| ← 1932 | |||
| A Porosz Szabadállam Landtag - választása | |||
|---|---|---|---|
| 1932. március 5 | |||
| Kiderül | 88,7% ▲ 6,6 | ||
| A szállítmány | NSDAP | SPD | Centrum |
| Beérkezett helyek | 211 ( ▲ 49) | 80 ( ▼ 14) | 68 ( ▬ ) |
| szavazatokat | 10 312 090 (43,2%) |
3 961 514 (16,6%) |
3 368 231 (14,1%) |
| változás | ▲ 6,9 p.p. | ▼ 4,6 p.p. | ▼ 1,2 p.p. |
| Az elmúlt választások | 162 (36,3%) | 94 (21,2%) | 68 (15,3%) |
| A szállítmány | KKE | NNNP | NNP |
| Beérkezett helyek | 63 ( ▲ 6) | 43 ( ▲ 12) | 3 ( ▼ 4) |
| szavazatokat | 3 137 162 (13,2%) |
2 111 049 (8,9%) |
242 609 (1,0%) |
| változás | ▲ 0,4 p.p. | ▲ 2,0 p.p. | ▼ 0,5 p.p. |
| Az elmúlt választások | 57 (12,8%) | 31 (6,9%) | 7 (1,5%) |
| Más pártok | NGOSP (3), CHSNS (3), NGP (2) | ||
| Választási eredmény | A Landtag többsége ismét megkapta az NSDAP -t . | ||
A Porosz Szabadállam 1933. évi előrehozott országgyűlési választását március 5 - én [ 1] tartották Adolf Hitler birodalmi kancellár irányításával, az 1933. évi rendkívüli hatalmi törvény értelmében . A Landtag abszolút többségét a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt és szövetségesei a Harcoló Fekete-fehér-Vörös Front ( az UNPP és a frontkatonák acélsisakos szakszervezetének koalíciója) szerezték meg .
| A szállítmány | Szavazás | % | Δ ( p.p. ) | Helyek | Δ | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nemzetiszocialista Német Munkáspárt | 10 312 090 | 43.23 | ▲ 6,94 | 211 | ▲ 49 | ||||||||
| Németországi Szociáldemokrata Párt | 3 961 514 | 16.61 | ▼ 4.58 | 80 | ▼ 14 | ||||||||
| Porosz Centrum Párt | 3 368 231 | 14.12 | ▼ 1.16 | 68 | ▬ | ||||||||
| Németországi Kommunista Párt | 3 137 162 | 13.15 | ▲ 0,37 | 63 | ▲ 6 | ||||||||
| Harci fekete fehér piros front | 2 111 049 | 8.85 | ▲ 1,94 | 43 | ▲ 12 | ||||||||
| Német Néppárt | 242 609 | 1.02 | ▼ 0,48 | 3 | ▼ 4 | ||||||||
| Német Részes Állam | 165 159 | 0,69 | ▼ 0,82 | 3 | ▲ 1 | ||||||||
| Keresztényszociális Közszolgálat | 215 550 | 0,90 | ▼ 0.26 | 3 | ▲ 1 | ||||||||
| Német Hannoveri Párt | 50 949 | 0.21 | ▼ 0,08 | 2 | ▲ 1 | ||||||||
| Hindenburggal a nemzeti poroszországért | 206 919 | 0,87 | új | 0 | új | ||||||||
| Német Nemzetiségi Kisebbségek Szövetsége [2] | 36 335 | 0.1 | ▼ 0.12 | 0 | ▬ | ||||||||
| Radikális középosztály | 25 525 | 0,09 | ▲ 0,05 | 0 | ▬ | ||||||||
| porosz középosztály 13 883 0,06 | 13 883 | 0,06 | új | 0 | új | ||||||||
| Parasztok, ház- és földbirtokosok | 10 973 | 0,05 | ▼ 0.26 | 0 | ▬ | ||||||||
| Munkások és Parasztok Harcának Szövetsége | 787 | <0,01 | új | 0 | új | ||||||||
| Német Egyesült Párt a Gazdaság védelméért | 582 | <0,01 | ▼ | 0 | ▬ | ||||||||
| Szocialista harcoló közösség | 369 | <0,01 | új | 0 | új | ||||||||
| Radikális Szociális Párt | 152 | <0,01 | új | 0 | új | ||||||||
| és mások (a Landtagban való képviselet nélkül) ... | |||||||||||||
| távolítson el másokat (a Landtagban való képviselet nélkül) | |||||||||||||
| Érvénytelen szavazatok | 353 111 | 1.46 | ▲ 0,89 | ||||||||||
| Teljes | 24 208 949 | 100.00 | 423 | ▼ 27 | |||||||||
| Regisztrált / részvételi arány | 27 303 977 | 88,66 | ▲ 6.56 | ||||||||||
| Forrás: Gonschior.de [1] | |||||||||||||
A választások eredményeként a nácik nem szerezték meg az abszolút többséget a Landtagban. A helyzet azonban hamarosan gyökeresen megváltozott. A Németországi Kommunista Párt képviselőinek mandátumát érvénytelennek nyilvánította az 1933. március 31-i "A szövetségi államok birodalmi szinkronizálásának előzetes törvénye" [3] . Június 23-án a szociáldemokrata képviselőket megfosztották mandátumuk gyakorlásától, később pedig az „Államvezetés biztonságáról szóló rendelet” [4] 1933. július 7-i értelmében teljesen megfosztották tőlük . A baloldali ellenzék kizárása a Landtagból és a burzsoá pártok vezetőinek békéltető politikája lehetővé tette a nácik számára, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a Landtag felett. 1933. április 7-én Adolf Hitler Hermann Göringet nevezte ki Poroszország elnökévé. 1933. május 18-án az országgyűlés a Reichstagot követően jóváhagyta a szükséghelyzeti hatalmakról szóló törvényt (1933) Poroszország számára. Ezt követően a Landtag soha többé nem találkozott. A Reichstag 1933. október 14-i feloszlatása [5] a Gleichschaltgesetz 11. §-a szerint "minden további nélkül a tartományi parlamentek feloszlatásához vezetett". Az 1934. január 30-i birodalmi újjáépítési törvény 1. szakasza megszüntette a tartományok képviselőtestületeit. Németország szövetségi struktúrája a náci rezsim alatt gyakorlatilag megsemmisült, és a porosz kormány csak szimbolikusan létezett.
A második világháború befejezése után Poroszországot független állami egységként minden szervével felszámolta a Szövetséges Ellenőrző Tanács , amely 1947. február 25-én kiadta a 46. számú törvényt [6] .