Ideiglenes szabályok a Szahalin-szigetre vonatkozóan

A stabil verziót 2019. július 22-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Ideiglenes szabályok a Szahalin-szigetre vonatkozóan
aláírás dátuma  1867. március 18. (30.). 
Aláírás helye Szentpétervár
aláírva az Orosz Birodalom Külügyminisztériuma Ázsiai Osztályának diplomatája Pjotr ​​Nyikolajevics Sztremouhov , külügyi menedzser ( jap.外国奉行gaikoku bugyo:) Koide Hozumi és felügyelő ( jap.目付metsuke ) Ishikawa Toshimasa
A felek Orosz Birodalom ,
Edo Shogunate
Nyelvek Orosz , Japán

Ideiglenes szabályok a Szahalin-szigetről ( jap . 樺太島仮規則 Karafuto-to: kari kisoku )  – aláírták ( 1867. március 18.  (30.)  az Edo sógunátus és az Orosz Birodalom megállapodást az orosz-japán határ kijelöléséről és a Szahalin közös fejlesztése.

A börtönbüntetés története

Japán küldöttsége - külügyi vezető (外国 奉行gaikoku bugyo: ) Koide Hozumi és ellenőr (目付metsuke ) Ishikawa Toshimasa , orosz képviselő - a Külügyminisztérium Ázsiai Osztályának diplomatája Ügyek Orosz Birodalom Pjotr ​​Nyikolajevics Stremoukhov .

1867. március 30-án Szentpéterváron a japán delegáció elutasította a megállapodást, így a sziget jogilag mindkét ország birtokában maradt. A Shimoda értekezés szerint a Kurilokat átengedték Oroszországnak, Szahalin státusza pedig bizonytalan maradt, mivel úgy döntöttek, hogy mindkét nép élni fog rajta, akárcsak a szerződés aláírása előtt.

1862-ben Japán már elküldte tisztviselőjét Oroszországba demarkációs tárgyalásokra, Kanjo-bugyo Takeuchi Yasunorit már Oroszországba küldték demarkációs tárgyalásokra, ragaszkodva az 50. szélességi kör mentén történő felosztáshoz , de az orosz fél elutasítása miatt kudarcot vallott. ott egy település. Koide Hozumi, aki akkoriban Hakodate kormányzója volt ( japánul 箱館奉行 Hakodate bugyo: ) úgy vélte, hogy sürgősen ki kell jelölni a határt a 48-as szélességi kör mentén.

1866 áprilisában az oroszok[ ki? ] letartóztatta az egyik japán tisztviselőt[ hol? ] . Bár az incidens gyorsan megoldódott, Koidének mégis sikerült bejelentenie, hogy Szahalint cserélik a Kurilek Uruptól Onekotanig . Japán delegációt küldött tárgyalni, és Sugiura Baitan lett Hakodate új bugyója .

1867. február 6-tól Koide tárgyalt Sztremouhovval, aki nem értett egyet az 50. szélességi kör mentén zajló japán megosztottság feltételeivel, de ideiglenes szabályokkal kompromisszumot javasolt, amely lehetőséget adott Japánnak, hogy Szahalint Oroszországnak engedje át, vagy felosztás nélkül hagyja. közös tulajdonban. A szabályokat március 30-án írták alá.

Később, az 1875-ös szentpétervári szerződés értelmében a  Szahalin-sziget teljes mértékben Oroszország birtokába került, Japán megkapta az összes Kuril-szigetet [1] . A Szahalinon tartózkodó japán alattvalókat kilakoltatták Hokkaido szigetére [2] .

A Szahalin-szigetre vonatkozó ideiglenes szabályok alapvető feltételei

"Ideiglenes szabályok a Szahalin-szigettel kapcsolatban" oroszul:

Aláírva Szentpéterváron 1867. március 18-án ( Keio ), 3. év, 2. hónap, 25. nap)

