Vralman

Adam Adamovics [1] Vralman [2]  - Denis Ivanovics Fonvizin "Aljnövényzet" című vígjátékának egyik szereplője , egy tudatlan német kocsis , aki Prosztakov orosz földbirtokosok szolgálatába állt , mint a méreten aluli fiuk, Mitrofanushka nevelője . [3] [4] [5] [6]

Irodalmi kép

Etimológiailag a Vralman vezetéknév két részből áll, és az orosz hazug  - hazug, hazug és a német mann  - ember szóból alakult ki. [3] [4] [5] [7] [6]

Vralman feladata Prosztakovék házában az, hogy Mitrofanushkát "francia nyelven és minden tudományon" tanítsa. Más kiskorú mentorokkal ellentétben - Kuteikin és Tsyfirkin , különleges helyzetben van, és évi háromszáz rubel fizetést kap. [1] Vralman kocsisként ( Starodum szerint ) és nem tudott sem francia nyelvet, sem tudományokat, több körülmény miatt kapott oktatói állást: [1]

• ő külföldi;
• Prostakova asszony elégedett vele („ örülünk neki ”), mert anélkül, hogy Mitrofanushkát órákkal kínozná, megvédi az egészségét („ nem ragadja el a babát ”);
• Prosztakovával egyöntetű vagyok Mitrofanushka nevelését illetően, mert azt hiszi, hogy gyenge a feje („ És egy kalouskát megbaszni, valami unnefo egy szegény bolond... ”) és egy tanulatlan, de egészséges sokkal jobb, mint halott, de a „bölcs”, mint „ Arisztotelisz ” is úgy véli, hogy a világi világba való belépéshez nincs szükség levélre („ Hogy ti, oroszok, Tforyanin ush és nem tudtak előrelépni az orosz Kramat szférájában! ”).

Vralmannak nehéz kapcsolata van Kuteikinnel és Tsyfirkinnel, akik vele ellentétben legalább némi képzettséggel rendelkeznek. Ez végül azt eredményezi, hogy Prostakova feljelenti őket. [egy]

Sokatmondó vezetékneve ellenére Vralman nem természetes esszenciája, hanem életkörülményei vagy kényszerűsége miatt csal és szemtelenül viselkedik. Így hát a hosszú (három hónapos) kocsis álláskeresés és az éhezés veszélye miatt Vralman tanárnak nevezte magát. [egy]

Fonvizin Vralmant jelölte ki a másodlagos szereplő helyére, akinek az volt a feladata, hogy tükrözze Mitrofanushka lustaságát és Prosztakova tudatlanságát, valamint világosan megmutassa a külföldi oktatók akkori divatjának alsóbbrendűségét, akiknek Vralmanhoz hasonlóan nem voltak megfelelő oktatást és csalók voltak. Vralman jelentéktelensége a többi szereplőhöz képest jól látható a vígjátékban való megjelenés gyakoriságában (a harmadik felvonás vége és az ötödik felvonás vége, bár az első felvonásban megemlítik), valamint a részvétel hiányában. intrikákban . _ [egy]

Fonvizin után a tudatlan külföldi oktató képe az orosz vígjáték klasszikusává válik. K. V. Pigarev irodalomkritikus úgy véli, hogy egy ilyen körülmény figyelmet érdemel, mint az, hogy " Vralmant Moszkvában vették fel. Prostakova azt mondja a Pravdinnak:" Moszkvában öt évre fogadtak be egy külföldit, és hogy mások ne csábítsák el, a szerződést bejelentette a rendőrségnek ... " Ez azért fontos, mert a 18. század közepe óta hatályos császári rendelet szerint minden külföldinek, aki kifejezte óhaját, hogy oktatói és földesúri tevékenységet szeretne végezni, sürgősen minősítő vizsgát kellett tennie A Moszkvai Egyetemen vagy a Szentpétervári Tudományos Akadémián valaki külföldi oktatót vett fel, aki nem rendelkezett a szükséges bizonyítvánnyal, akkor ez pénzbírsággal sújtható. Ebből arra következtethetünk, hogy Prostakova a hatályos jogszabályokat megsértve vette fel Vralmant, ill. a rendőrség viszont nem teljesíti megfelelően a rábízott feladatokat. Ráadásul Fonvizin megpróbálja azt a gondolatot közvetíteni, hogy egy tudatlan oktató a tanítványát spirituális felé vezeti. korrupció, jóllehet megfelelő képzettséggel, magas erényekkel és polgári erényekkel rendelkező embert kell belőle növeszteni . [egy]

