| Wiener-Hochkwellenleitung II | |
|---|---|
| Elhelyezkedés | |
| Ország | |
| föld | Stájerország , Alsó-Ausztria , Bécs |
| Jellegzetes | |
| Csatorna hossza | 183 km |
| Építés dátuma | 1910 |
| vízfolyás | |
| Fej | Brunngrabenkwelle |
| 47°43′21″ é. SH. 15°17′14 hüvelyk e. | |
| száj | Wasserbehelter-Lainz |
| A száj helye | Véna |
| 48°09′33″ s. SH. 16°15′18 hüvelyk e. | |
| fej, száj | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Wiener Hochquellenleitung II . _ _ _ _ _ _ a város elsőként . Az építkezés 1910-ben fejeződött be.
A teljes hossza 183 km - jelentősen több, mint az első vonal. A Hochshwab-hegység vízforrásként szolgál .
Az első vonal jelentős mennyiségben szállított kiváló minőségű vizet Bécsbe. Ez azonban még mindig nem volt elegendő a város további terjeszkedéséhez, különösen a téli hónapokban: a szolgáltatott víz mennyisége a források fogyasztásától függött, amely télen visszaesett. Az 1890-es években tanulmányok és tervezések kezdődtek Bécs vízellátásának bővítésére.
Amellett, hogy további forrásokat kapcsoltak az első sorhoz, megvizsgálták a második forrás létrehozásának lehetőségeit is, más területek forrásainak felhasználásával. Alsó-Ausztriában Traizen , Ybbs és Erlauf , Stájerországban Enns és Salza , Felső-Ausztriában pedig Steyr régiókat vették figyelembe. A vízfogyasztás felmérésére hosszú távú vizsgálatokat végeztek. Az első vonal építési és felhasználási tapasztalatait figyelembe véve kiemelt figyelmet fordítottak a téli vízfogyasztásra, amely a középhegységi forrásokkal ellentétben alacsonyabbnak bizonyult.
Ennek eredményeként kiderült, hogy elegendő mennyiségű vizet csak a traizeni vagy a salzai forrásokból lehet felvenni. A Traisen régió azonban – a jóval rövidebb, 135 km-es távolság ellenére – tovább került a kirekesztésből a folyásirányban jelentős számú iparág miatt, amelyek szenvednének, ha a víz jelentős részét Bécsbe terelnék.