban született Kagrizlu faluban, Shusha kerületben (ma Azerbajdzsán Agjabadi régiójában ) , Ahmed-bek Javanshir családjában . Világi [2] oktatást kapott otthon két nyelven, folyékonyan beszélt anyanyelvén [2] azerbajdzsáni és orosz nyelven [1] . A jövőben önképzésbe kezdett és sokat olvasott, ami lehetővé tette számára, hogy korának egyik legműveltebb azerbajdzsáni nőjévé váljon [2] .
A 80-as években. férjhez ment a cári hadsereg alezredeséhez , Ibrahim-bek Davatdarovhoz . Házas Ibrahim-bekkel, Hamid-khanumnak két gyermeke született. 1902-ben Ibrahim-bek Davatdarov meghalt, és Hamida-khanum két gyermekével visszatért szülőfalujába, Kyakhrizlibe, ahol apja birtokát kezdte kezelni, amelyet örökölt [1] .
1905-ben Hamida-khanum Tiflisbe érkezett, hogy kiadja Ahmed-bek Javanshir atya műveinek kéziratait, amelyek gyerekeknek szóló történetekből és fordításokból állnak, és bemutatta a kéziratokat a Geyrat kiadónak. Itt találkozott Jalil Mammadguluzadeh -vel . 1907. június 15-én Hamida Khanum Javanshir feleségül vette Mammadquluzade-et [1] .
Hamida-khanum Javanshir kórházat, szövőgyárat nyitott szülőfalujában, Kyakhrizliben, és 1909-ben férje, Dzsalil Mammadguluzade segítségével 30 fiú és 10 lány számára iskolát nyitott. Hamida Khanum Javanshir a Kaukázusi Muszlim Női Jótékonysági Társaság egyik alapítója volt (1906-1917). 1912-ben felszólalt a kaukázusi gyapottermelők 13. kongresszusán, ahol javaslatokat terjesztett elő a gazdaság ezen ágazatának javítására [1] . Beszédében a következőket mondta:
Nagyon nehéz javított mezőgazdasági eszközöket és gépeket hozni Tiflisből. És az ilyen fegyverek javítása általában lehetetlen számunkra. Nagyon szeretnék olyan raktárakat nyitni Karabahban, amelyek mezőgazdasági eszközök értékesítésével foglalkoznának [3]
. 1911-ben Hamida-khanum sok erőfeszítést tett Mirza Alekper Sabir beteg költő meggyógyítására . Maga a költő is nagyra értékelte Hamida-khanum gondoskodását egyik versében. Uzeyir Gadzsibekov a "Malumat" újságban 1911. augusztus 7-én ezt írta [1] :
Írják be az irodalomtörténetbe, hogy Sabir életében egyetlen ember sem volt, aki valóban gondoskodott volna róla. De volt egy nő, aki egészségének helyreállítása érdekében nem kímélte magát és nem kímélte semmit. [négy]
Hamide-khanum szerepet játszott a Molla Nasreddin című folyóirat kiadásában is, amely a nők szabadságának problémáival foglalkozott [1] .
A szovjet hatalom első éveiben Hamida-khanum Javanshir szülőfalujában, Kyakhrizliben élt. Nemesi származása miatt nehézségekbe ütközött: elvették földjeit, őt magát pedig megfosztották a választójogtól. Aztán Bakuba költözött, ahol napjai végéig élt. Férje halála után Hamida-khanum Mammadguluzade kreativitásának propagandájával, műveinek fordításával és publikálásával foglalkozott. Emlékiratokat írt Jalil Mammadquluzade-ről, Sabirról és apjáról, Ahmed-bek Javanshirről. Azerbajdzsáni írók számos művét, köztük Dzsalil Mammadquluzade néhány művét lefordította oroszra. Hamida-khanum Javanshir folkloristaként is ismert volt, gyűjtötte az azerbajdzsáni szóbeli népművészet képeit, történeteket történelmi személyekről [1] .
1955-ben halt meg Bakuban. A Becsület sikátorában temették el férje, Jalil Mammadguluzade [1] mellé .
Kyakhrizli faluban, Agjabadi régióban létrehozták a Hamida khanum Javanshir Ház-Múzeumot [5] .
Ibrahim Khalil-aga | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Panah Ali Khan (?-1763) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ibrahim Khalil Khan (1732-1806) | Mehrali bég (1735-1785) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mammadhasan-aga (1755-1806) | Javad-aga (1757-1779) | Mehtikuli kán | Abulfat Khan Tuti (1766-1839) | Agabeyim-aga Agabadzsi (1782-1831) | Khanlar-aga (kb. 1785-1832) | Mammad Qasim-aga (? – 1843 előtt) | Gevkhar-aga (kb. 1796-1844 előtt) | Mohamed bég (1762-1797) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jafarquli Khan Nava (1785-1867) | Khanjan-aga (1793 körül - 1844-ig) | Khurshidbanu Natavan (1832-1897) | Pasha-aga | Jafar Kuli-bek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mahmud aga | Mehikuli kán Vafa (1855-1900) | Hanbike | Azad kán | Ahmed bey (1823-1903) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aslan | Bahram Khan Nakhichevan | Nahicseváni Akbar kán (1873-1961) | Behbud kán (1877-1921) | Hamida (1873-1955) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Khan Shushinsky (1901-1979) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
|