Átmeneti magasság

Átmeneti magasság - a repülőgép beállított magassága, amelynél az emelkedés során a barometrikus magasságmérő ( magasságmérő ) légköri nyomásértéke 760 Hgmm szabványos nyomásra tolódik el . Művészet. Ez a pillanat az átmenetet jelenti a kifutópálya szintjéhez vagy tengerszinthez viszonyított valós magasságban történő repülésről a névleges magasságon ( szint ) történő repülésre.

Az átmenet magassága a függőleges elválasztás egyik legfontosabb fogalma . Meg kell különböztetni az átmeneti szint fogalmától , amelyet a süllyedés során működtetnek.

Az átmenet magasságát az ország légi jogszabályai szerint állítják be, ezek az információk a rádiónavigációs térképekről szerezhetők be. Az Egyesült Államokban és Kanadában például az átkelés magassága 18 000 láb. Oroszországban az átmenet magasságát minden repülőtérre a jóváhagyott szabályok szerint határozzák meg [1] .

A légi járművek vízszintes repülése az átmeneti rétegben, azaz az átmeneti magasság felett, de az átmeneti szint alatt tilos. Csak mászni vagy leereszkedni tud. Az átmeneti magasságot a lehető legközelebb kell elhelyezni az átmeneti szinthez, de legalább 300 métert.

Átmeneti magasság számítása

Az átmeneti magasság (biztonságos repülési magasság) a repülőtér területén a Szövetségi Repülési Szabályok [1] szerint a következő képlettel számítható ki:

${\displaystyle H_{bez.(pereh)}=H_{ist}+\Delta H_{rel}+\Delta H_{prep}-\Delta H_{t))$ ,

ahol a valódi repülési magasság megállapított értéke a legmagasabb akadály felett (az akadály feletti magasságkülönbség) a repülőtér területén a CTA-tól legfeljebb 50 km-es sugarú körben (300 m); $H_{ist}$

${\displaystyle \Delta H_{rel))$ - a terep legmagasabb pontjának a kifutópálya legalacsonyabb küszöbe feletti magasságának értéke a repülőtér területén a CTA -tól számított legfeljebb 50 km-es körzetben ;

${\displaystyle \Delta H_{prep))$ - a terep legmagasabb pontja feletti (természetes és mesterséges) akadálytöbblet maximális értéke a repülőtér területén legfeljebb 50 km-es körzetben, 10 m-re felfelé kerekítve;

${\displaystyle \Delta H_{t))$ - a magasságmérő módszeres hőmérséklet-korrekciójának értéke, amelyet a navigációs sávon történő számításkor figyelembe vesznek, vagy a képlet határozza meg:

$\Delta H_{t}={(t_{0}-15) \over {300}}*H_{ispr},$

ahol: – tényleges hőmérséklet a repülőtéren; $t_0$

${\displaystyle H_{ispr}=H_{ist}+\Delta H_{rel}+\Delta H_{prep))$

Jegyzetek

↑ 1 2 Szövetségi légi közlekedési szabályok az Orosz Föderáció légterében történő repülésekre . Letöltve: 2007. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2007. szeptember 27.. (határozatlan)

A jelenlegi FAP t 0 szerint a barometrikus korrekció számításakor nem a tényleges korrekciót veszik figyelembe, hanem a hosszú távú megfigyelési időszakra (az RF VP FAP 1. függelékének 2. pontja).