| GONTI | |
|---|---|
| Ország | Szovjetunió |
| Alapján | 1938 |
| Előző | ONTI |
| Felszámolták | 1939 |
| Információ a Wikidatában ? | |
A GONTI [1] ( a Szovjetunió Nehézipari Népbiztosságának Állami Egyesült Tudományos és Műszaki Kiadója ) az egyik vezető szovjet kiadó , amely műszaki jellegű oktatási, referencia és tudományos szakirodalmat adott ki a nemzetgazdaság minden ágazatára. .
Az 1920 -as évek végén Leningrádban megalapították az "Állami Tudományos és Műszaki Kiadót" ( GNTI ) .
1931-től Tudományos és Műszaki Könyvkiadók Szövetsége ( ONTI ) néven működik.
1934 óta az Egyesült Tudományos és Műszaki Kiadó ( ONTI ) nevet viseli.
1938 óta az ONTI "Állami Tudományos és Műszaki Kiadó" - GONTI néven alakult át . Ebben az időszakban a kiadó elsősorban a tudományos és műszaki irodalom kiadására koncentrált. Egy évvel korábban megszűnt a kiadó struktúrájába tartozó „Ifjúsági és Népszerű Tudományos Irodalom Főszerkesztősége”. [2]
A harmadik ötéves terv éveiben a szakirodalmi kiadók rendszerének új átszervezésére került sor. 1938-ban független kiadók egy csoportja – a Mashgiz , Oborongiz és Gosstroyizdat – kivált a GONTI-ból.
1939. január 24-én a Szovjetunió Nehézipari Népbiztosságának felosztása kapcsán a GONTI-t felszámolták. A népbiztosság alá tartozó szerkesztőségekből számos fiókkiadót hoztak létre - Gostoptekhizdat, Energoizdat, Metallurgizdat, Goshimizdat stb.
A kiadó a legnagyobb mennyiségű irodalmat olyan iparágakban készítette, mint a kohászat és a mérnöki ipar, a kémia, az üzemanyag-ipar, az építőipar, ami ezen iparágak túlnyomó fejlődésének volt köszönhető a Szovjetunió fejlődésének korszakában.
A GONTI feloszlatása az egységes szovjet szervezett műszaki sajtó korszakának végét jelentette. Az év során az egyesült szerkesztőségek alapján jelentős számú független iparági kiadó jelent meg. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a műszaki kiadók differenciálódása hozzájárult a termeléshez való szorosabb kapcsolódásukhoz, megkönnyítette a kiadói üzletág irányítását. A kiadók több kiemelkedő szakembert tudtak vonzani ebben az iparágban, javítani tudták a könyvek választékát és javítani azok minőségét. [3]
Ugyanakkor természetes kérdésként merült fel, hogy kik foglalkoznak majd a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában közös szakirodalom kiadásával. Ennek eredményeként hat hónappal később, 1939 augusztusában az OGIZ struktúrájában megalakult az „ Állami Műszaki és Elméleti Irodalmi Kiadó ” , amely kizárólag fizikai és matematikai szakirodalommal kezdett foglalkozni. [négy]