Japán Tykun Őfelsége Szentpétervárra érkezett küldöttei arról tájékoztatták a Külügyminisztériumot, hogy a japán kormány tartva félreértésektől, amelyek Szahalinon a sziget közös tulajdonából fakadóan felmerülhetnek, és a sziget közös tulajdonának további erősítése érdekében Oroszország és Japán közötti barátság meg akarja határozni Szahalin határát, bármilyen természetes határt , hegyet vagy folyót alapul véve. Az ebből az alkalomból érkezett jelentésekben az ázsiai minisztérium igazgatója, Stremoukhov titkos tanácsos kijelentette, hogy az orosz kormány nem járult hozzá a Szahalin-sziget határvonalának megvonásához, olyan okok miatt, amelyeket a japán Tykun őfelsége küldöttei részleteztek. Ugyanakkor az orosz kormány a Szahalin-kérdésben kölcsönös baráti megállapodás elérésének vágyától vezérelve a következő javaslatokat tette:

Először is el kell ismerni az „ Aniva ” -nak nevezett öblöt Oroszország és Japán határaként, mint a legtermészetesebb határt, így Szahalin egész szigete az oroszok birtokában marad.

Másodszor, a japánok tulajdonában lévő összes halászat a jövőben és a jövőben is használatukban marad.

Harmadszor, át kell engedni Japánnak Urup szigetét a szomszédos három szigettel, amelyek a következő nevet viselik: Chirpoi , Brat-Chirpoev és Broughton Island .

Negyedszer, ha nem sikerül megegyezésre jutni ezekről a cikkekről, Szahalin közös tulajdonban marad.

Mivel a két félnek nem sikerült megegyeznie egymással a fenti kérdésekben, továbbra is közös tulajdonban hagyják a Szahalin-szigetet, és a két ország alattvalói közötti béke és harmónia érdekében az alábbi szabályokat fogadják el:

1. cikk Az oroszoknak és a japánoknak békét és harmóniát kell fenntartaniuk Szahalinon. Az esetlegesen felmerülő viták és félreértések megoldását a helyi hatóságokra bízzák. Ha nem tudják megoldani a kérdést, akkor a legközelebbi orosz és japán kormányzók oldják meg.

2. cikk A közös tulajdonnak köszönhetően az oroszok és a japánok szabadon járhatják és autózhatják az egész szigetet, letelepedhetnek és építhetnek épületeket minden olyan helyen, ahol még nem laknak épületek, ipari létesítmények és kertek.

3. cikk A sziget őslakosai teljes szabadságot kapnak, mind a személyes jogok, mind a tulajdon tekintetében. Ingyenes szerződés alapján oroszok és japánok is felvehetik őket. Ha egy bennszülött pénzzel vagy áruval tartozik egy orosznak vagy japánnak, vagy ha már adóssága van, azt úgy törölheti, hogy előre meghatározott időre az adós szolgálatába áll, ha akar.

4. cikk. Ha a japán kormány idővel beleegyezik az orosz kormány fenti javaslataiba, akkor helyi kormányzókat neveznek ki a végleges megállapodás megtárgyalására.

5. cikk A fenti szabályok azonnal hatályba lépnek, amint azokat Szahalin-sziget helyi hatóságai kézhez kapják, azaz legkésőbb az aláírásuk után hat hónappal; minden egyéb, e szabályok hatálya alá nem tartozó lényegtelen ügyben mindkét oldalon a helyi hatóságok döntenek a korábbiakhoz hasonlóan.

A fentiek tanúsításaként jelen ideiglenes szabályzatot mindkét fél meghatalmazott képviselői pecséttel látják el.

„A Szahalin-szigetre vonatkozó ideiglenes szabályok” japánul:

Eredeti szöveg  (japán)[ showelrejt] 慶應三年二月廿五日(魯曆千八百六十七年三月 十八)於比特堡調印

「カラフト」 島 は 魯西亞 と と の 所 屬 な れ 島 中 中 に ある 國 人民 の 行違ひ の 生せ 事 を 慮り 永世 を 彌堅く せ ん か 日本 は 中 中 中 中 島 島 島 島 島 島 島 島 島 島 島 島 島 島 に に に に に に島 ah 山河 の 形勢 に 依 て 境界 議定 せ ん 事 を 旨 を 大君殿 下 の 使節 は 「スブルグ」 へ來り 外國 役 へ あり し へ と も も 魯西亞 は にて 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 境界 所 所 所 外國境界 にて にて にて にて にて にて にて を 定むる こと は 承諾 い 趣き を 亞紬亞 局 「ジレクトル」 役名 役名 役名 「ヱッニク (官名)」 (名)) を ​​て せり せり せり せり 役名 役名 役名 「「 タイニーソウ タイニーソウ ヱッニク ヱッニク タイニーソウ タイニーソウ タイニーソウ タイニーソウ 「「 「「 「「 「「其故 の 巨細 は の 使節 使節 使節 HI .

