A kötés sima
Sima csomó , vagy csupasz csomó , vagy sima torony [2] ( lat. Túrritis glábra ) a káposztafélék ( Brassicaceae ) családjába tartozó Turritis nemzetség három fajának (más források szerint az egyetlen) egyike .
Botanikai leírás
Vegetatív szervek
Felálló egynyári , kétéves vagy ritkán évelő lágyszárú növények , 0,4–1,2 (0,3–1,5) m magasak. Hemicryptophytes . A levelek fűrészesek, érdesek, csillagpikkelyekkel serdülők , kékes-zöldek, a szárlevelek simák, szív alakúak, amplexikusak, szőrtelenek
.
Generatív szervek
Virágzás májustól júliusig. A kétivarú keresztes virágokat virágzatba gyűjtik . 4 szabad csészelevél ritkán legfeljebb 2,5, általában 3-5 × 0,5-1,2 mm. Négy sárgásfehér szirom 4-8,5 mm hosszú és 1,3-1,7 mm széles. Két rövid porzó 2,5-4,5 mm hosszú és további négy 3,5-6,5 mm hosszú. Portokok 0,7-1,5 mm hosszúak. Rovarok általi beporzás vagy önbeporzás .
Termése 4-7 cm hosszú hüvely . A szelepek sűrűek, domborúak, a terméstengely erős. Minden hüvely sok magot tartalmaz . A magok 2 sorban vannak elrendezve, mindegyik külön levélben. A termések sokkal hosszabbak, mint a szárak . Magvak 0,6-1,2 × 0,5-0,9 mm. A gyümölcsöket a szél vagy az állatok szétszórják . A termések július-augusztusban érnek [3] .
Genetika
2n kromoszómakészlet = 12 (16, 32).
Elterjedés és élőhely
A faj széles körben elterjedt Európában Skandináviától Görögországig . Újoncként az USA -ban és Kanadában is megterem . Oroszországban a tartomány magában foglalja az európai részt, beleértve az Északi - sarkot , a Kaukázust , Nyugat- és Kelet-Szibériát , valamint a Távol-Keletet [4] .
Kedveli a füves bozótos termékeny talajait , de kerüli a felesleges tápanyagokat , ugyanakkor közepesen termékeny, gyakran meszes, száraz vagy nedves, sok homokot tartalmazó talajon nő.
Biztonság
Jelenleg Közép-Európában a faj veszélyeztetett, egyes régiókban még a helyi Vörös Könyvben is szerepel .
Szinonimák
Gazdasági jelentősége és alkalmazása
A növény légi részében alkaloidokat (0,05%) és flavonoidokat ( kvercetin és kaempferol glikozidok ) találtak. A növény szárított légi részeiből készült tea fertőtlenítő hatású. Csak a hagyományos orvoslásban alkalmazzák [4] .
Altajban jól megeszik a szarvas [6] . Carl Linnaeus és tanítványai megfigyelései szerint kecskék, birkák, szarvasmarhák és sertések fogyasztják [2] .
Jegyzetek
- ↑ A kétszikűek osztályának magasabb taxonként való feltüntetésének feltételéhez az ebben a cikkben ismertetett növénycsoporthoz, lásd a "Kétszikűek" cikk "APG-rendszerek" című részét .
- ↑ 1 2 Larin, Larina, 1951 , p. 421.
- ↑ A kötés sima . Letöltve: 2013. július 7. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan)
- ↑ 1 2 Gyógynövények: sima csomó (elérhetetlen link)
- ↑ Smooth knot (angolul) : információ a taxon nevéről a The Plant List (1.1-es verzió, 2013) oldalon . (Hozzáférés: 2013. július 7.)
- ↑ Larin I. V., Palamarchuk I. A. Bevezetés az Altáji Terület maral tenyésztő állami gazdaságainak takarmánynövényeinek tanulmányozásába. - 1949. - T. 19. - (A Puskin Mezőgazdasági Intézet közleménye).
Irodalom
- Gubanov I.A. 703.Turritis glabraL. [Arabis glabra(L.) Bernh.] — Sima szegy //Illusztrált kalauz Közép-Oroszország növényeihez :3 kötetben /I. A. Gubanov, , V. S. Novikov , V. N. Tikhomirov . -M . : Partnerség tudományos. szerk. KMK: Műszaki Intézet. issled., 2003. - V. 2: Angiosperms (kétszikű: külön-szirom). - S. 329. - 666 p. -3000 példányban. —ISBN 9-87317-128-9.
- Larin I. V., Larina V. K. A Szovjetunió szénaföldeinek és legelőinek takarmánynövényei : 3 kötetben / szerk. I. V. Larina . - M .; L . : Selkhozgiz, 1951. - V. 2: Kétszikűek (Chloranthic - Hüvelyesek). - S. 422. - 948 p. — 10.000 példány.
- Tai-yien Cheo et al. Brassicaceae // Kína flórája. — Vol. 8. - 131. o.
- Jafri SMH Brassicaceae // Pakisztán flórája.
- Fischer MA, Oswald K., Adler W. Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. Bestimmungsbuch für alle in der Republik Österreich, im Fürstentum Liechtenstein und in der Autonomen Provinz Bozen/Südtirol (Olaszország) wildwachsenden sowie die wichtigsten kultivierten Gefäßpflanzen (Farnppflanzen und Verbrekologiung und Samenpflanzen) mit - 3. ige. Auf. - Linz: Biologiezentrum der Oberösterreichischen Landesmuseen, 2008. - ISBN 978-3-85474-187-9 .
- Hegi G. Teil 1 // Illustrierte Flora von Mitteleuropa. — Zweite Auf. - München: Carl Hanser Verlag, 1958. - Bd. IV.
- Rothmaler W., Jäger E., Werner K. Exkursionsflora von Deutschland. — 10., medve. Auf. - München/Heidelberg: Elsevier, Spektrum Akademischer Verlag, 2005. - Bd. 4. Gefäßpflanzen: Kritischer Band. — ISBN 3-8274-1496-2 .
- Warwick SI, Al-Shehbaz IA Brassicaceae: Chromosoma number index and database on CD-Rom // Plant Systematics and Evolution. - 2006. - Vol. 259. - P. 237-248. - doi : 10.1007/s00606-006-0421-1 .
- Düll R., Kutzelnigg H. Taschenlexikon der Pflanzen Deutschlands und angrenzender Länder. — 7. Auf. - Quelle és Meyer-Verlag, 2011. - ISBN 978-3-494-01424-1 .
Linkek
- Naked knotweed : információk a Plantarium projekt taxonjáról (kulcs a növényekhez és illusztrált fajatlasz).