Enyo Vylchev | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Személyes adat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Padló | férfi | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Enyo Dimov Vylchev | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ország | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakosodás | birkózás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klub | Sahtar, CSZKA, Spartak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1936. január 4 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halál dátuma | 2014. február 15. (78 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A halál helye | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Növekedés | 170 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A súlyt | 67 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak és érmek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Enyo Dimov Vylchev ( bolgárul Enyo Dimov Valchev ; 1936. január 4., Polski -Gradec , Starozagorsk régió - 2014. február 15. , Szófia ) - bolgár szabadfogású birkózó, bajnok és többszörös olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnoki bajnok és többszörös érmes , Bulgária tizennégyszeres bajnoka [1] [2] . rendőr ezredes.
A hadsereg szolgálata után kezdett birkózni idősebb testvérével. 1957-ben lett először Bulgária bajnoka. [3]
1958-ban vb-n indult és ezüstérmet szerzett, 1959-ben pedig megismételte vb-sikerét.
Az 1960-as római nyári olimpián szabadfogású birkózásban indult a 67 kilogrammig (könnyű súly) kategóriában. A tornából való kiesés büntetőpontok összegyűjtéseként történt. Az egyértelmű győzelemért nem járt büntetőpont, a tetszőleges szavazatarányú pontgyőzelemért 1 büntetőpont, a pontozásos vereségért 3 büntetőpont, az egyértelmű vereségért 4 büntetőpont jár. A küzdelemben döntetlent könyvelhettek el, majd 2-2 büntetőpont járt a birkózóknak. Ha egy birkózó 6 vagy több büntetőpontot szerzett, kiesett a versenyből. A címért 24-en pályáztak. A torna egyértelmű favoritja a kétszeres világbajnok, Vlagyimir Szinjavszkij szovjet birkózó volt, aki a harmadik körben alulmaradt Enjo Vylcsevtől. Ennek ellenére Szinyavszkij is ugyanolyan büntetőpontokkal közelítette meg a döntő küzdelmeit. Az ötödik menetben mindketten tisztán zárták a küzdelmeket, és személyes találkozás alapján a bolgár birkózó csak a harmadik helyet tudhatta magáénak, amelyet az utolsó küzdelemben szerzett meg.
Egy kör | Vetélytárs | Ország | Eredmény | Bázis | Összehúzódási idő |
---|---|---|---|---|---|
egy | Horst Bergmann | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | ||
2 | Amir Khan Halunder | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 1:15 | |
3 | Vlagyimir Szinyavszkij | Vereség | Pontokon (3 büntetőpont) | ||
négy | Khairulla Shahinkaya | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | - | |
5 | Musztafa tadzsik | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 11:06 (0 büntetőpont) | |
6 | Bong Wook nyert | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | - |
1962-ben világbajnoki címet szerzett, de a következő évben már csak hatodik maradt. Veszteség után szerelőként dolgozott egy garázsban, bányászként, majd rendőr hadnagy lett.
Az 1964-es tokiói nyári olimpián a 70 kilogrammig ( könnyű súly ) kategóriában küzdött . A verseny szabályai változatlanok maradnak. A szovjet atlétával, Zarbeg Beriashvilivel elszenvedett vereség és az iráni Abdullah Mokhaveddel elszenvedett döntetlen ellenére a bolgár birkózó által az első három, tisztán megnyert viadalon megtett biztonsági rés elegendő volt az első helyért. A döntőben Enyo Vylchev magabiztosan győzte le a német Klaus Rostot, és lett az olimpia bajnoka.
A címért 22-en versenyeztek.
Egy kör | Vetélytárs | Ország | Eredmény | Bázis | Összehúzódási idő |
---|---|---|---|---|---|
egy | Ott Cook Chin | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 0:48 | |
2 | Uday Hand | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 4:09 | |
3 | Arto Savolainen | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 5:07 | |
négy | Zarbeg Beriashvili | Vereség | Pontokon (3 büntetőpont) | - | |
5 | Abdullah Movahed | Húz | (2 büntetőpont) | - | |
A végső | Klaus Rost | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | - |
1965-ben és 1966-ban a világbajnokságon a győztesek sora alatt maradt, negyedik, illetve ötödik maradt. 1967-ben két bronzérmet nyert Európa- és világbajnokságon. 1968-ban Európa-bajnok lett.
Az 1968-as mexikóvárosi nyári olimpián a 70 kilogrammos (könnyűsúlyú) kategóriában versenyzett. A bajnokság szabályai változatlanok maradtak, de a büntetőpontok halmozása némileg módosult. Az eddigiekhez hasonlóan az egyértelmű győzelemért nem járt büntetőpont, az egyértelmű fölénnyel aratott győzelemért 0,5 büntetőpont, a pontozásos győzelemért 1, a döntetlenért 2 vagy 2,5 büntetőpont, a vereségért 3 pont jár. pont, vereség 3,5 pontos előny mögött, nettó veszteség - 4 pont. A 6 pontot szerző bunyós kiesett a tornából. A címért 26-an versenyeztek. A bolgár birkózó fél pontot veszített Abdulla Mokhavedtől a végső küzdelemre, így Mokhaved megelégedett a döntetlennel, Enyo Vylchev viszont pontszerzéssel veszített a döntőben, és második maradt.
Egy kör | Vetélytárs | Ország | Eredmény | Bázis | Összehúzódási idő |
---|---|---|---|---|---|
egy | Jan Karlsson | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | ||
2 | Zarbeg Beriashvili | Húz | (2,5 büntetőpont) | ||
3 | Muhammad Tai | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 1:38 | |
négy | Seyit Ahmet Agrali | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 10:28 | |
5 | Klaus Rost | Győzelem | Touché (0 büntetőpont) | 10:38 | |
5 | Wayne Wells | Győzelem | Pontokon (1 büntetőpont) | ||
A végső | Abdullah Movahed | Vereség | Pontokon (3 büntetőpont) | - |
1969-ben ismét Európa-bajnok lett, a világbajnokságon pedig második helyezést ért el.
Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott, 1990-ig Bulgária ifjúsági és főválogatottjánál dolgozott. 1990 után, nyugdíjba vonulása után a Daga Polis biztonsági cégnél dolgozott, személyi testőre volt számos sztár turnén, köztük Stingnek .
2001-ben Dimitrovgradban Enyo Vylchev birkózótermet alapított [4] , ahol ő volt az elnök.
2008-ban Enyo Vylchev házát kirabolták: a tolvajok elvették a bajnok összes díját [3]
Jellegzetes technikája egyedi kézműves alkotásban kristályosodik ki. Tökéletesre csiszolt technikáit hihetetlen macskagyorsasággal hajtják végre, egymás után sodorva a vetélytársakat a csodálatot kiváltó nevekkel a lelátón.
- [1]2014. február 15-én halt meg szívrohamban [5]
Olimpiai könnyűsúlyú szabadfogású birkózóbajnokok → váltósúlyú _ | Pehelysúly ←|
---|---|
| |
1904: 65,77 kg ; 1908: 66,5 kg ; 1920–1936: 67,5 kg ; 1948–1960: 67 kg ; 1964–1968: 70 kg ; 1972–1996: 68 kg ; 2000: 69 kg ; 2004–2012: 66 kg ; 2016-: 65 kg |