Vrublevszkij, Florenty Zsigmond

Sigismund Florenty Antonovich Vrublevsky [3] ( lengyel Zygmunt Florenty Wróblewski , 1845. október 28., Grodno –  1888. április 16. , Krakkó ) - lengyel fizikus, vegyész, a krakkói Jagelló Egyetem professzora . 1883-ban K. Olszewskivel együtt elsőként nyert mérhető mennyiségben folyékony oxigént [4] [5] .

Vitold Adolf Antonovics, Eduard Vikentij Antonovics és Stanislav Fedor Antonovics Vrublevszkij testvére.

Életrajz

Örökös nemesi családban született. Apa, Anton Anastasy Kazimirovich - Grodno tartomány alkotmánybíróságának titkára , anyja Karolina Vrublevsky, szül. Mankovszkij . 1862 - ben ezüstéremmel érettségizett a Grodnói Gimnáziumban , és a Kijevi Egyetem Fizika és Matematika Karának hallgatója lett . 18 éves korától a lengyel felkelés tagja lett .

1864 - ben száműzték Tomszk tartományba . 1867-ben a rokonok baja után bizonyítványt kapott a Kazany tartományba való letelepedésről . Civilszkben élt havi hat rubel segélyből. 1869. február végén igazolást kapott a Privislinsky régióban való letelepedésről, és március 1-jén Varsóba indult . 1869-1870-ben a bebörtönzése és száműzetése során kialakult szembetegség komoly kezelésének szükségessége arra kényszerítette, hogy a híres szemészhez, Albrecht von Graefe -hez forduljon .

1871-ben felmentették a rendőri felügyelet alól, "a fővárosok, a nagyvárosi tartományok, a Lengyel Királyság és a nyugati tartományok kivételével mindenütt élni engedték, fenntartva az állami és közszolgálatba lépés tilalmát" [6] . Az a vágy, hogy tanulmányait befejezze és életét a tudománynak szentelje, arra késztette, hogy elhagyja hazáját és Németországba költözött .

Tudományos karrier

1871 augusztusában-októberében meglátogatta Gustav Kirchhoff professzort Heidelbergben , bemutatva neki Oroszországban kidolgozott kozmikus elméletét. Mivel nem kapott támogatást, a Humboldt Egyetemre ment Hermann von Helmholtz professzorhoz , aki ott tanított egy fizikai kurzust. Miután megismerkedett Vrublevszkij kozmikus elméletével, Helmholtz munkát ajánlott neki egy laboratóriumban, és számos kísérletet mutatott be, amelyek bizonyítják az elmélet egyes pontjainak igazságtalanságát. A professzor egyszerű és nyugodt hozzáállása erősen befolyásolta Vrublevszkij pályafutását; otthagyja kozmikus elméletét és fizikát kezd tanulni. Két félévig Helmholtz laboratóriumában dolgozik, majd Münchenbe költözik .

1872-1874-ben a müncheni egyetemen Philipp Jolly professzor laboratóriumában volt asszisztens , ahol sikeres vizsgát tett, és összeg cum laude fokozattal védte meg filozófia doktori disszertációját.

1875 - ben Strasbourgba költözött , ahol August Adolf Kundt professzor laboratóriumában a Fizikai Tanszék adjunktusa és adjunktusa volt . Gázok diffúziójával foglalkozott, számos munkát publikált. Vrublevszkij tudományos tevékenysége érdekes a krakkói honfitársak körében; meghívást kap az egyetem megüresedett fizika tanszékére. A krakkói egyetem tudósai korábban Severin Galenzovsky -ösztöndíjat biztosítottak Antonovics Zsigmondnak , amely lehetőséget biztosított számára, hogy egy évig Párizsban dolgozzon a Higher Normal School laboratóriumában Henri Etienne Saint-Clair-Deville professzor mellett. Az iskola laboratóriumában egy módosított gáz cseppfolyósító berendezéssel Louis Paul Cayette [7] elfoglaltsága tette ismertté nevét a tudományos közösségben, és számos, a gázok cseppfolyósításával foglalkozó munka kezdetét jelentette.

Krakkói Egyetem

1882-ben kezdett dolgozni a krakkói egyetem fizika tanszékén. Az állandó gázok cseppfolyósításával kapcsolatos világhírű kísérletei után [8] az Oktatási Minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy növeljék a kísérleti kutatásra szánt összegeket. Közbenjárásának köszönhetően számos értékes műszerrel gazdagodott az egyetem addig szerényen berendezett fizikai irodája, villamosították a fizikai laboratóriumot [7] .

