| Gagern, Hans Christopher Ernst | |
|---|---|
| Hans Christoph Ernst von Gagern | |
| Születési dátum | 1766. január 25 |
| Születési hely | Kleinnidesheim |
| Halál dátuma | 1852. október 22. (86 évesen) |
| A halál helye | Hornau |
| Polgárság | Németország |
| Foglalkozása | író , politikus |
| Gyermekek | Friedrich Balduin von Gagern [d] ,Heinrich von Gagern, Max von Gagern [d] és Maximilian, Freiherr von Gagern [d] [1] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Hans Christopher Ernst Gagern ( németül : Hans Christoph Ernst von Gagern ; Kleinnidesheim , 1766 . január 25. – Hornau , 1852 . október 22. ) német államférfi és író.
1766. január 25-én született . Nassau szolgálatában volt; 1812-ben kiemelkedő szerepet vállalt egy új tiroli felkelés tervében. Amikor ez a projekt kudarcot vallott, Gagernnek el kellett hagynia Ausztriát. Először az orosz-porosz főhadiszállásra, majd Angliába ment. 1815-ben a holland király követeként részt vett a Bécsi Kongresszus tanulmányaiban. 1818-ig a Német Unió holland követe volt. Liberális és hazafias gondolkodásmódjáról tanúskodnak azok a vélemények, amelyeket az Unió diétájában megfogalmazott. Különösen ragaszkodott az alkotmányok bevezetéséhez a szövetséges államokban. Később Hesse-Darmstadtban az első kamara tagja volt, és nagy hatással volt a politikai ügyek menetére. Meghalt 1852
Gagern írásai közül a "Die Resultate der Sittengeschichte"-t említhetjük; Die Nationalgeschichte d. Deutschen" (2. kiadás, Frankf., 1825-26); „Kritik des Volkerrechts” (Lipz., 1840) és „Civilizáció” (1. köt., azaz 1847).
Fia Heinrich-Wilhelm-August (1799-1880).
Friedrich-Baldwin, Hans von Gagern holland tábornok legidősebb fia, 1794-ben született, az osztrák hadseregben szolgált, részt vett a drezdai, kulmi és lipcsei csatákban, majd áthelyezték a holland szolgálatba, és kitüntetéssel küzdött az 1815-ös csatákban. 1848 tavaszán Németországban tartózkodott; abban az időben Badenben Hecker-felkelés tört ki, és Gagern a holland kormány engedélyét meg sem várva elfogadta a rábízott parancsot a badeni csapatok felett a felkelők ellen. Hiába próbálta Kanderna alatt az utóbbit az alázat kifejezésére bírni, s amikor a Gekkerrel folytatott eredménytelen tárgyalások után támadásra kezdett készülni, lecsapott egy ellenséges golyó.
Középső Heinrich von Gagern, „Das Leben Fr. v. G." (Heid. és Lipcse, 1856-57).
Maximilian, az előzőek öccse 1810-ben született, előbb a holland, majd a nassaui közszolgálatban volt. 1848-ban beválasztották az országgyűlésbe, ahol testvéréhez, Heinrichhez csatlakozott. Később áttért a katolicizmusra, osztrák szolgálatba lépett, és élethosszig tartó tagja volt az osztrák Reichsrat Lordok Házának.