第一 兩 國 の 間 に 天然 の 國界 「」 と 唱ふる 海峡 を て 兩 の 境界 と 爲 カラフト 」全 を の 領 し し し し とす とす へ とす へ とす とす へ へ へ へ へ 島 を を を の の

第二 右島上にて方今日本へ屬せる漁業等は向後とも總て是ます偮通りての通り

第三 魯西亞 所 屬 の 「ウルップ を 其 近傍 に「 チル ポイ 、 ブラツ チル ポイ 、 」ノ三 の と と 日本 讓り 全く 異論 日本 領 し し し し し とす へ へ へ へ へ へ へ と と と と 日本 日本 へ 讓り 全く 全く 全く 全く 全く

第四 右條々承諾難致節は「カラフト」島は是迄の通り兩國の所領の臏

前 書 の 廉々 互 に 協同 せ に 付 「カラフト 島 は は 是 通り 兩 國 の と 置き 且 兩 人民 の を 爲 め の 々 を を 假 議定 り り り り り Hi り の の の の の の の の の を を を を の の の の の の の の の

第一條

「カラフト」 島 に 於 て 國 人民 は 睦しく に 交る 交る へ 爭論 ある 歟 は 不 和 こと 裁斷 は は 雙方 の 共 任す へ 其 司人 司人 に に に て て 決し難き 決し難き 決し難き 決し難き 決し難き 事件 事件 事件 事件 事件 事件 事件 事件 共 共 共 共 雙方 雙方 雙方 の の の の の の の の の の は は は は は 事件 事件は雙方近傍の奉行にて裁斷すへし

第二條

兩 國 の 所 領 たる 上 は 日本 人 と も 島 往來 往來 勝手 し 且い また 建物 なき 歟 總 て の 爲 用 ひ 場所 は 移住 建物 等 たる たる し し し し し し Hi 爲 爲 爲 爲 爲 爲 爲 爲 爲 爲 用 用 用 用 用 用 用 爲 爲 爲

第三條

島 中 の 土民 は 其身 に 正 當 の 理 竝 附屬 所 持 と も 全く 其 もの ゝ へ し 又 其もの ゝ の 上魯西亞人 上魯西亞人 得 し 若 日本人 日本人 又 は 土民 土民 金銀 金銀 金銀 或 或 或 或 或 或 或 或 或 或 其もの 其もの 其もの は は品物 にて にて 是 に 借受け し 歟 又 は に 借財 を 爲す あらは 其 望 の 上 前 定め 期限 の 職業 は は は 使 役 を 以て これ を 償ふ事 を を 許す へ し し し し 職業 は は は は は は は は は は は は

第四條

前 文魯西亞 政府 にて 述たる 存意 日本 政府 にて 若 向 同意 し 其 段 告知 時 は に 付 て の 議定 は 互 近傍 の へ し し し し し し し し し し の 議定 議定 議定 は は 互 互 互 に に 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍 近傍

第五條

前 に 揭たる 規則 は 「カラフト 島上 の 雙方 長官 承知 時 より 時 より す し 但 し 調印 月 より 遲延す からす 且 規則 に 瑣末 の に て て は の の の 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 雙方 中 中 中 雙方 雙方 雙方 雙方長官是迄の通り取扱ふへし

,

Lásd még

Jegyzetek

  1. Alepko N. A. Orosz-japán kapcsolatok Szahalinról és az 1875-ös Pétervári Szerződés  // Az Altáj Állami Egyetem közleménye. - 2009. - 4-1. sz . - S. 12-15 . Archiválva az eredetiből 2017. január 27-én.
  2. Elizariev V. [1]  // Oroszország és az ázsiai-csendes-óceáni régió. - Távol-Kelet Népeinek Történeti, Régészeti és Néprajzi Intézete, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti Fiókja, 2007. - 1. sz . - S. 107-116 . — ISSN 1026-8804 . Archiválva az eredetiből 2017. január 27-én.


Irodalom

Források

Linkek