Vrublevszkijnek a gázok cseppfolyósításáról szóló munkája az egész tudományos világ figyelmét felkeltette rá. A Bécsi Birodalmi Tudományos Akadémia 1886-ban Baumgarten-díjjal, 1887-ben levelező taggal tüntette ki . A genfi ​​Fizikai és Természettudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Ezenkívül Vrublevszkij a Krakkói Tudományos Akadémia levelező tagja, tiszteletbeli tagja volt a poznani Tudományfejlesztési Társaságnak és a Lengyel Természetkutatók Társaságának. Kopernikusz Lvovban . _ A Krakkói Egyetem Fizikai és Matematikai Kara dékánnak választotta.

Halál

Balesetben meghalt a laborban. Legújabb, "Ueber die Zusammendruckbarkeit des Wasserstoffes" című kutatását a lehető leghamarabb a Bécsi Tudományos Akadémiának kívánta bemutatni, ezért 1888. március 13-án (25-én) este a fizikai irodában dolgozott. Egy kínos mozdulattól a petróleumlámpa felborult, a meggyulladt petróleum pedig leöntötte Vrublevszkij karját és mellkasát. A lángoktól ölelve elmenekült a második emeletről, és kiugrott az udvarra. A szomszéd udvar rohanó lakói eloltották a lángot, Vrublevszkij pedig az irodába küldte az embereket, hogy oltsák el a tüzet - csak ezután biztosítottak neki orvosi segítséget. A vizsgálat során kiderült, hogy leginkább a bal kar és az oldal érintett.

Néhány nap múlva gennyes vérfertőzés (szepszis) jelentkezett, és három héttel később - 1888. április 4-én (16-án) reggel 7 órakor Vrublevszkij meghalt.

A Berlini Tudományos Akadémia nevében részvétét Emil Heinrich Dubois-Reymond küldte ; a Bécsi Tudományos Akadémia ülésén Antonovics Vrublevszkij Zsigmond személyiségéről és tudományos érdemeiről tartott beszédet Eduard Suess professzor . A Rakovitsky temetőben temették el .

Tudományos hozzájárulások

Vrublevszkij fő művei a gázok folyékony és szilárd testekben történő diffúziójával, a gázok cseppfolyósításával foglalkoznak . 1883. március 29-én K. Olshevskyvel együtt új módszert alkalmazott az oxigén cseppfolyósítására, és mérhető mennyiségben folyékony oxigénhez jutott.

Ugyanezen év április 13-án, folyékony oxigént használva hűtőfolyadékként , S. A. Vrublevsky a nitrogént és a szén-monoxidot folyadékká alakította . Először határozta meg a szén-monoxid (1883), az oxigén és a nitrogén (1885-1888) kritikus hőmérsékletét. [4] [10]

Memória

1976-ban a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió jóváhagyta, hogy a holdkrátert a tudósról nevezzék el .