Használati példák

- Ha négy yardon több lovat találunk, ha kérem, hívjon vralmannak ( P. D. Boborykin . Az újak közül, 2, 2). [nyolc]

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Arhangelsky, 1997 .
2. ↑ Lopatin, 1999 .
3. ↑ 1 2 Ashukin, Ashukina, 1986 , p. 116-117.
4. ↑ 1 2 Szerov, 2003 .
5. ↑ 1 2 Michelson, 1904 .
6. ↑ 1 2 Ushakov, 1935-1940 .
7. ↑ Aleksandrova, 2011 .
8. ↑ Ashukin, Ashukina, 1986 , p. 117.

Irodalom

• Vralman // Alexandrova Z. E. Az orosz nyelv szinonimák szótára. Gyakorlati útmutató. - M . : orosz nyelv , 2011.
• Vralman // Ashukin N. S. , Ashukina M. G. Szárnyas szavak. Irodalmi idézetek. Átvitt kifejezések / Ans. szerk. V. P. Vompersky; Il. A. B. Markevich. - M . : Pravda , 1986. - 768 p. - 500 000 példány.
• Vralman // Az orosz nyelv magyarázó szótára: 4 kötetben / Vinokur G.O. , prof. B. A. Larin , S. I. Ozhegov , B. V. Tomashevsky , prof. D. N. Ushakov ; Szerk. D. N. Ushakova. - M . : "Szovjet Enciklopédia" Állami Intézet ; OGIZ (1. kötet); Külföldi és hazai szótárak állami kiadója (2-4. köt.), 1935-1940. - 45.000 példány.
• Vralman // Mikhelson M.I. Orosz gondolkodás és beszéd. A tiéd és valaki másé. Orosz frazeológia tapasztalata. Képletes szavak és példázatok gyűjteménye. Séta és jól irányzott szavak. Orosz és külföldi idézetek, közmondások, mondások, közmondások és egyéni szavak gyűjteménye. - Szentpétervár. : Típus. Manó. Acad. Tudományok , 1904. - T. 1. - 779 p. ( M. I. Mikhelson. vralman // Orosz gondolkodás és beszéd. Saját és idegen. Az orosz frazeológia tapasztalata. Átvitt szavak és allegóriák gyűjteménye. T.T. 1-2. Séta és találó szavak. Orosz és idegen idézetek, közmondások, szólások, közmondások gyűjteménye , és egyes szavak, Szentpétervár, típus, Tudományos Akadémikus, 1896-1912. (Orosz))
• Vralman // Orosz helyesírási szótár / Orosz Tudományos Akadémia . In-t rus. lang. őket. V. V. Vinogradova ; V. V. Lopatin (felelős szerk.), B. Z. Bukchina , N. A. Eskova és mások - M. : Azbukovnik, 1999.
• Vralman // Serov V. Szárnyas szavak és kifejezések enciklopédikus szótára. — M. : Lokid-Press, 2003.
• Vralman, Adam Adamych // Irodalmi hősök enciklopédiája: a 17. század orosz irodalma - a 19. század első fele / Szerk. A. N. Arhangelszkij és mások - M .: Olymp ; AST , 1997. - 672 p. — ISBN 5-7390-0164-1 .