Főbb tudományos munkák

• Untersuchungen über die Erregung der Elektricität durch mechanische Mittel (diss. München, 1873).
• Über die Diffusion der Gase durch absorbirende Substanzen ( Poggendorff's Annalen, Lipcse, 1876 , 158. kötet, 539-568. o.).
• Über die Gesetze nach welchen die Gase sich in flüssigen, festflüssigen und festen Körpern verbreiten ( Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1877 , 2. kötet, 481-513. o.).
• Über die Constante der Verbreitung der Kohlensäure im reinen Wasser ( Wiedemann Annalen, Lipcse, 1878. 4. köt., 268-277. o.).
• Über die Abhängigkeit der Constante der Verbreitung der Gase in einer Flüssigkeit von der Zähigkeit der letzteren ( Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1879. 7. köt., 11-23. o.).
• Über die Natur der Absorption der Gase ( Wiedemann's Annalen, Lipcse, 1879. 8. köt., 29-52. o.).
• Über die Anwendung der Photometrie für das Studium der Diffusionsversuchungen bei der Flüssigkeiten ( Wiedemann's Annalen, Lipcse, 1881. 13. köt., 606-623. o.).
• A molekuláris erők hatásáról a porózus falakon keresztüli diffúzió jelenségeire (Krakow: Journal of the Academy of Sciences. 9. kötet).
• Sur la combinaison de lʾacide carbonique et de lʾeau ( Comptes Rendus (CR), Paris, 1882. 94. köt., 212-213. o.).
• Sur la kompozicion de lʾacide carbonique hydrate ( Comptes Rendus, Paris, 1882. 94. köt., 954-958. oldal).
• Sur les lois de solubilité de lʾacide carbonique dans lʾeau sous des hautes impressions ( Comptes Rendus, Paris, 1882. 94. köt., 1355-1357. o.).
• Untersuchungen über die Absorption der Gase durch die Flüssigkeiten unter hohen Drücken. Erste Abhandlung ( Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1882. 17. köt., 103-128. o.).
• Untersuchungen über die Absorption der Gase durch die Flüssigkeiten unter hohen Drücken. Zweite Abhandlung (Wiedemann's Annalen, Lipcse, 1882, 18. kötet, 290. o.).
• Sur lʾinfluence de la quantité du gaz dissous dans un liquide sur la tension superficielle ( Comptes Rendus, Paris, 1882 , 95. kötet, 284-287. o.).
• Sur la tension superficielle de quelques liquides en contact de lʾacide carbonique ( Comptes Rendus, Paris, 1882, 95. kötet, 342-343. o.).
• Sur la liquéfaction de lʾoxygène et de lʾazote et sur la solidification du sulfure et de carbonne et de lʾalcoole (Prof. Olszewski. CR, Paris, 1883, 96. kötet, 1140-1142. oldal).
• Sur la liquéfaction de lʾazote (K. Olszewski professzorral. CR, Párizs, 1883. T. 96., 1225-1226. o.).
• Über die Verflüssigung des Sauerstoffs, Stickstoffs und Kohlenoxydes (Prof. K. Olszewskivel (Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1883. 20. kötet, 243-257. o.).
• Über das spezifische Gewicht des flüssigen Sauerstoffes (Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1883, 20. kötet, 860. o.).
• Sur la densité de l'oxygène liquide ( Comptes Rendus, Paris, 1883. 97. köt., 166-168. o.).
• Sur la temperature critique et la pression critique de lʾoxygène ( Comptes Rendus, Paris, 1883. 97. köt., 309-310. o.).
• Sur la temperature quʾon obtient avec lʾoxygène bouillant et sur la solidification de lʾazote ( Comptes Rendus, Paris, 1883. T. 97, pp. 1553-1555).
• Sur la liquéfaction de lʾhydrogène ( Comptes Rendus, Paris, 1884. 98. köt., 304-305. o.).
• Sur la temperature dʾébulition de lʾoxygène, de lʾair, de lʾazote et de lʾoxide de carbonne sous la pression atmosphérique ( Comptes Rendus, Paris, 1884. T. 98, pp. 982-985).
• Comment lʾair a été liquefié, reponse à lʾarticle de M. Jamin (Párizs, 1885).
• Sur les propriétes du gaz des marais liquide et sur son emploi comme réfrigérent ( Comptes Rendus, Paris, 1884, 99. köt., 136-137. o.).
• Sur les phénomenes que présentent les gaz permanents évaporés dans le vide; sur la limite de lʾemploi du thermomètre à lʾhydrogène, et sur la temperature quʾon obtient par la détente de lʾhydrogène liquefié ( Comptes Rendus, Paris, 1885. T. 100., pp. 979-982).
• Über den Gebrauch des siedenden Sauerstoffs, Stickstoffs, Kohlenoxydes, sowie der atmosphärischen Luft als Kältemittel (Sitzungsberichte der Wiener Akademie, 1885, 91. kötet , 667-711. pp.) .
• Über das Verhalten der flüssigen atmosphärischen Luft (Sitzungsberichte der Wiener Akademie. T. 92; Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1885. T. 26, pp. 134-144).
• Über den elektrischen Widerstand des Kupfers bei den höchsten Kältegraden (Sitzungsberichte der Wiener Akademie. T. 92; Wiedemannʾs Annalen, Lipcse, 1885. T. 26., 27-31. o.).
• Sur la separation de lʾair atmosphérique liquide en deux liquides different ( Comptes Rendus, Paris, 1885. t. 101., 635-638. o.).
• Sur la resistence élèctrique du cuivre à la température de 200° au dessous de zero et sur le pouvoir isolant dʾoxygène et de lʾazote liquid ( Comptes Rendus, Paris, 1885. t. 101, pp. 160-164).
• Sur la densité de lʾair atmosphérique liquide et de ses composants, et surle volume atomique de lʾoxygène et de lʾazote ( Comptes Rendus, Paris, 1886. 102. köt., 1010-1012. oldal).
• Über die Darstellung des Zusammenhanges zwischen dem gasförmigen und flüssigen Zustande der Materie durch die Isopyknen (Sitzungsberichte der Wiener Akademie. T. 94; Wiedemann's Annalen, Lipcse, T. 4, 18228, p.).
• A fizika jelenlegi helyzetének áttekintése Franciaországban ("Kozmosz").

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Zygmunt Florenty Wróblewski // Lengyel életrajzi online szótár  (lengyel)
2. ↑ 1 2 Brozović D. , Ladan T. Zygmunt Florenty Wróblewski // Hrvatska enciklopedija  (horvát) - LZMK , 1999. - 9272 p. — ISBN 978-953-6036-31-8
3. ↑ Egyes forrásokban Vroblevszkij.
4. ↑ 1 2 Vroblevsky Zygmunt Florenty // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
5. ↑ 1845-ben Michael Faraday képes volt cseppfolyósítani az akkor ismert gázok nagy részét. Hat gáz azonban minden próbálkozása ellenére sem engedett a cseppfolyósításnak, nevezetesen az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a szén-monoxid , a metán és a nitrogén-oxid . 1877-ben Louis-Paul Cayet (1832-1913) Franciaországban és Raoul Pictet (1846-1929) Svájcban egymástól függetlenül több csepp folyékony oxigént nyert különböző módszerekkel. Vrublevszkij és Olsevszkij volt az, aki mérhető mennyiségben jutott folyékony oxigénhez.
6. ↑ Prokopchuk A.A. Polotsk - Litvánia - Rzeczpospolita - Fehéroroszország. Ez a miénk, itt vagyunk fehéroroszok. Második könyv. Történelmi kollázs . — Publikációs megoldások, 2018. — 620 p. — ISBN 9785449035035 .
7. ↑ 1 2 Zygmunt Wróblewski (a link nem érhető el) . Buffalo egyetem. Letöltve: 2011. szeptember 4. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 27.. (határozatlan) 
8. ↑ Permanens gázok - így nevezték a 19. században azokat a gázokat, amelyek az akkor elérhető alacsony hőmérsékleten izoterm kompresszió során nem cseppfolyósodnak; a cseppfolyósított gázokat gőzöknek nevezték.
9. ↑ 1 2 A gáz története. Hogyan jutott el az emberiség az LNG tengeri szállításához (hozzáférhetetlen kapcsolat) . Hozzáférés időpontja: 2014. január 26. Az eredetiből archiválva : 2014. február 3. (határozatlan) 
10. ↑ Vroblevsky, Zigmund Antonovich // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.

Irodalom

• NIAB Grodno. F. 332. Op. 2. D. 1. L. 141-143.
• ON RT. F. 1. Op. 3. D. 387. L. 201; D. 1771. L. 12-19; irat 2136. L. 248ob. — 249.
• CGA CR. F. 122. Op. 1. D. 28. L. 29-30; 36. L. 31-32; ház 51. L. 20.
• I. Kallenbach. Zsigmond-Florentin Antonovics Vrublevszkij (gyászjelentés)  // V.O.F.E.M. . - 1888. - 49. sz . - S. 10-13 .
• S. Lamansky . S. A. Vrublevsky (nekrológ és művek bibliográfiája) // Az Orosz Fizikai és Kémiai Társaság folyóirata. Fizikai osztály. - 1888. - T. 20 , sz. 6 . - S. 215 .
• Khramov Yu . A. I. Akhiezer . - Szerk. 2., rev. és további — M  .: Nauka , 1983. — S. 68. — 400 p. - 200 000 példányban.
• Vroblevsky és Olszewski telepítése az oxigén cseppfolyósítására - A könyvben: A szilárd víztől a folyékony héliumig (a hideg története). — M.: Energoatomizdat, 1995.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz Brockhaus és Efron horvát
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 145267173 GND : 119457512 ISNI : 0000 0001 1061 6915 LCCN : nb97082035 NKC : jn20000720310 NLP : A11823185 NUKAT : n97066856 SUDOC : 145156117 VIAF : 49458664 WorldCat VIAF : 49458664